Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-30 / 27. szám

DÉLMAG Y ARORSZÁG. Szeged, 1915, január 30, A tüzérség a háborúban. Moraht őrnagy cikke következik itt a Berliner Tagebtait-ból. Különös jetentőséget ad a nagy szakember értékes írásának az. hogy a közel múlt i apókban je ••vtek m-g Höfer altábornagynak azok a jelentései, amelyek kifejezetten tüzérségi győzelmeinkről szóltak. A tüzérségről a háború (kezdete óta neon egy korai ítélet látott napvilágot a sajtólban. Az ilyen ítéleteik jobbára olyanoktól eredteik, akilk részt vetitek ugyan egyes ütközetekben, de a tüzérségi harcoknak csak egy kis területre szorult részét tekinthették át, illetve azt hitték, hogy módjukban állott áttekinteni. Mert az ellenséges tüzérségi tüzíbatás okairól csak fölötte ritka 'pillanatokban Ikimál-' kozott alkalom alapos megfigyelést tenniük a r űz vonalban állóknak. Elismerjük abbeli buzgalmukat, hogy észleleteik közlésével szolgálatot akartak tenni a hazának, de felismertük tuibuzgalmukat is, amikor egyes fiatal tisztek a tábori tüzérség számára uj lőíizábály-' zab tervével állottak elő. Egészen nyugodtak •lebetüiÉÍk afelől, — a,mit egyébkent minden idősebb tiszt amúgy is tud — hogy az ágyuharöban szerzett tapasztalatokat a legpontosabban gyűjtik, megbírálják és hasznosítják már a jelenlegi hadjárat harcaiban. Az ellenségéé tűzhatás mindem háborúiban fölötte aktuális tanuflmánnyá kőin, mert az egyes ütközetek véres praxisában mindig több meglepetés adódott, mint amennyire békében számítottak. Voltakép'on azonban arról van szó, hogy a személyes benyomásokat ós élményeket nem szabad elsietve általánosítani. A hírközlésben nagy óvatosság .ajánlatos. iA jelentrététel közös utjának a fölöttes parancsnoksághoz kell vezetnie. A francia tüzérségről már a háború élőtt tudták Németországban, ihogy az jó. Nem egyeztek meg azonban a. vélemények: hatásossága, alkalmazhatósága, összeállitása és kalibérje felől. .Amikor aztán az ólHásharcok kezdetén olyan gyakran vált érezhetővé a francia tüzérség, megfeledkeztek egy olyan magyarázatról, amely pedig meglehetősen kézen fekvő; Mi például gyorsasággal nyomultunk előre. A mi nehéz kaliber jeink Hlyén gyors élőnyomulásnak nem tudtak mindig megfelelni. Az ellenség szerencsésebb 'helyzetben volt. A technika mindén eszközeivel készíthette elő állásait hatásos tüzérségi tüzelésre és módjában állott nehéz tüzérséggel megnyitni a harcot. Már . pedig a nehéz tüzérség ismeri terepen nagyobb távolságokra tudja tüzét belevinni az ellenséges hadsorok iba, mint a könnyű tüzérség. Az is bizonyos, hogy a francia könnyű tüzérség is a mleukktü. •egyenrangúnak mutatkozott. Ép oly bizonyos azonban az is, hogy a mi muníciónk jÓMga sokszor teli bennünket a helyzet urává. Scskkal határozottabb azonban nehéz tüzérségünk fölénye minden harctéren. Még ha teljesen 'számításon kiviil is hagyjuk gyilkos negyvenketteseinket, egyéb nehéz ágyúink is, ahol csak megjelennek, hamarosan felül ke rekednék. Nyugati ellenségeink gyakran ahhoz az eszközhöz folyamodtak, hogy hajóikról és várakiből hozták ellenünk nehéz kaliberjeiket. Ezeknek az ágyuknak az alkalmazhatósága azonban csekély mozgékonyságuk miatt nagyon is k orlátolt. A kitűnően szerkesztett Artillerjstische Monatshefte nem régiben egy cikket hozott .,A mi és a velünk szomszédos államok tüzérségének ereje és iisszeái itása" cinjén. A ciklk még a háború kitörése előtt íródott, de a tüzérségek szervezetéről