Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-10 / 10. szám

EUbrUSTÉM ÁM SZEÖEDíüHf <#ss éwe. K 24h- ífóév** . . K12-­megyeáhm K fr— eggrhóaspta X 2•— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEM egész éwe . K féléwe . . K negyedévre K T— egy hónapra K 2'46 Kiadóhivatal Kárász -utca Teíefostsiáms 81. Egyes szia ára !9 St&r. Szegeti, 1915. ÍV. évfolyam 10. szám. Vasárnap, január 10. LEGUJAB Berliniből jelentik: Vilmos császár kará­csony másodnapján a porosz gárda előtt be­szélt. — Vitéz ellentelekkel harcolunk, — mondotta, — a háborúnak addig nem lesz vége, mig ellenségeinket el nem intézzük s a békét mi diktálhatjuk. Az északi hadiszállásról jelentik: Egi' katonai előkelőség kijelentette, hogy most Galíciában állóharc folyik, ami nekünk erö­kimélés. A legközelebbi napok alig hoznak nagyobb eseményt. A háború végéről mint katona nem nyilatkozik, de mint politikus mondja, hogy aratásra mindenki otthon lesz. Ungvárról jelentik: Az Umg völgyében ma ágyúdörgés hallatszott. Azt hiszik, erő­sebb harcok folynak Duklánál. Bukarestből írják: A görög kormány a szerbeknek szánt hat orosz hajórakományt, ágyukat, gépfegyvereket, lőszert nem enge­di át, a további szállítást egyszerűen megta­gadta. A Times pétervári levelezője írja, hogy az oroszok három hét óta szakadatlanul szál­lítanak megerősítő csapatokat, még pedig a Bzurához és Visztulához. A németek ennek dacára sem szüntetik be itt a további táma­dásaikat. Bécsből jelentik: Ferenc József ural­kodó a lengyel nemesség küldöttségének ki­jelentette, hogy fájdalommal tölti el a galí­ciaiak megpróbáltatása. Bizik abban, hogy a béke kárpótlást nyújt az áldozatokért. Bordeauxból jelentik: Raymond, a fran­cia gyarmati sereg tábornoka elesett. Vivia­ni miniszterelnök legifjabb fia a német lö­vészárok ellen intézett támadásnál hősi ha­lált halt. Szófiából jelentik: Bulgária és Románia gazdasági kérdésekben tárgyalnak egymás közt. Politikai tárgyalási célok föltételezése egyelőre alapnélküli. Rómából jelentik: A török-arab sereg a Szuez-csatornánál visszavonulni kényszeri­tette az Eíkantaránál partraszállott angol lo­vasságot. — A konstantinápolyi bolgár kö­vet meglátogatta Enver pasát. — A német kormány nagymennyiségű Koránt rendelt a mohamedán foglyoknak, szétosztásra. Bukarestből jelentik: Moszkvai lapban azt irja Bobrinszky gróf, hogy Bulgária el­játszotta Oroszország pártfogását. Románia csalódást keltett. Mindkét államban az elha­rapódzott uj áramlatok a hármas-szövetség­nek kedveznek. Baselből jelentik: A francia Humanite cikkezik a hamis illúziók ellen. A franciák­nak jó lenne felocsúdni álmaikból, észreve­vén, hogy a végsőkig kitartó, vitéz ellenség­gel állanak szemben. Az oroszok Bukovinában. Alkalmi tudósitónk irja Kimpollungból: Minden jel szerint az oroszok nemcsak egész Bukovina területét akarják minél rövidebb időn belül elfoglalni, hanem onnét akarnak nagyobb csapatokat Magyarországba is be­dobni. Tény az, hogy a Bukovinába betört orosz csapatok a legiitolsórendüek: legva­dabbak, alig képzett bordák. A bukovinai orosz csapatokban járványos betegségek pusztítanak. A Csernovic közelében felállí­tott baraikkórházakban kétszáz tífuszos be­teg fekszik. Magában a bukovinai főváros­ban is százötven tífuszos katonát ápolnak. Mivel az oroszok a megszállott városok kö­zelében mindenütt állítottak fel ilyen barak­kokat, képzelhető, hogy a járványos beteg­ségben szenvedő orosz katonák száma ez­rekre rug. Az a híresztelés, mintha Csernovic la­kossága körében éh tífusz tört volna ki, nem telel meg a valóságnak. Bár a lakosság kész­pénzben szűkölködik, a városi tanács napon­ként elegendő kenyeret