Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-03 / 3. szám

Szeged, 1915. január 3. DÉLMAGY A ROSSZ ÁG 7 annak gyakorlati hasznáról. Kívánatos, hogv a gyűlésen minél számosabban jelenjenek •meg éppen azok, akiknek a tanfolyam rendezésével az egyesület a javát célozza. — Az újévi üdvözlések megváltása címén a hősi halált halt katonák özvegyei és árvái nyugdíj alapja javára Szeged főispáni hivatalához a következő ujabb adományok érkeztek: László Kálmán 10, Singer Antal 20, Czuez Ferenc 5, Szeged-Csongrádi takaréktár 100, Koós Elemér 10, Erőslkövy Dezső 5. Patuky János 3, Boross József 10, Homann Ignác 15, Csonka Ferenc 10, Várossy Gyula 10, Beesey Bertalan 5, Tömörkény István 5, Englánder József 50, Klazsik Szilárd 2, Bozsó János 4, Lippay János 3, Őserő Ede dr. 30, Henny Ferenc dr. 5, Sehüffer Lajcs dr. 5, Tóth Mihály 10, Doránszky Károly 4, Szegedi Napló gyűjtése 107 korona. Tekintettel a hazafias és emberbaráti célra, adományokat még mindig fogad el a főispáni hivatal és; felkéri mindazon itthon maradt nemeslelkii egyéneket, kik jövedelmüikiből néhány fillért nélkülözhetnek, hogy adányukkal — hazánkért és érettünk — elvérzett hős katonák özvegyei. és árvái segítségére lenni szíveskedjenek. — A magyar gye mektanulmányi társaság fiókköre felkéri aztíkat, kik a gyermekeknek a háborúról szóló felfogásáról adatokat gyűjtöttek, hogy ezeket a fiókköri alelnök címére sürgősen küldjék el. — Népies előadások. A szegedi szabadoktatási egyesület népies előadásait, a legutolsó előadáson történt szóbeli klhir de léstől eltérőleg a további intézkedésig az eddigi két helyiségben tartja meg. Január 3-án a Bol dcgasszony-siugárn t on levő tanítóképzőben Gulácsy Sándor tanár A termés fokozása és a műtrágyázás használása és Gallér Kristóf tanítóképzői igazgató A hadviselő államok ereje cimrnel tart előadást. Ugyanazon időben a Maidádh-uicai állami polgári fiúiskola tornatermében Kiss Gyula tanár Repülőgép és a léghajó szerepe a háborúban eiirnliuel tart előadást. Az előadások ideje délután 4-től 8-ig terjed. Az egyesület vezetősége kéri a i. közönséget, hogy ezeket a tanulságos, szórakoztató és ingyenes előadásokat minél számosabban látogassák. — A második félév kezdete a pozsonyi egyetemen. A pozsonyi m. kir. Erzsébet tudományegyetem jog- és államtudományi karán a folyó tanév második felére a beiratáack 1915. január 7-én kezdődnek és bezárólag január 18-ig tartanak. Akik ezen a rendes határidőn belül a beiratásban akadályozva vannak, az egyetem rektorához intézett folyamodvánnyal február 18-ig utólagos bfeiratásra nyerhetnek engedélyt. A hadba vonultaknak ugyancsak a szabályszerű határidőben kell beiratkozniuk; a személyes jelentkezés alól azonban fel vannak mentve a helyettük a beiratáöhoz szükséges okmányokat és a fizetendő dijakat szüleik, gyámjuk vagy megbizottjuk is beszolgáltathatják. A félévi tandíj heti rendes 20 óra után 60 korona; ezen a heti óraszámon feiliil minden további óra után 3 korona. Tandíjmentesség iránti kérvények a quaesturában nyújtandók (be. Minthogy az egytemi hivatalok az első félév folyamán már szervezhettek ós felszereltettek, a beiratások akadálytalanul fognak végbemenni ós az uj egyetem jogi kara az előjelek után itélve igen népesnek ígérkezik. — Az első Psylander-premiér. Szombaton mutatta be a Korsó-mozi az első Psylander-ujdonságot, óriási sikerrel. A szegedi közönség szintén nagyon kedveli a nagy Valdemárt, akinek a ma bemutatott előadása művészileg véve a legjobb. Az eílső eset, a midőn Psylander jellemszerepet ad és nem külsőleg akar hatni. A színjáték — A becsületes ember — rendkívül érdekes, az eleje haepnlit a világhírű Hejermans-drámára, a Kemény-ve. A