Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-05 / 5. szám

6 DÉLMAG Y AEORSZÁG Szeged, 1915. .január 5. előadót, aki ezután rövid bevezetéssel a nőik munkájának fontosságát méltatta a háborús időben. Majd ügyes- átmenettel reátért arra, hogy a kenyérkereső nők értékelése milly irányban nagyobbodott a legutóbbi tapasztalatok nyomán. Helyes érvekkel bizonyította, ho-gy-ha ez a vlágliáboru nem von oly súlyos kögaadaisági válságokat maga után, mint a régebbit háborúk, akikor ez a dolgozó nőknek köszönlhető, kik most -megmutatják, hogy bolyt tudnak állani ama nuinkaágakban is, melyek -elvégzése ed-diig a férfiak 'kiváltsága volt. Páratlan önfeláldozással -működnek. a -harctéri ápolónők, sőt az osztrákmagyar hadseregnek van női ezredorvosa is, ki -rnnnt -sebész, kiiváló a szakma jóban. —' Németországban fölmerült az eszme, hogy a népfölkelői szolgálatra vonják ibe a nőket, hogy sok, most férfiak által végzett munkát reájuk bízzák. —IA hajdunáihási asszonyok és zentmi -leányok kérvényben fordultak a Iba-dügymii misztériumhoz, hogy a harctéren főzhessenek, különben a szerb asszonyok a legki tüuőh'b föd Székeket készítik, muníc iót és élelmet szállítanak. Minden hadviselő államban egyaránt nagy kitartással: teljeútik föladatukat a telefonkezelőnők a legválságosabb helyzetükben. Kétségtelen, hogy a kenyérkereső nők, különösen a nő-tisztviselők nagy elösmerést fognak maguknak szerezni, -sőt nagyon 'keresettek i.s lesznek rövid időn belül, -Sok nőnek kell a hadba vonult -kenyérkereső apa, fiútestvér helyett, .a megélhetésről gondoskodnia, nagyon fontos tehát — szinte elniukoztíhatatlan .kötelesség — alkalmat adni ama nőknek, akiket készülel-enül ért ez a -csapás, hogy magukat jó, megfelelő munkaerőkké képezzék ki Bzalommal tekint az előadó a jövőbe, reméli, hogy meg fognák szűnni az igazságtalanságok a nő-tisztviselőikkel szemben s uern kel,l a nőkmelk aránytalanul kevesebb fizetéí*sel és ugyanazzal a .leMösmeretes fáradozással dolgozniok, -mint a .férfiaknak. Befejezésül kéri a jelenlévőket, hogy kísérjék íkryelem-m-e.1 a háború mozzanatait abból- a -látószögből is, hogy mit tudunk megtartani a kul túrért ékekből -s mit vagyunk kénytelenek föláldozni. Azok a férfiak, kik a lövészárkokban hosszú hónapokig élet-halál harcban küzdenek, onnan kimerülten térnek háza, megérdemlik, hogy mi nők, mentsük meg azt, ami menthető. -A szép és értékes előadást a nagy számban összegyűlt közönség -nevében Berger Vilma, a nő tisztviselő -szakosztály titkára köszönte .még. Előadás után az -egyesület helyiségében szükebbkörü értekezletre gyűltek össze a nőtisztviselőik, melyen Gergely .Janka a szaktanfolyamok fontosságáról -értekezett. .Lelkesítő szavai nyomán a tanfolyamokra, tömegesen jelentkeztek a -feminista -egyesület jelenlévő tagja-i. - A király. Bécsből jelentik: A csatatér megannyi érdekessége sem vonhatja el milliók és .milliók tekintetét az ő.si Burgtál, ahol királyunk, napjait tölti. A velünk ellenséges országok újságjainak kedves témája, hogy uralkodónkról egy-egy fantasztikus hírt röpítsenek világgá, amely mind azt újságolja, hogy