Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-09 / 9. szám

4 DÉLMAGYARORSSZÁG Szeged, 1915. január 10. Az izlám szabadságharca. Konstantinápoly, január 8. A főhadiszállás közli: Az orosz flotta ma a népjog ellenére bombázta a nyilt városnak nyilvánított Sinope városát, miiközben két ház könnyen megsérült. Emberéletben nem esett kár. Négy bárka elsiilyedt. Török hadihajók ezzel szemben sikerrel bombázták az orosz csapatokat, melyek Kakrjaliban ós a községtől északra az orosz parton állottak. Január 5-én egy angol cirkáló Mersínától keletre csapatokat akart partra szállítani. Parti védöseregíink tüzelése az ellenséget, mely négy halottat hagyott hátra, visszavonulásra kényszeritette. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Sinope kisázsiai török kikötő a Feketetenger déli partján. Makrjali orosz kikötő Satumtól délre mintegy 'huszonöt kilométerre, a Fekete-tenger partiján. Mersina a Földközitenger kikötővárosa. Adanátől délre, szemben Cyprus szigetével. Az Sirsdíaí csapatok áíszökrsek a törökökhöz. Konstantinápoly, január 8. A Tertschumani Hakkikat értesülése szerint a Szuezicsatorna védelmével meghízott indiai csapatoknál egyre nagyobb lesz a szökések száma, A napokban négy gyorstüzelő egész legénysége teljes készletével a török csapatokhoz ment át. Igen sokan szándékoznak hasonlókép cselekedni. (M. T. I.) NSficssn orosz török területen. Konstantinápoly, január 8. A Tanin jelenti: A török birodalom területén többé nincs orosz katona. A BEDUINOK IS A TÖRÖKÖKKEL HARCOLNAK. Konstantinápoly, január 8. A szultán gyönyörű selyem zászlót küldött a mohamedán önkénteseknek, kik főleg a felkészk-edő papságból kerülnek Iki. Jafíából táviratozzák, hogy a beduin önkéntessereg, a Beni Saabtörzs Arzén sejk vezérlete alatt a lakosság lelkes tüntetése közepette bevonult Jaffába és csatlakozni fog az ozmán sereghez. Éhinség LersgyeEországban. Kopenhága, január 8. Az orosz lapok egész hihetetlenül hangzó tudósításokat közölnék Lengyelország nyomoráról. Mivel ia németek a katonaköteles korban levő férfiakat az elfoglalt területekről mindenütt internálták az általános ihadiszokás szerint, — Lengyelországban nincs munkaerő és minden ipari és kereskedelmi munka teljesen megakadt. Az óriási .német és orosz sereg, mely Orosz-Lengyelországon többször is átvonult, minden élelmet elfogyasztott. E mellett az élelmiszerek oly drágák, hogy — ha hinni lehet az orosz lapoknak — Lodzban már egy rubelt fizetnek egy fél -font kenyérért. A lakosság most a német katonaságot ostromolja kérésével, mert csak tőle remél segítséget. E borzasztó nyomor ecset-elése után arra a következtetésre jutnak -az orosz lapok, hogy ha a németek visszavonulnának is Orosz Lengyelországhói, az oroszok nem követhetnék őket, mert abban a rettentő pusztaságban, amellyé Orosz-Lengyelország átváltozott, az iildöző orosz sereget nem lehetne táplálni. Orosz fegyverek szegedi vendégszereplése. (Saját tudósítónktól.) Ma reggel két, valamikor veszedelmes, de m-ost már csöndes, ártalmatlan vendég érkezett Szegedre: egy orosz ágyú és egy orosz gépfegyver. A gyilkos szerszámokat, amelyek még kevéssel ezelőtt talán patakokban ontották a drága magyar vért, hadsexegünk dicsőségének kézzel fogiható dokumentálásaiként, mindeneik okulására, ká-tették a városiháza elé. Nem tudjuk, -— nem'.is tudhatjuk — hol, a harctér melyik részén került birtokunkba a két. ba-diszerazám, de hogy elfoglalásukat ádáz küzdelem előzte meg a,z bizonyos, Min-díkett-ő, de különösen, a gépfegyver — a jó öreg gyepű® — alaposan össze van lődözve; az utóbbi annyira, hogy már a .legjobb igyekezettel sem lelhetne többé használható állapotba hozni. Az ágyú még csak megállná valahogy a helyét, de a „vexscbluss" — a zá-várzat le van róla szerelve. Bizonyára azért, hogy a nézők közül nehogy véletlenül elsüsse valaki. Mert nézője rengeteg van a két hadizsákmánynak* Szeged minden rendű és rangú lakossága ott tolong körülöttük. Bírálgatják, mustrálgatják az invalidus jószágokat s közben hallgatják az őrzésükre kirendelt füzér szakszerű magyarázatait. A magyarázó tüzér a ronc-icsá lőtt gépfegyvert látható megvetessél fumigálja, elleniben az ágyú irányában ki nem fogy a szóból: — Ez csak .a fajta kölyök ágyai — mondja végig simítva a. szürkére zománcozott bronz csövet — mégis nehezebb kezelésű, mint a mi nagyobb ágyúink. Ennek a csővé vastagabb, mégis rosszabb, mint .a m-ieinké, m-e-rt ha a mi ágyunk csöveiben, amint már elő is fordult, megakad egy gránát, a cső hasat ereszt és nincs semmi baj, de (ha az orosz ágyúnál előfordul ez az eset, nem igen kívánatos a. közelében lenni, mert a cső ezernyi -darabra robban. — Közben szemrehányóan, neheztolően néz a m egez