Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-20 / 18. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. JdfU*< Szeged, 1915. ttércmber 20. Visszaélések a katonai ^szállítások körclL (Saját tudósítónktól.) A budapesti m. kir. államrendőrség egy kirendeltsége hetek óta nyomoz Szegeden katonai szállitások körűi való visszaélések tárgyába®. A nyomozás most már befejezéséhez közeledvén, hiteles, magánértesülések alapján az ügy részleteiről fi következeket közölhetjük: Az általános mozgósítás elrendelése alkalmával a temesvári hadbiztosság Meinx Valter főhadnagyi rangban levő katonai tisztvi. előt (offiieiaJ) állította az itteni élelmezési raktár élére és rnegbizta a katonaság részére szükséges élelmi- és ruházati cikkek beszerzésével s átvételével. Meinx (főhadnagy mellé segítségül Szaib József tartalékos őrmester, \ különben szegedi lakos lett beosztva. Meirx mindjárt hivatalba lépése első napján a hadseregnek régi szállítóihoz, valamint közismert más szegedi cégekhez fordult és nagymenyíiyiségü élelmiszer, takarmány és felszerelési cikkek azonnal való szállítására adott megbízást. Ezek a megbízásnak eleget is tettek. A szállítók ellen az a vád, hogy az általuk szállított áruk nem 'feleltek meg ,a kikötött minőségnek és hogy több ízben kisebb-nagyobb összegeket adtak ugy a főhadnagynak, mint az őrmesternek azért, hogy a föltételeki ok meg nem felelő árukat átvegyék. A vádlottak egy része katonai szolgálatot teljesítvén, ügyükben a katonai biróság folytatja a vizsgálatot, melynek 'érdekében őket előzetes letartóztatásba vette. A polgári vádlottakra nézve a királyi ügyészség az előzetes letartóztatást s az ügynek gyorsított eljárás szerint való letárgyalását rendelte el, míg a szegedi büntető törvényszék az ügyet egész terjedelmében a katonai bíráskodás alá tartozó ak mondotta k;. A törvényszék végzése ellen a letartóztatottak védői felfolyamodással éltek és annak folytán a szegedi .itt-lőtábla büntető tanácsa kedden délelőtt döntött az ügyben, még pedig ugy, hogy a törvényszék határozatát megsen miéi tette s a nyomozás folytatását elrendelte, inert az eddigi nyomozati adatok alapján a bírói illetékesség kérdésében még nem' lehet határozni. A gyanúsítottak mindannyian a Btk. 467. S-ba ütköző és 469. §. 3. pontja szerint minősülő megvesztegetés bűntettére való ifölbuitással vannak vádolva, letartóztatásuk pedig azzal van indokolva, hogy szökésüktől és a nyomozat megh'u-itásátó'. lehet tartani, mert a terhükre rótt bűncselekmény büntetése igen súlyos. A védők azonban más állásponton vannak. Szerintük legrosszabb esetbe a is a Bük. 470. §-ba ütköző megvesztegetés vátráge foroghat fenn. Ez a nagyszabású biinügy természetesen a szegedi védői kar legkiválóbb tagjait foglalkoztatja, köztük Rósa Izsó dr.-t, Reiniger Jakabot, Balassa Ármin dr.-t, Fülöp Zsigmond dr.-t, Barta Dezső dr.-t. Székely Vilmos dr.-t és Pártos Simon dr.-t. Vizsgálat folyt még igen sokak ellen, a kiket ugyancsak Meinx vádolt, de akiknek sikerült a váddal szemben ártatlanságukat azonnal beigazolni. A vádat Harsányt Elemér, vezető királyi ügyész képviseli, aki igazán dicséretreméltó ügybuzgalom m ai és. tapinta tta l teljesíti nehéz kötelességét. A védelemnek lehetőleg. tág teret nyújt és a gyanúsítottak nehéz helyzetét a törvény korlátai között elviselhetővé tenni törekszik. A büntető törvénykönyv 467. paragrafusa: Azon közhivatalnok, aki ,az adott, vagy igért 'ajándékért vagy jutalomért hivatali kötelességét sikár cselekvés, alkar uuilsisziiás által megszegi: megvesztegetés büntette ini-. fitt öt évig terjedhető fegyházzul büntetendő. A 469. paragrafus 3. pontja: Öt évtől táz évig