Ferenc József — beteg. IEZ azonban, hála Tstennek, nem-csak nem igaz, hallem ép ellenkezően van. Királyunknak oly esodálatyaimóltóa-n erős a szervezete, hogy az elinult öt hónap háborús izgalmai -cseppet sem viselték meg és még ma is szigorúan betartja régi életmódját. Azok, akik ,a királlyal az elmúlt -időben beszéltlek, egybehangzóan azt mondják, hogy ősz uralkodónk a legjobb egészségben vrni. -Reggel négy órakor kel, hamarosan megreggelizik és utána elolvassa a 'késő est-e és éjjel érkezett- aktákat. Hét óra tájban itnegjelenik régi kedvelt -orvosa, Kerzl dr. és a király állapota iránt érdeklődik. A kedv-ező válasz után Kerzl dr. eltávozik. Nem sokára ezután Paar gróf és Bolfrüs A parancsnok remegve súgja: — Les: e'hie-ns . . . Ezek ugyan jól belőtték magukat. Tudja -m-aitre, iho-gy é;p mell étiünk csapott le a -gránát? A -parancsnok felcsengeti a mérnököket s a vezérkari tiszteiket: — Uraim, ne feledjék, hogy mivel tartozunk Francsiaország becsületének. S mári-s -bolondul ugatva fivö-lte e-k az ágyuk. Most már azt se tudják, -hány bőg — mint -egy éhes családban visítanak fel az égbe az ágyuíork-ok — husz-huszonöt gránát röppen ki az acél-fészekből, mint -élbes, ragadozó madár. M-osí már onnan, tóiról is szüntelenül jönnek a. haragos -fel-eleiek — s a tenger nagyokat csappan, mint -egy-egy halálra vágyó óriási csók. Egyszerre megrázkódik a hajónk. A parancsnoki toronyba sápadt arccal szalad ie! egy tisztecske. Csupasz arcát meg-férfias-it-o-tía az ijedelem: w Capitaine, -egy német gránát beleszaladt az első vnspinoáibe. Nagyon sok vér! Szaladunk :le a pincébe. Igen, nagyon sok vér. Hosszu-bosszu sebet szakitett a páncélzatban egy német gránát — s a vér elönti a matrózok félmeztelen testét. A kazán libeg s ereszti magából a gőzt — talán négyen már nem: is szuszognak, — Négy halott! Doktorok! Doktorok, S jönnek. S vatta s karbolszag. -Búgnak az ágvuk. dörög, zeng a bronz. A szivattyúknak működni kell. S mi-ként szorgalmas tüdők, szivj-ák a vizet a szivatvtvu-k. Nekünk menekülnünk kell. S a távolból — j-elz'k — öt idegen hajó siet a viz horizontján. Minket el akarnák fogni s porrá lőnek. -Ki lett adva a parancs. Teljes gőzzel visszafelé! Megyünk, — nem: menekülünk. A 'halottak nagyon némák, rá sem tudok nézni -egyikre se. Az -egyik fölnéz az égfc-e, megkeres-i- hideg tekintete a napot. Oh, a n-ao már haldoklik — nedves fátylak kötötték be a nap homlokát. Hideget is .-érzünk — s harsog a viz, A dörgés sem szür-ik meg s nagyon furcsán sir a gőz a kazánban. Ott vagyunk a parancsnoki szobában. — Minden veszélyen fcul vagyunk. Öbölbe megyünk — a hajó orvosai meggyógyítják a sebesülteket. Talán uj páncéllemezt is kap hajónk, ott, a halálos döfés -helyén. . . A parancsnok ráha-jol: mahagóni asztalára. Vai-jon jegyez-e noteszébe avagy sir? Lila-fény gyul fel izz-ő gömbökben, a tenger végtelen szomorúsága előttünk panaszol. Lüktet a viz s visz -minket. A csTagok ezrei felgyúlnak az ég csodálatos utjain s a viz' e petyegt-etik ezüst cs-epp'jeiket. üsak ne lentiérek a hatottak oly némák odalenn a kazamatákban s csak ne víjijognáruk