nagyszerű műsoron a legjobb komikusok külön darabokkal szerepelnek, igy Max Linder, Móric. Pupák játszanak és kacagtatnak. A háborús aktualitások a szenzáció erejével hatnak. Vasárnap és hétfőn látható még a mai műsor. — A háború történelme cimíi ajándékalbumra, melyet a Pesti Napló előfizetői ingyen fognak megkapni, külön tesszük figyelmessé olvasóinkat. A háborús irodalom legkimagtaslóibíb, legszebb munkája lesz, ez a nagy eseményeket égybefoglaló pompás d'iszmü, mely sok száz mélynyoanásu remek képben a világháború minden ínoz^zanatát maradandó emlékként fogja megörökíteni. Az a titáni harc, mely a csatatereken folyik s mely országok sorsát van hivatva eldönteni, oly rendkívüli eseménye a most élő nemzedéknek, hogy egy könyv mely ezt a hatalmas küzdelmet a képek gazdagságával szinte szemléltetően elénk tárja, történelmi becsű mű és egyetlen magyar család könyrypolcárói sem hiányozhat. A Pesti Napló minden uj és régi előfizetője a kiadóhivatalnál megtudható feltételek mellett teljesen ingyen fogja ezt a rendkívüli, diszkötéses könyvet megkapni. BBIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIliigi A szegedi társadalom jótékonysága. Katonáink segítése. (Saját tudósítónktól.) Városunk. .közönsége meg nem szűnő áldozatkészséggel táinc gatja a Szegedli Náipari és Háziipari Egyesület Hadsegltő Bizottságát, hazafias törekvéseinek megvalósításában. Ha a. jótékony leikék továbbra is ily arányban áldoznak vitéz katonáinkért, ugy Szeged városa a hadsegités terén az egész országiban, az első helyet vívja ki magának, miért egyetlen katona sem távozik a harcterekre városunkból anélkül, hogy a hadsegitő-ibizottság el ne látná a szükséges meleg ruházattal. De a kórházak ellátása körül is nagy kötelezettségei vannak, a .bizottságnak, melynek tehetségéhez képest szintén eleget tesz. A HadsegitőlBizottság emberbaráti céljaira uja'bban a következő adományok érkeztek: Kiss Ferenc főerdőtanáesos (a főispáni hivatal utján') 550 korona, a babavásár bevételének maradványából 345 korona 48 fillér, a kertészeik gyűjtéséből 101 korona, a felsőipuriskolaii tartailékkónház karácsonyi gyűjtéséből maradvány 125 korona Magyarország. — Újévi üdvözlet — Aage Modelling, aki mint iró is világhírű és mint 'a Berliner Tageblatt harctéri tudósiíója a Kárpátokban működik, fönti cimen lapjába vezércikket irt, melyet kommentár nélkül ezennel szórói-szóra való forditásban közlünk: Mindig álmaim országa voltál, Magyarország. Folyókkal keresztülszelt alfölddel, hegyeid, vadászataid és hegedűid ringottak bennem, idegen és mégis oly 'közel, miként a kalandok és a lovagság mindig közel állottak hozzám. Már rég, még mielőtt ismertelek, sóvárogva hívtam a te napsütésben forrón lélekző gabonaíöldeidet, falvaidat és parasztjaidat és tarka hímzésű ruhákban járó leányaidat, miként' az ezeregyéj helyeit é-s. alakjait! Csak egy napi. távolságra voltál tőlem és- mégsem jöttem, mégsem kerestelek, mintha elérhetetlen volnál és mintha, egy emberélet feküdnék köztünk. jéghideg északvidéki éjszakákon az ajkaimon voltál. Aranyosan, édességgel, bolondsággal ési bátorsággal telten égtél !a poharamban, beilopózotiál szivembe, beszéltél nekem a íokaji-verőíényről és az októberi éjszakák hűvös cs'Uagíényérő!... Beszéltél és eljöttél hozzám éjjel-nappal, meséltél búzádról, vadászataidról és hegedűidről és aranyborodról és — nem ismer tellek ,táged! Vájjon ismerlek-e ma, miután négy ujholdon át éltem benned és veled? Beszélhetek-e ma rólad, mérlegelhetem- 2 józan számítással jelenedet és jövődet, most, amikor ajándékaiddal, szeretetedidei és kegyeiddel határtalanul elbájoltál? Egy régi világ romokban, a ma vérben, és halálos küzdelemben, egy