terjedhető fegyházzal büntetendő azen iközhi'VBitahiek, aki .valaiinaly hatóság által elrendelt, árverésre és szerződés megkötés ére néz ve, <vagy valamely szél ti fásnál és •közmunkánál, az átadásra, átvételre, felügyeletre vagy felülvizsgálatra nézve hivatalánál íviagy különös megbízatásánál fogva közreműködik, jha megvesztegetve, -niogbizatálsában törvénytelenül járt el és az ez által okozott kár ötezer forintot túlhalad. A 69. paragrafus: A véghezvitt vagy megkísér lett bűntett vagy vétség részese az, taiká imást a bűntett •vagy vétség elkövetésére szándékosam v rábír. ('Felbujtó.) A büntető törvénykönyv 470. paragru fusla: Egy évig 'terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő .az, .aki a közíliivatalndkcfknak a végett, hogy ez kötelességét megszegje, ajándékot vagy jutalmait ad, vagy igér. Amint látható, ma még a bíróságokat az a nagyjelentőségű kérdés foglalkoztiatgla különösem, hogy a katonai, vagy polgári bíróság illetékes-e az ítélkezésben. Megkérdeztük erről az igen érdekes jogi problémáról Balassa Árinm dr.-t, aki a következő magyéirtékü fejtegetéssel volt szives szolgálni: Az 1912. évii XXXIII. t.-c. 14. £a alapján kibocsátott 5491/1.914. M. E. rendelethez csatolva van. a kiatonla'i btikv. III-iik részének az a kivonata amely magában foglalja ía törvény ama szakaszait, .amely szakaszokban konstruált bűncselekményeiknek polgári büntető bíráskodás alá tartozó tettesei a honvéd büntető bíráskodás alá helyezettek a háború tartamára. A katonai bfkv. Iilil-.ik része az állaim hadiereje elélni bűntettekről és -ezek megbüntetéséről szól. A Ikiir. Törvényszék a btkvnek a rendelet által idézlett szakaszai közül közhit szerint ia 314., 'Vallójában azonban ,.a 327. £ allapjáin állapította meg .a Ihonvédbadbdrólságtárgya illetékességét. Nézetem szerint ez a jogi álláspont az általam ásmert vádbelli cselekmények alapján m'eig nem áll. iA Iklbtlkiv. jn-ák részének 34k fejezete ugyanis ,Az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére roló csábításról vagy segély nyújtásról" szól és ezen fejezet első 'helyén ál 11 a 314. £ és befejezi a 327. £ A .Meinx Waltér és Szaib József 'berkére rótt elkövetési cselekmények az egyes polgári gyanúsítottak perjogi helyzete szempontjából ezen §-ok (hatálya alá nem 'vonhatók, mert munkakörük, amelyet a katonai élelmezési osztálynál betöltenek, egyáltalán nem felel meg a katonai szolgálat ama fogalmának, amelyre a 314. £ alapítva van. A katonai Ibtkv. Ilik része foglalkozik ..A .katonai bűntettekkel és katonai vétségekkel" és ezen II-ik rész első fejezete állani! ja meg „A katonai szolgálati és álláskötelességek" megsértésével elkövethető bűncselekményeket. Ezen I-ső (f ej ezet 144. £ia egyem kiint fölsorolja azelkat a katonai szolgálati és álláskötelességeket, lamielyeiket a. 'törvény II-ilk része itt. '.büntetendő cselekményeknek nirgál'lapit. Ezek a. bűncselekmények ,a következők: 1. a függelemsértés, 2. a zendülés1 és lázadás, 3. a katonai őröknek ellenszegülés vagy az .irántuk tanusitott más tiisztéletelllenes utagsvisellet, 4. a szökés, 5. a szökésre .való -Következés alakit a-a, 6. az őrszolgálati kötelességsértés, 7. a gyávaság, 8. .a .fegyelem és rend báboritása, 9. a szolgálati, -zabályok általiéban való mellőzése, I.0. az ön csonkit ás, II. a mások s különösen a kartársak általi bee,sülősre Valló igény elvesztése által. A 143. g-n a. kötelességek (között a ..hűség" is fel van .sorolva, aurai (a 314. £bau is mint katonai szolgálati 'kő-tettesség szerepel, de ez a hűség is mint katonai szolgálali kötelesség csak a ÍU. §-ban foglalt és fönt fölsorolt valamely cselekmény által sérthető meg. de egyáltalán nem isértbető meg például cl ebes széna, átvétele, vagy barnás1 számláik kifizetése által. (Ezekből ía törvényhelyekből következik, laí gy a Meinx Wadter és iSzaáb József katonai élelmezési alkalmazottak akármi nő visszaélést követtek is el az áruk és életei; cikkek beszerzése körül, visszaélési cselekményük nem von,ható ía katonai ibtkv. 