Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-22 / 20. szám

Szeged, 1915. január 26. DÉLMAGYARORSZÁG. 147 HÍREK 0000 Egy érdekes ember lialála. Pintér Sándor ügyvéd, a. Szécs-ényi Ta­karékpénztár -Részvén y t ársula t elnöke és igaagatósáigi tagja január 17-én -eUhunyt. Szeged idősebb polgárai között még többen vannak, akik kortársai ivolbaik és „Palóez só­gor" elnevezésen ismerteik. 1857. éiv őszéin ke­rült a felvidéki palóez a szegedi piarista gimnáziumba s itt végezte tll a felső gimná­zium két osztályát laz 1859—60-ik évben. Ere­detisége már diáik korában tanuló társai ked­vencévé tetteik. A kevés beszédéi, komoly pa­lóczoit tanulótáfsai nagyon megszerették. Vi­szont ő iis hűséges [növendéke volt a piarista atyáknak. Többször megfordult Szegeden. Leguit-o'l­jána 1904-ben vollt 'vendége az újszeged! Pil­lich majonnák. Pár napi itt időzése alatt meg ismerkedett a városi hatóságunk fiatalabb tagjaival is is nagy barátságot kötött Beck Pistával, kinek azonban rézgombos s piros­szegélyes Rákóczi-korbeli magyar nadrágjá­ra rápiritott, hegy az clláh-juhász-os nadrág. No de azért mégis annyi eredeti magyar tár­gyat talált Beck Pistáinak, hogy erős baráti rokonszenv fejlődött ki közöttük. Szegeden Szekulla Tóni nevelője, Pillich Kálmán, Rcsa Izsó, Musfcó iSándcr, Pclcznsr Jenő, Ar-any Károly dr., Szulló Ernő és Szllu­ha Ágoston kortársa volt. Igazi felvidéki pa­lóez volt, Mikszáth Kállanán tanitómestere, 1860-—614ki pesti nagy hazafias tüntetések alkalmával a jogászok között vezető szere­pet vitt. Fehér, daróc pallóezos szűrét, kis fekete pö-rge kalapját darutól!all, kék dol­mányát 144 -gombbal, nadrágját 50 rőfös súj­tassál, pitykés vörös mellényét a főváros ösz­szes fiatalsága ismerte. Szolid magyar vise­letét haláláig megtartotta. Pintér 38 évvel ezelőtt alakította azt a pénzintézetet, amelynek ügyeit majdnem. 4 évtizeden keresztül ő vezette. Széli Kálmán miniszterelnöksége allatt volt országgyűlési képviselő. Több tudományos és szépirodalmi müvei gazdagította iirodallmumlkat, az etli-no­grafiai, an tlhrc-po-1ógiai, magyar természet­tudományi, magyar történelmi társulat ala­pit. ótagja volt. Igazi unagyar emberi ritka jellem vcilt, külsőségeiknek nem volt barátja, mit legjobban kifejez a gyászjelentés vég­sora, hegy anóg életében megtiltotta, hogy ravatalára koszorút elfogadjanak. — UJABB FÖLDRENGÉS. Madridból jelentik, hogy az Asturia-hegyvidéken ka­tasztrofális földrengés volt. Részletek eddig hiányzanak. — Személyi hir. Cicatrícis Lajos d-. fő­ispán ina délután 'félhárom órakor elutazott Szegedről Szentesre. — Ferenc Szatvátor Budapesten. Fő­városi tadósitónk jelenti: Az önkéntes egész­ségügyi szolgálat főfelügyelőié, Ferenc Szal­vátor királyi herceg tizennégy napos ma­gyarországi inspektiora 'Budapestre érkezett. Délelőtt már meg is tekintette a Vörös Ke­reszt sebesültszállító oszlopát. A főherceg a mintaszerű berendezés, valamint a pontos működés fölött a legteljesebb elismerését fe­jezte ki, azután kát hadi kórházat látogatott meg. Délben a Vörös Kereszt központi palo­tájába ment és Csekonics Endre gróf elnök jelentését örömmel vette tudomásul, azután meglátogatta Tisza Istvánt és Hazai Samut, majd két órakor Bécsbe utazott. — Ujabb bevonulási hirdetés. Buda­pest főváros, valamint már több vidéki vá­ros tanácsa szerdán hirdetést tett közzé, a melyben fölhívj a azokat a népfölkelésre köte­lezett /magyar állampolgárokat, akik 1883., 1884., 1885. és 1886. évben, születtek és aki­ket az 1914. évi november 16-tól december 31-ig terjedő időben megtartott népfölkelő be­mutató szemlén vagy a későbbi utóbemutató szerbién a népfölkelő fegyveres szolgálatra alkalmasaknak találtak, amennyiben névsze­rint fölmentve nincsenek, 1915. évi február 