Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-02 / 2. szám

TMMKáai fim n zszsa&mKfSBsasszxsgi ELŐMSRÉM AS SZEGEDEM (gtefm . K félém . . K 17r~ aqgjwdévm K 8"— egy takotapra K 2-ELÖF1ZETÉSÍ ÁR VIDÉKEN egta érre , K félém . . K 14.oeyyedévre K T— egyhóíiapr* X 2'4ő MWtaifeiv Kiadóhivatal Káráaz-ntca fi, Telefonszám! 81. Efyw szám Ara !t fillér. ^ Szeged, 1915. IV évfolyam 2. szám. Siómba!, január 2. Tisza István beszéde A magyar miniszterelnök a munkapárt mai fogadása alkalmából, egész Európának beszélt. Beszédének belpolitikai vonatkozású részei nem kevésbbé jelentősek ugyan — mint a külpolitikai fejtegetései. Mindazonáltal a kormányelnök előadásának nemzetkőzi jelentőségét nyilatkozatainak az a része adja meg, amely a diplomáciai és a hadügyi helyzetre vonatkozik. Tisza István az ő világos, határozott, meggyőző modorában foglalkozott azzal a sokat vitatott kérdéssel, hogy a világháborúért ki felelős. Beigazolta, hegy a hármas szövetség /mindiég deffenziv jellegű volt, mig ellenben a másik hatalmi csoportosulást offenzív érdekek hozták létre. Már 1908-iban az anexio alkalmával kitűnt, hogy Szerbiának agresszív célja van a monarchia ellen és hogy ebben Oroszország támogatja. A monarchia béke szeretete igazolja, hegy már akkor sokan voltak, akik béíkeérzésüiiket túlságosnak mondották. Itt a miniszterelnök érdekes kijelentést tett. Határozottan hangoztatta, 'hogy ő a maga részéről amikor neki befolyása volt a külpolitikára, mindig .amellett érvelt, hogy a békét fent kell tartani, amiit azt becsülettel megtehetjük. Bátorságnak tartotta, mindenkor és tartja ma is, azért viselni hálborut ma, mert azt esetleg a jövő ránk kényszeritlheti. Emberi önérzet túltengése az, ha valaki előre akarja látni a jövendőt. Rend,kiviil érdekes a kormányéi,nők beszédének az a része, melyben, levonta az eddigi háború tanulságait. Mindenek előtt is bebizonyult az Ellenségeink nagy ámulatára, hogy ez az állítólag gyenge szerte hulló monarchia, életerős, egységes és áldozatkész. Nagy csalódás volt ez az ellenségeinknek. De Tisza ezután szokott őszinteségével rámutatott arra is, hogy bennünket is ért csalódás. Az ellenségeink már kezdetben nagyobb erővel lépitek fel, minit azt gondoltuk, de ez is csak azt mutatja, hogy ők már rég lestek a háború alkalmára. A hallgatóságnak lelkes tapsai között utalt Tisza a katonai erényekre; azokra a gyönyörű megnyilatkozásokra, melyek minden magyar eimber lelkiéit jogos 'büszkeségKe! töltik el. Végül megállapította, hogy északon a harc biztató jelenségek mellett folyik, egyenlőre azonban döntés nélkül hullámzik. Hii maradt a miniszterelnök az ő egyenes szókimondó természetéhez amikor egyáltalában nem igyekezett elsiklani a bennünket' Szerbiában ért kudarc fölött: — Fáj az én lelkemnek, — úgymond, — hogy az a hősiesen küzdő hadsereg, hónapok munkájának dicsőségét elvesztette csak azért, mert emberfeletti dolgot kívánták tőle. Ez az egyetlen ami a történteikben joggal okoz keserűséget, mert a katonai csorbát rövid időn helyrehozhatjuk. A kormán vein ők végső megál'apitása az volt, hogy katonái,nk impozánsan teljesitik kötelességüket és ha a társadalom ugyan ezt cselekszi, akkor bennünket baj nem érhet. Nagyjelentőségű volt még a beszédének az a része, amelyben a miniszterelnöknek a német szövetségesünkhöz való viszonyunkra tért ki. Ezt a viszonyt ugy állapította meg, hogy köztünk és a. németek között teljes katonai és politikai harmónia áll fenn. Ezt Tisza gróf közvetlenül tapasztalta a német főhadiszálláson tett