széles köröknek nyújt megbízható támpontot.. Bevezetőül hangsúlyozza, hogy a tüzérség ereje az ágyuk számától é.s használhatóságától, a lövegek menynyiségétől és jóságától, végül a kaliberek és ágyuneimek összeállítását ól függ. A szakértő tolj azután azonban kény télen, bevallani, hogy még becslésszerüen sem tudja megállapítani, hogy háborít esetén indkkora számbeli erőket tudnak az egyes hadseregek egymás ellenébe állítani. Ezért egész helyesein egyáltalán nem veszi figyelembe a szerző a mozgósítás esetere ,felállítandó formációlkaftv a liáboru pedig a legmesszebb terjedelemben fog neki igazat adni abban, hogy minden a békében eszközölt számítást a tények halomra döntöttek. Áttekinthető összeállításából kitűnik, hogy Kémetország könnyű és nehéz tüzérségének a száma a többi államokéval szemben rendkívül kedvező. A tábori ágyúi5 békelétszáma Németországban 2832, AusztriaMagyarországban 1842, Franciaországban 2844, Oroszországban 4434. Könnyű tábori tarackja van Németországnak 900, AusztriaMagyarországnak 416, Franciaországnak egyáltalán nincs, Oroszországnak 444. Tiz centiméteres ágyujuk a központi hatalmaiknak! nincsen, Franciaországnak 160, Oroszországnak 32. Nehéz tábori tarack van Németországban 400, Ausztria-Magyarországban 112, Franciaországiban 240, Oroszországiban 64. — Bármekkora is Oroszországnak a könnyű tábori ágyuja, legénységi ereje a miénknél kedvezőtlenebb. Ép oly kedvező ránk nézve a kép, amelyet egy hadtestnek és tűzhatásának valószínű tüzérségi erejének az összeállítása nyújt, amennyiben az a súlyból megállapítható. Alapul vesszük a hadtestenkinti 100 löveget. E szerint: egy-egy német hadtest 108 tábori ágyúból, 36 könnyű és 16 nehéz tábori tarackból 197.200 kilogramm Jövegsulyt röpit az ellenségre, az osztrák-magyar 108 tálbori ágyúból, 24 könnyű és 12 nehéz tábori tarackból 156,000, a francia 144 tábori ágyúból, 8 tizcentiméteresből éis 12 noliéz (tábori tarackból 166,000, az orosz 96 tábori ágyúból, 12 könnyű és 8 nehéz tábori tarackból, valamint 4 tizcentiméteres ágyúból 138,000 kilogrammot. Kinél nagyobb most már a tüzelési gyorsaság? Előfeltétel, bogy a niunicié-pótlás biztositottsága 'mindenkor lehetővé teszi a tüzelési gyorsasáig tokozását. iA muníció mennyisége eszerint nagy jelentőségű. Municióbeli felszerelés dolgában Franciaországé az elsőség. Ahogy a Iháboru kezdetén állott a, dolog, megállapítható, hogy egy-ögy nemet hadtestnek 695,864, a franciának 913,632, az orosznak 565,944 kilogrammnyi tüzérségi muníciója volt. Az osztrák-magyar munícióra vonatkozó adatokat a cikk szerzője nem ismerté. A tüzérségi tűzerő megtartására, illetve fokozására hol a nagyobb kiíáftás? Németországnak és Ausztria-Magyarországnak rendkívüli teljesítő képességű ágyú- és löveg gyámi vannak. Oroszország e tekintetben a legnagyobb zavarban van és almerika! ,segítségre szorul. Franciaország és Anglia azonban képesek hiányaik pótlására. Németországnak és AusztriasMjagyarorszúgnak azonfelül vannak — s ez volt. a. háború meglepetése — egészen nehéz (42. és 30.5) mozsarai. Anglia és Franciaország talán meg próbálkozik uj alkotásokkal, de a békéiben való, hosszadalmas előkészület nem pótolható. Oroszországnak nincs sem arzenáljaiban, "cm váraiban ebhez hasonló tartaléka. Japán segítsége van ugyan állítólag a fronton, de nagy hatás attól sem várható. A központi hatalmak, főleg Németország, legnagyobb egységeikét: hadtesteiket, nem sejtélt mértéhben tudták