elidi t-e tt ágyura, mintha azt mondaná neki: — Látod, milyen aljas vagy?... A magyrázatot többször szakítják félbe a „közönség köréből" közbevetett megjegyzések. — Bár mind szétrobbanna, — mondja mérgesen -egy idős néni — mindjárt jobban puszilnia -a muszka. — Pusztul az, -.ziilém, ugy is — jegyzi meg önérzetesen egy sebésült hadfi. Neitn köl'1, hogy az üvé püsztíjja, elég oda a mi fegyverünk is: — -Osztón, mondja csak -barátom, — szakitj-a féltbe egy ifjú magánhivatalnok a nagy buzgalaimms|l magyarázó tüzért — milyen drága lehet egy ilyen hét. és feles? A tüzér szó nélkül, megvetően nézi végig az üzletembert, a nézők közül azonban kiröppen egy félhangos megjegyzés: — Marha ... Talán nincs is ember, aki most ugy apropora fel ne csapna ott fegyverszakértőnek. Mikor a. tüzér befejezi a -magyarázást, egymás utón jönnek az „alvállalkozók" s a4 ujon-an jötteiknek nagyképűen leadják ugyanazt, amit a tüzértől hallottak. lakozzunk az ngyentejre! Nagy fontossága nem igen van az egész kiálli-tásnák, de a kívánt célnak feltétlenül megfelel. Ama bizonyos „háromnapos csudának" okvetlenül elsőrangú. MA«»aaBtjxBaB!iiBBaBnBxaai!iaxsBaBBxaan9naBBaBBXH-*MBt3ii.(»« A világsajtó Tisza beszédéről Németország helyesli mindenben a magyar miniszterelnök nyilatkozatait. — Az eníente mesterki desei. (Saját tudósít ónktól.) Tisza István gróf beszéde nemcsak a monarchiában, hanem külföldön is visszhangra talált. A Pol Corrc pondenz irja: Egész Magyarország Tisza István gróf újévi beszédének erős hatása alatt ál! és ez a mély hatás ujabb bizonysága annak, hogy Tisza István gróf a hab ru kitörése óta több mint elvitaihatlun vezére egész Magyarországnak. Ezt a hatást cs k magerősitik az Ausztriából átzengő hangok, ahol a magyar miniszterelnöknek vil gv, nyílt, komoly szavai a ránk kényszer tett hábor.i igazságáról, a monarchia népeit át evitő lelkes és áldozatkész hazafiságáról ás a hü német birodalmi szövetségesünkkel való egyii érzésünkről ép oly fen tartás nélküli méltatásban részesültek, mint M.igy .rorszá on és ahol Tisza István grófot a kettős monarchia leghivatottabb szószólójának i merik el. Berlinből jelentik: Tisza -István üiévi beszéde Németországban általános megelégedést és örömet keltett. Az egész német sajtó rendkívül jelentőségteljes megny-ii a-tkozásnak mondja ezt az elhatározott és energikus beszédet, amelyet irányának politikai t rta'mu miatt is örvendetesnek tartanak Németországban és amely olyan periódusba -esik, arr.-elv ugy a monarchia, mint Németország szempontjából is diplomáciailag figyelemr-cmiéltó. Néhány -h-át óta ugyanis az angol és a "ran. ia sajtó, mintha összebeszélt volna, állandóai arra törekszik, 'hogy a monarchiát elszakítsa Németországtól. Ez az első pillanatban nevetségesen hangzik, de Angliában és 'Franciaországban másként gondolkodnak. Együk ujsásrcikk a másik után festi le, hogy a -monarchia politikailag és gazdaságilag milyen rettenetes helyzetben van és hogy a jövője miiv b-o zasztóan fog kialakulni. Pedig Ausztria-Magyarországnak, igy mondja -a szövetséges sajtó, meg van a -módja rá, Ihogy -ezen az állapoton változtasson, csak cserben kell hagynia Németországot. A német birodalom — igy olvassuk a Temps, Maiin, Figaro. Times, Daily Mail hasábjain, —csupán azért folyta háborút, hogy a monarchiát tönkretegye. Német hadifoglyok mondják, ho-gv Vilmos császár országa a monarchia kárára kiván gazdagodni és terjeszkedni. -Miután látra, hogy Oroszország és Franciaország -ellen indított hódi tó hadjárata -eredménytelen maradt, a szövetségesnek kell ezt megszenvednie. A Daily Mail odáig -megy a monarchia iránti figyelemben, hogy térképen Németországot feketére testette és a „hun biroda!om"-n k keresztelte el, mig a monarchia területe ép oly ártatlanul fehér sz'nben ragyog, akár Franciaország. A nagy hazugságok mellett a kisebbek is megteszik ama cél szolgálatában, hogy Ausztriában -és különösen Magyarországon bizalmatlanságot ébresszenek a német birodalom iránt. Így Tisza gróf utazását a német főhadiszállásra is kihasználták, most pedig hosszú tanulmányok jelennek meg arról. hogy Magyarországnak if-el -kell használnia az alkalmat és el k-ell szakadnia Ausztriától. sőt Ausztriát vazallusává kel! térnie. E magyar kívánságokat Berlin is támogatja és ez Bécsben nagy kedvetlenséget ökozott. Csak természetes, Írják a francia lapok, hogy különösen a függetlenségi párt igyekszik -ezt a célt elérni s ezért -elhalasztott oroszországi utazása most fog megtörténni. Ilyen és hasonló -eszközökkel -szövik az intrikát a monarchia ellen. Nem mintha Németországban -egy pillanatig is hittek volna e porhintésnek, hanem abból a szempontból, hogy ellenségeink fölismerjék, mennyire r-osz-