142., 143., 144. és a II-ik rész következő szakaszainak h altál j-n alá, mert az ő gazdasági tevékenységük egyáltalán nem minősíthető „katonai szolgálati működésnél;". ugy .amint azt :a ktb'kv. II-ik részének ern delik ezéeei megkövetelik. Ha tehát valamely polgári egyén ó'lket megve;ztegetéssefl tényleg fellbuijtotta volna .is, ez ia cselekmény nem minősülne a kfbkv. 314. £.a. értelmében az esküvel fogadott katonai .szolgálati hűség megszegésére való csábításnak, .mert. a megvesztegetteknek lálli'toí't katonai alkalmazottak elkövetett cselekménye sem m!i:női.ait;hc:tiő ,{katonai szolgálati kötelesség ,ni égsz Dg ősének. Akktkiv. II-ik részét, amely a katonai szolgálati bűntettekről és a Ill-ik részét, mely az állam hadiereje ellőni büntet lekről intézkedik, éleden elhatárolja a IV-ik rész, a moly általában „Más bűntettekről" intézkedik. A kbtkv. 333. £a ismét részletesen felsorolva az ide tart- zó büncselekményekel. A kbtkv. 380. £a és 381. £áu®k b) pontja megállapítja a h ivatalnoknaik megvesztegetés folytán 'ellkövetett kötele&szegéísét és ezért a 382. §. értelmében 1-től 10 évig terjedhető börtönbüntetés kiszabását feszi lehetővé. (iBitkv. 457. ós 469. £ ,3. pont.) A kbtkv. 383. §-a meglállapitja ;a. paszsziv megvesztegetésnek azt az esetét, amely a Btkv. 465. £án.ak felel meg, a kbtkv. 384. §a pedig megáll apátja az ak'tiiv megvesztegetésnek azt. az esetét, (amely a Btikv. 470. £óniak felel .meg azzal az eltéréssel, ihogy .a hivatalnok iszoigiálafii kötellesíégénieki unielgszegéserc való csábítás egyformán büntettetik, akár sikerül a csábítás, akár nem. A kbtkv. 3(27. Aákan foglalt b lincselek •ményre való fdlhiujtásiiak oseta sem forog fen, •minden .mástól eltekintve már etsaik azért sem, mert a baiderő hátrányának 'előidézésére irányuló célrat (dolus speciális) 'teljesen hiányzik, ép ugy, mént ennek a cselekménynek minden tárgyi tényáliadiéki eleme. Amidőn tehát a kbtikv. élesen elválasztja a „katonai szolgálati" bűntteteket a „nem katonai szolgálati vagyis hivatalos kötelességek megszegése által elkövethető bűncselekményektől és ezeket „krimen sui geveris"ként szabályozza, ebből az következik, liogy mert a miniszteri rendelet a katonai egyénék által elkövetett és a btkv. IV-ik részében foglalt bűncselekményben való részesség polgári tetteseire nem terjeszti ki a licmvédhadbiröskodást, a nyomozáslalatt álló ügy polgári terheltjeire nézve a polgári büntető biróság hatásköre állapítandó meg. Természetes, liogy ezek a jogi észrevételek csalk azokra az elkövetési cselekményekre vonatkozhatnak, a melyek előttem ösmer elesek. Által álban az ia szerény nézetem, hogy u katonai birói illetékesség szempontjából a nyomozat alatt álló ügyeket a katonai büntetőkönyv 314. £áv.al egyáltalán nem, hanem legfölebb annak 327. £ával 1 ebet ne. kapcsolatba hozni. Azt a (liüneselelkményt, amelyről ez a paragrafus -zó'l, elkövetheti mindenki, akár katonai, akár polgári egyén háború alatt Az itt, vagyis a 327. Aban szabályozott bűncselekménynek azonban olyan törvényes kellékei vannak, ©melyeket az általiam öv mert .nyomozati ügyekben, különösen a polgári egyéneket illetőleg fölismerni lehetetlenség. Magára Meinx Walterre ós Szaib Józsefre vonatkozólag nem ismerem az egész tényállás anyagát, tartózkodom tehát miniden megjegyzéstől.