oszt ki. Az orosz kereskedők minden nap nagy tömeg élelmi­szert hoznak a városba. Az oroszok foszto­gatása nagy elkeseredést kelt a lakosság kö­rében. Csernovic második megszállása után polgárokból álló küldöttség jelent meg a vá­ros parancsnoknál és arra kérte, akadályoz­za meg a katonák rablásait. A parancsnok Ígéretet is tett erre nézve. Nyolcadnapra látták, hogy két kozákot, akik rablott hol­mit vittek a hónuk alatt, nyilvánosan meg­kancsukáztak az utcán. Azonban ez sem használt, mert nincs ház Csernovieban, a melyet megkíméltek volna a fosztogatás­tól. Elképzelhető, bogy a falvaikban még rosszabb a helyzet, mert ott az oroszok még durvábbak. Bojan községben, amely azelőtt jómódban élt, az oroszok minden élelmiszer­készletet elraboltak, ugy, hogy a lakosság nagy ínségben van. Ilyen a helyzet a többi bukovinai helységben is, amely orosz ké­zen van. Az oroszok mindent elvettök a pa­rosztoktól és semmit sem fizettek írneg pénz­zel. Aki ez ellen a gaz eljárás ellen felemeli tiltó szavát, azt letartóztatják és fogságba vetik. Pórul járt a szucavai kerületi tör­vényszék alelnöke, Pridie is, aki szintén til­takozott a fosztogatások ellen: véresre ver­ték közbelépéseért. A csernovici rendőrség épülete tele van foglyokkal. Sokan már hetek óta ott vannak, de még nem került a sor kihallgatásukra. Néhány foglyot három hónapi börtönre Ítél­tek, mert német lapot találtak nála. Osz­trákbarát román újságok olvasása is szigo­rúan tilos. Evreinov orosz kormányzó tit­kára, a csernovici tartományi törvényszék fogházából annak idején megszökött Qerov­szky dr., számos hirhedt nőt alkalmazott a rendőrség kémszolgálatára. Ezek közt van­nak olyan nők is, akiket az osztrák rendőr­ség régebben Oroszország érdekében való kémkedésért megbüntetett. AZ ANGOL VÁLASZ AMERIKÁNAK. Washingtonból kapja a hirt a Reuter­ügynökség, hogy Bryan, az Unió külügyi ál­lamtitkára kijelentette, miszerint megkapta Anglia válaszjegyzékét, melyet a megálla­podás szerint, vasárnap délután közzétesz­nek. ZEPPELIN CALAIS FÖLÖTT. Kopenhágából jelentik: A Times szerint tegnap egy Zeppelin jelent meg Calais, Gra­vellingen és Dünkirchen fölött. A léghajóból Caiaisra több bombát vetettek. LEÉGETT KÓRHÁZPAVILLON. Budapestről jelentik: A Gyáli-uíon levő Zita-kórház 29-es kötözőhelyisége este kilenc­kor kigyuladí. Horváth Karola ápolónő gőz­kályhán forralt, robbanás történt s az ápolónő suiyos égési sebeket szenvedett. A robbanás a kórház ablakait betörte, a tető kigyuladt. Négy kerületnek a tűzoltósága vonult ki. A húsz méter hosszú pavillon porig égett. ROSSZ IDŐJÁRÁS SZERBIÁBAN. Boszniából irja fi. Ö. zászlós, bogy száz­negyvennégy nap után karácsonykor volt al­kalma Boszniában először ágyban pihenni. Végig csinálta a szerbek ellen a 'hadjáratot, minden nagyobb ütközetben, részt vett, de sze­rencsére se meg nem. sebesült, se fogságba nem esett. Igen1 érdekesen' irja le a szerb tere­peket, melyek szerinte a mostam időjárás mel­lett hadviselésre annyira nehézkesek, ho'gy csak rendkívül ember- és állat áldozat árán le­hetne valamelyes eredményt elérni. A védel­mi vonalak mögött levő szerb csapatok hely­zete feltétlenül kedvezőbb, mint azoké, akik támadnak s elsáncolt csapatokat hivatvák ál­lásaikból kiverni. Túlságos nagy erővel s nagy áldozatok árán lehetne csak kisebb ered­ményeket elérni. A hadvezetőség mindeneset­re jól megfontolt, tervekkel fog ujabb táma­dást intéztetni s a győzelem részünkre biz­tosnak tekinthető. A határon levő csapatok magatartása kitűnő; mindössze a hurutos bántalmak zavarják katonáink jó hangulatát. A harcikedv emelkedett. Alig várják az uj pa­rancsot.

Next

/
Thumbnails
Contents