Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-12 / 320. szám

BELMAGY ARORSZÁG Német tábornok a lengyelországi küzdelemről. Bhtmc tábornok, Németország egyik leghíresebb katonai írója, a következő ismertetést adja most a keleti hadszíntérről: Az orosz hadsereg -Lengyelországba a a fenyegető német ellenoffenzíva hírére a balszárnyával ép megkezdeti előny cm ulást a sziléziai és galíciai határbkon vele szemben álló osztrák-magyar jelentékeny haderővel szemben beszüntette, a jobbszárny árai pedig hátráló mozdulatot tett. Ennek fedezésére az orosz második hadsereg Kutnonál álló több hadosztálya kifejlődött a jobbszárny felé. Ott ezeket a hadosztályokat november 15-én Mackensen tábornok csapatai megtámadták és 26.000 fogoly elvesztésével Lodz irányába. vissza vetették. Miután a németek energik usan utánuk nyomultak, az orosz második hadsereg a keleti irányban tervezett előnyomulást nem folytathatta, sőt kénytelen volt Lodztól északra a. Strykov—AlexandrovoKazimierz-i vonalon frontjával északnyugat felé a harcot fölvenni. Már november 17-én este a. Kutno—Lcdz-i ut keresztezésénél fekvő Zgierz helységet a német csapatok elfoglalták és 18-án az ellenséges jobbszárnyát a Lodz—iBrzezin-utig visszavetették. 19-én a harc eldöntettem!I tovább folyt, de ennek a napnak folyamán a délről iderendelt ötödik orosz hadsereg legnagyobb része a második mögé megérkezett. A most már egyesült két ellenséges hadsereg ellen Mackensen tábornok .a következő napokban a támadást sikeresen tovább folytatta ugy, bog}- november 22-én Lodz környékén nyugatról, északról es keletről szorosan, körül voltak zárra, keleten egészen a Brzezin—Tucin-i vonalig (18 kilométernyire déli irányban Lodztól), az előrenyomult német balszárnytól. Mielőtt azonban -sikerülhetett volna az ilyen módon keményen szorongatott két orosz hadseregre az utolsó döntő csapást mérni, ezek kívülről jelentékeny erősítést kaptak, amelyek keletről és délről olyan erővel nyomultak előre, hogy az erősen dél felé 'kitolt német jobbszárnynak északra való visszavonása elkerülhetetlen volt, hogy ez a szárny készen állhasson offenzív vagy defenzív védekezésre az uj ellenféllel szemben. •Ha ez már magában ;is nehéz manőver volt, a helyzet nehézségét fokozta, hogy az abban résztvevő csapatok veszélyes helyzetbe kerültek azáltal, hogy mialatt frontjukkal nyugat felé még harcban, álltak, az ép emHtett ellenséges cspato-któl hátban és a jobbszárnyban tá.madtattak meg. De ezek a bátor csapatok félelem nélkül elfordultak a frontjuk előtt álló ellenségtől és három napos elkeseredett küzdelemmel keresztül rágták magukat az oroszoktól alkotott gyűrűn, Eközben még 12.000 orosz foglyot és 25 meghódított ágyút hoztak magukkal, anélkül, hogy egyetlen ágyút elvesztettek volna, Ezenkívül majdnem összes sebesültjeiket is megmentették. Igy a veszélyt, amelybe jutottak, szerenesésen elhárították. A balszárny bevonult a viszonyoktól meghatározott uj arcvonalba, amely «a változatlanul maradt német centrum harcvonalához Strykovnál csatlakozott és innen észak felé terjedve, lassankint Gomb inon keresztül, egész a Visztulán terjedt ki. Az u.j állásban a német csapatok erejük végső kimerülésével szembeszálltak az utánuk nyomuló ellenséggel. Az oroszoknak ez ellen az állás ellen irányuló nagy bátorsággal vitt támadása súlyos veszteségekkel összeomlott. Mialatt a németek balszárnyán ezek az események lejátszódtak, Lodztól északra és nyugatra a Imrcok tovább folytak, anélkül, hogy döntésre került volna -a dolog. Az orosz haderők, amelyek a leirt- módon meglepetésszerűen avatkoztak be -a Lodz melletti harcokba, egyes részei voltak annak a pöth ad se regnek, amelynek főtömege Loric környékén gyülekezésben volt. E hadsereg magját Rennenkamp csapatai felső hadsereg) alkották,-akik közül azokat, akiket eddig a Visztula jobbpartján foglalkoztattak, Varsón