szaporitani. Ezzel a fronton a tüzérségi erő is az elvisel bet ellenségig fokozódik. Franciaország uj ajakul átok létesítésében csak igen szerény határok között mozoghat, Angii iának pedig nincsenek törzsei ezen „tudományos fegyvernem" számára, amely pedig beiskolázás nélkül csak luxus. Oroszország már elavult anyagra szorul. És amilyen kitűnően harcolt a cári hadsereg a védelmi harcban, olyan csekély a hatása a mozgó bá,borúban. A Mílitar Wochenblatt egyik igen világos cikke megerősíti ezt a hadi tapasztalatot. Igy ttíliát kilátásaink a tüzérség terén is a legjobbak. A Iháboru tartóssága pedig még nagyobb túlsúlyt biztosit számunkra, ha ugyan győzelmünkhöz arra a túlsúlyra még egyáltalán szükségünk van. HÍREK oooo Rendelet a liszt maximális árainak betartásáról. A hivatalos lap mai száma közli Tisza István gróf miniszterelnöknek az összkormány nevében kiadott 422—1915. 'M. E. sz. rendeletét az összes lisztfajokból meglevő készleteknek lefoglalásáról, valamint a lisztneműek eladása körül tapasztalt visszaélések megtorlása tárgyában. A rendelet elrendeli, hogy a gabonanernüek lefoglalására vonatkozólag kiadott kormányintézkedések a mai naptól kezdve kiterjeszt'essenék a buza-, rozs-, árpa-, tengeri-, burgonya- és rizslisztből meglevő készleteknek bejelentésére, feltárására és az országos gazdasági bizottság részére való átengedésére. Ez intézkedés következtében mától kezdve nyilvántartják és hatósági ellenőrzés alá veszik az országban levő összes lisztkészleteket és a földművelésügyi miniszter fel van jogosítva bármilyen pillanatban bárhol található lisztkészletet lefoglaltatni. A kormányrendelet második szakasza kimondja, hogy aki gabonaneműért vagy lisztért „a követelhető legmagasabb árnál magasabb árat vagy a legmagasabb áron felül ebbe beszámítandó bármilyen mellékszolgáltatást követel, elfogad, adat vagy Ígértet, a maga vagy harmadik személy javára, az — a mennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ ei és két hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssé! büntethető. Ugyanígy büntetendő az is, aki akár szándékosan, akár a köteles gondosság elmulasztásával bármely módom közreműködik tbban, hogy az árusítással megbízott alkalmazottja, vagy az eladást közvetítő más személy a gabonanemiüért vagy a lisztért követelhető legmagasabb árak megállapított korlátozását kijátssza vagy meghiúsítsa vagy a ki bárkinek e korlátozás kijátszására vagy meghiúsítására irányuló eljárást bármely módon élősegiti vagy eltitkolja. A megtorló intézkedés módot ád az öszszes rendőrhatóságoknak, hogy a legmeszszebbmenő hatáskörben nyomozhassák ki azokat a személyeket, akik mint ügynökök, meghatalmazottak, bizalmi személyek, vagy mint úgynevezett barátok lépnek föl a kereskedőkkel szemben és lisztet kínálnak, ha a kereskedő bizonyos árdrágító föltételek teljesítésébe hajlandó belemenni. A rendelet a mai napon lép életbe. — Tizenkétéves menekült Szegeden. Kaptuk a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztő Ur! Tegnap, vagyis pénteken megjelenő lapjában ..tizenkét éves menekült Szegeden" cim alatt ugy látszik, téves információk alapján a többek között azt irja, hogy a rendőrségre vezetett egy ur egy tizenkét éves Bártfáról menekült gyermeket, hogy ott gondoskodjanak róla, az ügyeletes rendőrtiszt azonban azt a kijelentést tette, hogy „ők ilyesmire nincsenek berendezve". Én voltam az ügyeletes s amikor egy asszony, aki a Horváth (Mihály-utca 7.