Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-19 / 17. szám

Szegőd, 1915. január 19. 1 >ÉLM A GYA RORSZ AG. 7 kaphatnak, igy szegedi gyártelepeken mint | napszámosok, gyári munkások vállalták munkát. Igen sok asztalles (30—35) a szegedi baraképitikezésnél kapott néhány hétre álkailíruazást. A vasiparban levő nmin.ká.-hiányon a munkaközvetítő (bizottság ugy igyekezett segíteni, ihogy levélben vagy telefonon közölte a szomszédos községekkel, hogy Szegeden milyen munkaailkailmaik üresedtek meg, mély cégéknél ós milyen munkásokat lőhetne itt elhelyezni. A 16-án bevonult 15) ailosatálybeili uépfölkelő'k 'megüresedett állásaira —ha a munkaadók betölteni kivánjálk — a bizottság női munkaerőiket fog ajánlani, mert megfelelő férfi munka-kereső jelenleg (atgyanis a munkapiac állása naponként változik) alig van a városban. SZÍNHÁZ" MŰVÉSZET 0000 Kerékjártó Duci hangversenye a Koraómoziban. Ma, kedden este, pásatlanul szép előadás lesz a Korzó-moziban. A Vörös Kereszt javára rendezik az előadást, amely a legnagyobb művészi esemény lesz, mert a világhírű, ifjú magyar hegedűművész, Kerékjártó Duci lép föl. Ugy tervezték, hogy hétfőn a városi színházban tartják meg a Vörös Kereszt estélyét, de Apponyi Albert gróf hirtelen közbejött akadály miatt nem jöhetett: a vonatközlekedés megakadályozta, hogy ideién eljusson Szegedre. Mivel a Vörös Keresztnek tetemes kiadása volt és mert Kerékjártó Duci már úgyis megérkezett Szegedre s a legnagyobb ambieiója volt, hogy még egyszer játszón magyar közönség előtt (ugyanis szerdán indul hosszabb külföldi turnéra, Németország fővárosába és vidéki nagy városaiba), a Korzó-mozi igazgatósága a legnagyobb hazafias áldozatkészséggél, ingyen átengedte a Vörös Kereszt céljaira a mozit. Remélni lehet, hogy minden hely elkel, nemcsak a nemes cél miatt, mint inkább Kerékjártó Duci csodás művészete miatt. Az előadás este 9 órakor kezdődik s a részletes műsor a következő: 1. Haendel—Hubay: Larghetto. 2. Tarantini: Ördögtrilla. 3. a) Kreisler: LiebesIeid, b) Schubert: A méh, c) Moszkowski: Gitár. 4. Hubay: A fonóban. 5. Sarasate: Zigeunerweisen. Az összes számokat Kerékjártó Árpádné a művész édesanyja kiséri zongorán. Helyára'k páholyülés: 2 K. Zsölye 1 K 60. I. hely 1 K 20 f. II. hely 80 f. III. hely 60 f. Jegyeket árusit a Korzó-mozi pénztára és kedden este 6 óráig páholy és zsölye jegyet a ös Kereszt irodájába (Somogyi-utca 20.). OG A szájp adlás « nélkül. Ü Az általam készitett rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készitek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve Bar!a Ágoston fogtechnikus ü SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. ü TELEFON 1364. A fűtetlen gomb meg a cserépdarab. A szegedi bortermelés összeroppanása. — A javadalmi bizottság ütése 1915-ben. — (Sajói tudósítónktól.) A városi gőzfürdő jövedelme 1914-ben a szerencsésebb ós nyugalmasabb 1913. esztendőhöz képest 9000 koronával csökkent. A szerény és néhéz, szülésit városi fürdő kicsiny (költségvetésében tekintélyes 'tétel ez még most is, amikor állandóan a viilághatallrnak háborús költségeinek milliárdjai vibrálnak az orrunk előtt. Igy történhetett, lrogy Kiss Gyula lelkes és ambiciózus bizottsági tagnak — feledvén a csapot és> paffot, liábornt és elesetteket, nyomort és győzelmeket — ép a javadalmi bizottság maá ülésén jutott eszébe egy régebbi észrevétele arró'l, hogy a városi fürdő dijait, amelyeket már egyszer le- és felemeltek, újból feUemelják. Az elnöklő és előadó tanácsos ur, aki mindig nagy buzgalommal foglalkozott ügyeivel, ki .is jelentette gyorsan, hogy ő foglalkozik a leszállítás újból valló ifolszállításával, megjegyzések pedig Kisis Gyuóinak különösen a körül a kifakadása körüli röpködtek, liogy iliát az ember: — A városi fürdőben többet fizet a kijövósmél, mint amennyi a belépő díj. Azt mondja erre Balogh Károly: —Igen, ezt a kérdést (szép kis kérdés lesz!) rendezni kell. A fürdőben 3 .masszírozó van. Nevük: I, II, III. A pihenőben mindegyiknek eigy-egy pikszise. Azokba kellene bedöbni a masszírozásért járó diját, 40 fillért. De mint a szolgák mondják — az Jön! m A legszenzációsabb detektivdráma3felv. uraik közül nagyon sclkan fületlen gombot meg cserépdarabot dobnak be. Az ülés másik legnevezetesebb témája volt, hogy a háború kitörése óta Szegeden nem akarnak adót fizetni. Budapesten például és ugy látszik, ihogy mindenhol, ahol az intelligencia van többségben, rendben megy az adófizetés. Ujabb példa, arra hogy kötelességeik teljesítését51 azok irtóznak legjobban, akiket iegiinikálbb véd ez a háború: a földeik paraszt tulajdonosai, akik a többi között a badsegitési akcióktól is példás és becsületesebb ügyet megillető egyértelműséggel tudtak magukat távol tartani. Az összes javadalmi ágiakból .1914. decemberben 164.000, inig 1.913 decemberben 170.000 korona folyt be, a csökkenési tehát 6000 korona. Kevesebb volt a bevétel 1914 decemberében kövezetvámlbóil, a városi fürdőben és vízvezetéki díjból. Ez •utóbbinál az előírás eléri az 1913. évit, de a 'behajtás volt lanyhább mert sok a végrehajtás és a végrehajtók száma a. bevonulások miatt felére olvadt le. Az összes javadalmi. ágaikból az egész 1914. érben 1.764,000 korona folyt he az 1913. évi 1.732,000 koronával szemben. Az emelkedés tehát 32,000 korona. Fogyasztási adóiból 80,000, fogyasztási .adópótlókból 19,000, helypénzből 927, közvágóhídi jövedelmekből 26,300 koronával több, kövezetvámból 65.000, l>a rt javadalmakból 478, Iliid vámhói 200, vízvezetéki díjból 17,484, a gőzfürdőből 9000 és fülbérdijból 8500 koronával kevesebb folyt be, mint 1913-ban. A bortermelés eredményé a legrosszabb képet mutatja. iM.ig 1913-ban 101,000 hl. bort irtaik össze Szeged területén, addig 1914-ben csak 11,200 hektolitert. Kevesebbet mint 1913-ban a -belvárosban amikor csak ezen a területen 12,200 hl. bort írtak össze. Levél Bukarestből. Milyen az élet a román fővárosban. Furcsa érzés: hirtelen semleges földre jutni. Reggeliző asztalomon, a román és német ujsáigok melilett, francia, angoll és orosz lapok fékszenek ós körülöttem nyüzsög az egész babyloni nemzetiközi karaivá n-sera.il. Húsz éve járom a. világot és még soha nem gondolkoztam azon, hogy milyen nyelven kérjek reggelit a pincértől, most pedig •alig tudok egy francia, mondatot kierőszakolni a. szájamon. Végeláthatatlanul hossza idővel, legalább 'hat hónappal ezeilőtt nagy nemzetközi társasággail ültem a florenzi Hotel de la Viille páilmás társalgójában. lOrotsjzokkal, franciákkal, angolokkal beszélgettem, magas szárnyalású vitát fdlytuttunk a világpolgárság gondolatáról és nagyon lemoeolyogtunik egy szegény ikis soviniszta olaszt; magám ban örültem, hogy olyan korban élek, mikor minden nemzet, fiai meg tudják érteni más nációik gondolkozását értékéin! tudják idegen népek szép tulajdonságait. Most pedig már félórája boísizan-t az a két angol .akik itt ülnek a szomszéd asztalinál, pedig mind a ketten csöndesen és szerényen viselkednék ... És az a selyembe öltözött francia hölgy az ablak mellett, — pedig tudom, hogy félévvel ezelőtt nagyon csinosnak t-a láttam vtoilna... Hát az oroszt, aki a terem túlsó végén iil és a fülét piszkálja, — legszívesebben jól fejbeverném, De semleges földön vagyunk és itt mindenkinek -féken kell tartani az Öklét de még a nyelvét is. Az első estét, természetesen a moziban töltöttem. Minden külföldi, aki ijdeérk^zilk, elmegy a. .mozgószínházaikba, még iba azelőtt nem is 'vo.lt barátja Edison nagyszerű találmányának. A semleges mozi egyike azoknak