a sifálvok. gróf teszik meg jelentésüket, majd 10-tőI 12-ig au-diieniciát á-d a kirá-ly, -ezután pedig elfogyasztja vüláereg-gfjijét. Ferenc Józsefnek -mindig jó étvágya volt, most. is mindig jóiziien -fogyasztja el az ételt és még mindig nagyon kedveli a népies eledeleket. A második étkezése -mindössze .10—-12 percig tart, utána rágyújt egy Regáiia Mediára, egy óra tájban pedig sétálni megy, auni egy óra(ho-szszat szokott- tartani. Ezután a király visszamegy dolgozószobájába, rövid időre -lepihen, majd uj-sá-got olvas, de csak rövid ideig, mert. 3-tól 5-iig a kabinetirodába érkezett iratokat referálják el neki. Azelőtt a király billiárdozni is szokott, most azonban hat óráiig környezetével beszélgetve tölti -el az időt és ekkor megebédel. Háromnegyed nyolcig az időt családja körében tölti, majd pedig nyugalomra tér. Ez nagyjában a király min-denna-p-i programija- és ettől -csak a legritkább esetben -tér el. — Az amerikai ajándék megérkezett Szegedre. Az újévben érkeztek meg a szegedi gyermekeknek az amerikai — karácsonyra szánt — ajándékok. De -igy talán még jobb, hiszen minden szegény gyermeknek vo-lt -valamilyen karácsonyi öröm-e — egy csöpp gyöngyszem a viharos és bánatosan szürke élet tengerén. Talán jobb igy, ihogy a legszegényebb kicsinyek legalább az uj esztendő első napjaiban örvendjenek, hogy most teljen, meg nagy reménységgel kicsiny szivük, miután a gyermek Jézus születése vz idén nem válhatott se boldogsággá, se reménységgé, de szimbólummá sem. Orkonyí Ede dr. kúriai kiró, a szegedi szegény gyermekek -legfőbb -istápolója, vette át az ajándékokat és hihetetlen -rajongással dolgozik, •hogy a legszegényebb-k, a legtöbbet szervedők részesüljenek az ajándékokban. Az amerikai- gyermekek mintha a szivüket küldték volna át az öreg, repedező Európába, hogy figy-elmeztessé-í legalább a jövő nemzedékeit arra, hogy mégis csak egy dolog"marad meg most és mindörökké, az, amelynek uioií a fehér Názár-ethi megjárta s amelyhez mélt-ó utat járt im-e a Jázon, hozva a 'Föld túlsó részéről a gyermekek lelkét. — Személyi hír. Cicatricis Lajos dr. főispán vasárnap este Szegedre érkezett. — Szeged részvétlevele Sie marin Ottóözvegyéhez. A város tanácsa részvétlevelet intézeti Hermán Ottó, az elhunyt nagy tudós özvegyéihez. A levél a kö-vetk-ező: -Nagyság-c-s 'Asszonyain! Szeged szabad királyi város 'közönsége ós- hatósága nevében mély részvétünket tolmácsolom nagynevű tudósunk: Hermán -Ottó ur sajnálatos elhunyta fölött. A megboldogult a magyar tudomány dísze s egyik legnagyobb (büszkesége vo-lt. életéibein, akinek mély -tudományosságát igaz magyar érzés hatotta át -és müveivel nemcsak -nevének szerzett el nem évülő dicsőséget, de a magyar név-nek is megbecsülést. Halála sujtóan éri magyar íha-zánkaf, de a. gyászból övéin kívül a legnagyobb rész talán városiunknak jutott, amelyhez mint második kerületünk volt országgyűlési kéviselő-jét -szorosabb kötelékek fűzték s ah-cva, a-mi-g teVendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN M SZT. ISTVÁN • OVAKODJEK • Cseraegeüz let bein (jgj plaiDalátaSÖCt. az UTÁNZATOKTÓL!!