látogatása alkalmával, melyről érdekes közléseiket tett. Kijelentette, hogy ezt az utat nem valamely felmerült kellemetlen incidens, sem pedig valamely coücrét kérdés tette szükségessé. Végig beszélték a háborúnak és a háború utáni időnek nagy kérdéseit és kiderült, hogy ugy momentán:, mint a ^'sőbbi kérdések megoldása tekintetéiben, a két szövetséges . között, teljes a harmónia. Ezek a kijelentések mély benyomást tettek a hallgatóságra és bizonyára egész Európában nem fogják eltéveszteni hatásukat. Volt á kormányelnök beszédének egy passzusa, amely lelkesedésre ragadta a hallgatóságot és fogja ragadni az egész országot, mert Tisza ismét, mint már gyakran az egész nemzet lelkéből rámutatott arra, hogy ha voltak eddig a monarchia és másik álla-4 maiban elszigetelt törekvések, melyek Magyarországnak a 67-ben lefektetett közjogi önállóságot vissza csinálták volna, ugy ezeknek imost már örökre el kell némulni ok. — Megmutattuk mondotta a miniszterelnök emelt hangon, hogy milyen erőt képvisel a függetlenségét visszanyert magyar nemzet ebben a monarchiáiban. Igazán közveszélyes őrült volna az, aki ezen sfrukturán, ami hátrányunkra változtatna. A végén a 'korimányelnölk kifejezést adott annak a reménynek, hogy még ebben az évben éfvézhetjü'k a béke áldásait; egy olyan békét, amely- jobb és hatalmasabb helyzetbe ,'hozza a nemzetet. Tisza István uj esztendei beszéde e: y nagy szellemnek hatalmas megnyilatkozása volt, mely alkalmas rá, hogy az egész nemzet lelkében az önbizalmat megerősítse és a tetterőt fokozza. támadé oroszokat ismét visszavertük. Az orosz hadsereg súlyos helyzetében csak ugy tudja tartani magát, ha 'helyenként erős offenzívával biztosítja hatalmas frontjának áttörhetetlenségét. Ez a szándék irányítja az orosz vezérkart akkor, amikor seregeinek ugy Galíciában, mint a Kárpátok között, nagy áldozatokkal és súlyos veszteségekkel járó offenzív magatartást diktál. Ez a gyakran megújhodó orosz támadás amellett bizonyít, hegy az oroszok még mindig reménykednek abban, hogy a mi csapataink ellen valahol eredményt1 érhetnek el és igy elterelik majd a figyelmet balsikereikről. Annál örvendetesebb az alábbi jelentés, amely beszámol arról, hogy hős seregeink az orosz támadást megint erélyesen visszaverték : A Visztulától északra tartós erös köd akadályozta harci tevékenységet, ennélfogva részben nyugalom volt, részben kisebb előre haladást tettünk. A déli hadszintéren semmi sem történt/ / Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Berlin, január 1. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A Kárpátokban és Bukovinában tovább folynak a harcoik. Ezek tegnap nem váltották meg a helyzetet. Biala szakaszon Tamotól délre, ellenségnek a nap folyamán és éjszaka ismételt támadásait, súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. Csapataink ez alkalommal 2f)00 oroszt elfogtak és ihat gépfegyvert \ zsákmányoltak. Galíciában győzünk. Grác, január 1. A Kárpátok nyugati részeiben csapataink tekintélyes eredményt értek el. Előrehaladásunk az uzsoki szorostól Gorlice, galiciai helységnél sikerült. Az oroszok hatalmas erőkkel, megújították támadásaikat, de tüzérségünk és gyalogságunk pusztító tüzében a támadások összeomlottak. Az oroszok óriási veszteségeket szenvedlek és most már csak Schvead-nél fejtenek ki ellenállást. Varsó körül. Berlin, január 1. A németek gyűrnie Varsó körül egyre szűkebbre szorul. Az újesztendő első napjai meghozzák a hivatalos hirt, hogy a nehéz ostromágyuk eljutottak Varsó külső erődítési vonaláig.