15-én, azek pedig, akik az 1878., 1879., 1880., 1881. és 1882. évben születtek, 1915. március l--én a népfölkelő igazolvány! lapon föltün­tétett h-onvédkiegészitő, illetve cs. és kir. ki­egészítési kerület parancsnokság székhelyére, nápfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. — Szegedi tisztek orosz fogságban. Mailet, a budai:esti amerikai fő-konzulátus­hoz beosztott alkonzul oroszországi útjáról jelentést küldött az ott elhelyezett osztrák­magyar foglyokról. Eszerint sebesülten O z­ba vannak internálva a szegedi 46-ik gyalog­ezredben tisztek közül Szobodka István és Szarvady Lajos zászlós. — Házasság. Volk József, a 46-ik gyalog­ezred zászlósa, a vitézségi érem tulajdono­sa, Ima lhá(ziaissáigdt kötött Szegeden Cze.cz Juliskával, Kémá-ne-zyné, Czecz Katalin uno­k-ahn'gával. — Román-bajor nász. Münchenbőll je­lentik, hogy liohenzcllern Vilmos herceg, a román király öcscse, január 20-án házassá­got kötött Adtlgunde -b"jor hercegnővel. La­jos király legidősebb leányával. A polgári es­ketést Hertling miniszter végezte, tanukként maga Lajos király és Hahenzollern Károly Antal szerepeltek. Az egyházi áldást Mün­chen érseke: Bettinger adta az ifjú párra. Az esküvőt családi lakoma követte, mely után a fiatal házasok elhagyták Münchent. — Koszorumegváltás. A Szegedi Ken­der-fonógyár 50, -gyári (tisztviselők 150 koro­nát küldtek he hozzánk Gömöri Lajosi el­hunyta alkalmaiból koszoruimeg-váiltás elmén. Az összeget rendeltetési helly-ére, az elesett 'katonáik -árva alapja javára juttatjuk. — Csöndélet a Fehértó mellett. Augusz­tus végén a Fehértó mellett kora reggel vér­ázott-an találták m°g Juhász János szegedi pásztort. Régi haragosa, Csűri Antal elbújva lese'ked-ett rá -és -orvul leütötte. A merénylő ezután a nadrágzsebéből előrántotta revolve­rét s többször rálőtt Juhászra. A szegedi k;­rál-yi törvényszék Csiuri Antalt három évi börtönre ítélte. A királyi ügyész súlyosbí­tásért f-elehbez-ett. Igv került ma dé'-eotf a haragos pásztorok ügye a szegedi királyi tábla elé, amely, miután beigazoltnak lába, hogv Csűri Antal -előre megfontolt szándék­kal követte el a gvilk-os k'sérletet, Csr-ri An­tal büntetését a három évi börtönről hat évi fegyházra emelte föl. — A sátán kutyája. (Conan Doyle leg­híresebb regényéből irt detektív dráma, pén­teken, szombaton és vasárnap játsza a Korzó­mozi.) Sherlock Hdlim-es meg jelenik előttünk -a valóságban, láthatjuk gcmdclatokkail ter­he® ho-milo-kát, lelkes szemeit, követhetjük iz­galmas útjában. A legérdekesebb dolog, na­gyobb -esemény, mint maga a regény. ,A de­tektív dráma uj periódusához ért a kinema­tográfia-. A sátán kutyájával kezdődik a Sherlock Holmes-sorozat. Az ilyen ciinnü re­gény a világhírű iirón-ak feltétlenül a legki­tűnőbb és legnépszerűbb mü-v-e. És a filmen sokkal izgalmasabb a .nagyszerű történet. A film tartalmát elmondani, — ugy hisszük, — fölösleges. Abban az időben, amidőn a déteík­tivrégónyek divatban voltak, mindenki első­sorban ezt a regényt -olvasta el. És aim.it a regény -a papíron -csak vázlatosam ugy mon­dott -el, aim.it iá szinpad-on megközelítőleg se bírtak ultán-a csinálni, azt most a mozi meg­valósította és magát az életet elénk vará­zsolja. Amilyen tökéletes ia regény, mint tár­taikul], ép cHy-am tökéM-es a film, mint kidol­gozás. A mesteri -cselekményhez 'méltóan já­rul a bámulatosan sikerült rendezés és fo­tográfia. A szakértő bírálók szerint a dráma előállítása évek óta a legnagyobb meglepetés. É-s meg k-oll említenünk -a szereplőket, min­denek előtt Sherlock Holmes alakítóját. Igy képzeltük él a páratlan, zseniális embert. Szegeden a dráma iránt máris olyan érdek­lődés nyilvánul, ami még a magyar mozi­élet fővárosában is ritkaság. Budapest nagyszerű példája az