át vasúttal vitték, a harctérre, mig a balparton levőket és végül a Plock környékén levő részeit ugyanennek a. hadseregnek meneteléssel csatlakoztatták. Azonban kétségtelenül még más csapatokat is vontak ide, hogy honnan, az még nem tudható, ugy hogy a. Lodz és Lovic környékén gyülekezett oroszok számát nem becsüljük tul, ha föltételezzük, hogy számuk 18—20 német hadtest erejével volt egyenlő. E között a hatalom között és a számban jelentékenyen gyöngébb német erők között, amelyek eléjük vetették magukat, november hónap utolsó napjaiban és december első napjaiban éles küzdelem folyt, amely bár az egész idő alatt tisztán az arcéllel szemben folyt, még sem vezetett döntésre, de egyre kedvezőbb ,lett a mi részünkre, ami abból is Ikitünt, bőgj* a német csapatoktól elfogott orosz foglyok száma december elsejéig 80.000rc emelkedett. Osztrák és magyar szövetséges társaink azonban a jelzett harcok egész ideje alatt hü fegyverszövetségben a leghatékonyabb módon támogatták a német offenzívát, amennyiben egyidejűleg velünk támadást kezdtek a déli Lengyelországban velük szemben álló jelentékeny orosz haderők ellen és a nyugatgalieiai ellenséges offenzívát és az oroszok támadását a Kárpátokban visszau t-asitották. Az ő frontjukon is hosszan tartó, véres harcok fejlődtek ki, amelyekben szövetségeseink, különösein Censtoého-vó, Norowdoirnsk körül és Krakótól délkeletre, fényes részletsikereket értek el. Ezenikivül kitűnően 'megoldották az összhelyzetből szükségszerűen rájuk eső azt a föladatot, hogy az előttük álló oroszokat lekössék és' megpuhítsák, amíg északon a döntő siker elérhető lesz. Keleti Poroszországiján az oroszok még néhányszor megkísérelték, hogy a határvédeimet a Maznri-tavák környékén áttörjék, de az ottani csapatok határozottan visszautasították ezeket a támadásokat. Angol jelentések a lengyelországi helyzetről. Berlin, december 10. Krísztiániából jelentik a Berliner Tageblutt-nak: A Morning Post-nak táviratozzák Pétervárról: Az oroszok és németek most 300 angol mértföldnyi fronton állanak egymással szemben Kelet-Poroszországtól Krakóig. Azt hiszik, hogy a németeknek az orosz centrum elleni támadásukkal, nem az a tervük, hogy Varsóba kapjanak utat. Pétervárott azt mondják, hogy tervük egyes-egyedül az oirolsz hadsereg megsemmisítése. A Bialától Thornig nyúló arcvonalat az oroszok tartják, a Thorn ós Czenstochov közti vonalon pedig őrületes hurc folyik. Londonból jelentik norvég lapoknak: Itt Lodznak a németek általi megszállásáról még nincsenek hivatalos jelentések. Arról sincs egyetlenegy szó jelentés, mintha az orosz sereg Észak-Lengyelországban veszedelmes helyzetben voína. A német hadvezetésnek szemmelláthatólag az a célja, hogy a Czenstochovból Varsóba rézsut haladó vasúti vonalat hatalmába kerítse. Lodznak magának nincs stratégiai jelentősége, de a vasút a (legnagyobb fontosságú. Amennyiben a németek Lodzban állanak, csak 15 angol mértföldnyire vannak a fent emiitett vasúti vonaltól. A Daily Mail pétervári jelentés nyomán irja, hogy egy ottani kórházban sok olyan e o • h2 oo •a 3 f- n 31x 3! c raN Sri ftlis "5 oo ra N N © X e >re i fO ifi 'W e N © XI E tj "O m. a ra c '10 Ifi 10 > Ifi e © (0 X E © N </> Í2 "n u N N C$5 S 2 c Nemzetközi erkölcsrajz ete játék és 6 felvonásban • HH E A nemzetközi gyermek- és leánykufárok ellen való védekezéssel hatóságilag megbízott Arnat Henriette hiteles adatai alapján összeállította : Brandt Oszkár Lajos.. -o ss 'O .2 22 •o q. 03 ra _ 3 43 o « •t0 £ is N ° a, cr> -cs c .5 ^ •ra = -2 g n - C © -2 5 o w C 5 •O o _ ni —' OI wj w -o r>i X 01 Ifi x © © o o o ©1 x <o to cvj e 1 i i i 1 £ Jg X & '© ©1 c I X c íii i co ff js i co co oj 6© -- i 31 e 1 1 oi T. X X SC .©. c3 £ - r- X, * 01 •s-si-j X Ifi c 0 1 2 s o» s ^ <« ft) já 31 ° "5 ifi z X :© © ű g E '10 N V) 'os aj > a> co £1 '2, « V c E

a> ll, 31 e 'W E N © X5 W X,