győzelmes holnap az erős számára. Ebben a jelben hívatlanul jöttem te hozzád,, hogy legnehezebb és legnagyobb napodon tanuljalak megismerni. És amit a béke éjszakáin, valaha elém varázsoltál férfibátorságiról és odaadásról, hétszere sen beigazoltad a háború napjaiban. Hozzád jöttemi és amint meghallottad első szavamar, megnyitottad előttem ajtaidat és kapuidat, amerre csak a piros-fehér-zöld zászló leng. Mint minden nagy és igazi szeretet, magad jöttél elém, kérletlenül elhalmoztál kegyeiddel és hűségeddel, ugy hogy szegényebbnek érzem magamat mint bármikor, mivel nem tudom azt neked sohasem meghálálnk Ugy beszéltem, mintha velem egyformák lennének a te nagy embereid és a te legnagyobb emberede ismeri mnidenki a tengerekén innen és tul, anélkül hogy megnevezném. Kezeimbe adták nekem a varázsvesszőt, hogy mint a mesék királyfiát egész Magyarország királyi módon veiídégül fogadjon engem. Ilyen voltál hozzám, Magyarország! Hálául kiveszem a szivemből a legszebb és leghűségesebb szót, amelyet ki tudok mondani és fájdalmas megindultsággal neked nyújtom, bár tudom, hogy az még mindig tmlkevés ahhoz, hogy kifejezésre juttassam mindazt, amit mondani szeretnék ... „Sírva vigadni", ugy mondják Magyarországon. Sohasem hallottam ezt azelőtt, de mar tudom mit jelent: képtelennek lenni mindent elmondani. Négy hónapon át éltem Magyarországon: négy emberöltőnek tűnik ez fel nekem és nem értem, hogy tudok, -még egyenesen járni a kimondhatatlan átéltek alatt. ^Mi van még más hátra, mint a saját halálom? Avagv halhatatlan leszek, hogy még egyszer mindent átéljek, mint egy a negyedik dimenzióba terjedő misztériumot is, hogy neked Magyarország egy éljent kiálthassak a béke napján, egy éljent néked és a te nagy jövődnek!... Mi a jövő egyéb, mint felébredése felhasználatlan ereknek, amelyek, egyszer íelébresztetvén, egyetlenegy cél felé törnek! Egy romlatlan nép, mely hirtelen felugrik álmából, hogy félig álomban* dicsőitett országát vassal övezze, egy nép, mely ökölbe szárított kézzel és szivével az ajkán felegyenesedik, hogy kalásszal ringó országát megvédelmezze, — az a jövő! Gondolatokba merütten keresem az ó~ évben, hogy elbúcsúzzam attól, ami volt. Téged látlak Nagy főhadnagy, te fekete tigris és küzdő bajnok, te egykor megsebesült és most Krakó alatt elesett hasonlíthatatlan ifjú. Sohasem fogom többé megszoríthatni a te izmos harcos kezedet, sohase fogok többé a te nagy, korai hősi haláltól átszellemült szemedbe nézhetni. De megfogadom, hogy elzarándokolok azokra a intézőkre, ahol Magyarország elvesztett téged. Ha lett volna lovad, városodban, várnék, amíg lovasa nélkül hazatér a főutcán keresztül, amint bánatosan' haza jöttek a te: elesett bajtársaid gazdátlan lovai, És mégsem kívánom, hogy az én vagy mások kedveér halcttaidból föltámadj, mert ahol fekszel, ott is Magyarországnak és mindnyájunknak a jövője vagy. Nem magánosan fekszel ott; sorjában fekszik ott nemzeted virágja, oly forrón szeretve és mélyen gyászolva, mint halottak még soha! Az ó-év! Ne térj vissza te ó-esztendői Legyen véged és. légy elfelejtve, hogy súlyos örökséged alatt ősze ne roskadjunk! Legyen véged: és. légy elfelejtve és légy üdvözölve te, vérünk és akaratunk uj tanuja! Az uj-esztendő! Mi az én üdvözletem? Ki kéri? És mégis üdvözöltek mindnyájatokat, akik Európa törzse körül harcoltak, üdvözöltek benneteket, mint olyan, akinek fáj és egyúttal csodálatosan jól esik, Ihogy még él és akinek talán egy győzelmes 'békét adatik látnia. Te pedig Magyarország, te tudod, hogy én ki: vagyok és hogy én szeretlek. Neked megszorítóm a kezedet. Üdvözöllek és fogadd hálámat te gyönyörűséges nép, gyöngye a monarchiának! Fordította: S. /.