országnak. — A főváros a háború idején. — (Saját tudósítónktól.) Tiz millió a múlt esztendei deficitje Budapestnek, Magyaror­szág fő- és székvárosának. És a városatyák­nak a szemük pillája se remegett meg, ami­kor erről a deficitről tárgyaltak. Sőt! A defi­cit „eltüntetésére" nem tartották szükséges­nek azt sem, hogy a póitadót felemeljék, hogy az adóikért erélyesebben végrehajtsanak. Majd a háború után beszélnek arról, hogy miiképen állítsák helyre a háztartás megbil­lent egyensúlyát. Budapest lakosságának a legfőbb gond­ja, hogy a iháboru alatt a főváros közönsége ne érezze a Iháboru minden nyomasztó gond­ját. — Állunk a. sorban, álljuk a harcot! — Mondta Budapest fő- és székváros polgár­mestere: Bárczy István. Micsoda igyönyörü példát mutatott -a vi­déki városoknak Budapest. Hallgassuk csak: Budapest a háború óta olyan, mint egy nagyvállalkozó. Most már nemcsak világító gázt és kátrányt gyárt, pirszenet, kokszot és villamos áramot szállít, hanem emellett föl­csapott boltosnak is. Kenyeret süt és szenet árlu: „kifözője" van és -ebédk-csztot ád; hu-st mér és virslit gyárt; hatósági boltjaiban to­jás, zsír, liszt, paszuly, krumpli, kappan, vaj stlb. kapható; lakáéit közvetít ós -aki1 éhes, annak enni ód, aki d-olgozn-i aikar, az munkát kap, Aki fázik, annak -téíliruhát szerez a vá­ros és megszorult kisiparos-cknak ós kiilkeras­'kedclkndk olcsó kölcsönt közvetít. Az egész hivatalos és nem hivatalos Bu­dapest berendezkedett a. háborúra és a város­házát tették meg központi irodának. Vala­hány hivatala van >a városházának, az most mind a háborús Budapestet adminisztrálja, olyan körültekintéssel és a messze jövőre való előkészülettel, mintha lez ,a liáboru örök­ké tartana. A (közgazdasági ügyosztály meleg téli ruhákat, haskötőket és Ihósipkákat gyűjt, a szociálpolitikai osztály pedig népkonyhák berendezésével foglalkozik. A hirdető válla­lat olcsó lakást köz-vetit menekülőik számára, a közegészségügyi -osztály pedig kórházalkat állit. Mindegyiknek jut a munkából, egyik sem tétlenkedik -és olyan pontosan, olyan nagyszerű hozzáértéssel adminisztrálják a nyomort, mintha mindig azt csinálták vol­na. Sehol -semmi gixer, semmi dilettantizmus. Mikor kitört a háború, mindjárt az első hetekben a lakosság (mintegy tiz százaléka ment el -a harctérre. Apák és fiuk, munkás­kezek, esaládfénstiartók ment-ék el. Akik itt­hon maradtak kenyér nélkül, gyámolító nél­kül, azok bizony nagyon rászorultak a támo­gatásra. A nagy háborúval párhuzamosan meg kellett vívni a másik harcot a, háború­val járó inség ellen. -Először a gyomrot, a folyton követelődző, panaszkodó gyomrot kellett elhallgattatni. És ez volt- a legnehe­zebb probléma, mert a gyomor kényes jószág, melyet argumentumokká1! elhallgattatni nem lehet. A különböző népkonyhákban és élelmi­s-zerosztó helyeken naponta tizenötezer em­ber kap nagyon -olcsó pénzért, vagy teljesen ingyen ebédet, tejet -és kenyeret. Ezenkívül a főváros most egy központi konyhát épített. Ez a konyha 10.000 -adag ebédet főz naponta. Most, a megpróbáltatások n'eihéz napjaiban nagyszerűen beváltak Budapest közélelmezé­si intézményei, amilyen például! a községi ke­nyérgyár, a lóváigóhid, a kolbászgyár és a községi élclmliszerárusitó boltok. A búza- -és a tisztára,k folytonos drágulása, miatt a fő­város -tanácsa mindjárt a háború kitörése után -nagyobb iliszÉmenmyiséget kötött 'le a községi kenyérgyár számára és ez az intéz­kedés teszi lehetővé, hogy a fővárosi kenyér­gyár a mai viszonyok között is kivételesen olcsó -árakon -adhatja a kenyeret. Minthogy azonban a kenyér iránt való kereslet egyre jobban fokozódik, ezért a főváros sürgősen kilbővittetii kenyérgyárát. A községi kenyér­gyár eddig 30—35.000 kilogramm kenyeret

Next

/
Thumbnails
Contents