Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-01 / 309. szám

Szeged, 1914. december 1. DÉLMAGYARORSZÁG 5 buzgó szolgálataiért legfelső elismerése tudtul adassék. Egyúttal Tőrös Sándor pénzügyi tanácsost, szegedi pénzügyigazgató-helyettest, a VII. fizetési osztályban való meghagyása és a királyi tanácsosi címnek díjmentes adományozása 'mellett pénzügyigazgatóvá kinevezte. — Kezdődik az ingyentej kiosztása. Kedden, december 1-én kezdődik Szegeden az ingyenteó kiosztása. Tudvalevőleg lelkes mozgalom indult tmeg, hogy a szegény iskolás gyermekeknek tápláló reggelit adjanak és a közönség nagyszivü érdeklődéssel segitette a humánus feladat megoldását. Keddtől kezdve 200 iskolás gyermeket látnak el ingyentejjel, még pedig a Szilléri-sugáruti, a Jerrieyházban levő 'belvárosi leányiskola és a Siketnémák intézetében tanuló elemi iskolások között. Remélni lelhet, hogy rövidesen lehetővé válik, miszerint még több szegény gyermek is kapjon a friss reggeliből, remélni lehet, hogy a nagyközönség megmarad ezután is adakozó kedvében és kisebb-nagyobb adományával továbbra is fölkarolja az akciót. — Cserépy ezredes meghalt. Kis uszkai Cserépy Árpad ezredes, a szegedi 3-ik honvéd huszárezred parancsnoka szombaton reggel Bécsben egy szanatóriumiban meghalt. Cserépy ezredes végigharcolta Ihős szegedi ezrede élén a galíciai nagy csatákat. Három .szúrt sebbel érkezett haza sebesülten. A Katolikus Nővédő Egyesület Madách-utcai tiszti üdülőjében gyógykezelték sokáig- a sebesült katonatisztet, aki erős nouraszténiáiban i© szenvedett. A tiszti üdülőből Tisza. Lajosiköruti lakására szállították Cserépy ezredest. 'Itt érte a királyi kitüntetés1: őfelsége ezredessé nevezte ki és vitézségéért a 3-ik osztályú hadiékiitményes vaskó ro n a re nd et adományozta meki. Nem sokáig örülhetett azonban a derék katona a szép kitüntetésnek. Pár napra rá agyszélbüdés érte. Bajára gyógyulást ment keresni. Bécsben egy egyetemi tanár tanácsára szanatóriumba ment be. Itt érte utói a halál szombaton hajnali négy órakor. Hitvese, aki odaadó szeretettel ápolta hős férjét, a halál percében is mellette volt. A halálról táviratilag értesítette Szegeden tartózkodó két felnőtt leányát és a huszárPáris a háború idején. * A „Politiken" párisi levelezője érdekes képet rajzol, a mostani Párisról, jobban mondva a párisi életről. Leveléből közöljük a következőket: ! Maximnál! Hugó, a főpincér katonává lett és elment a háborúba és északon elesett, özvegyének egy kastélyt és fejedelmi vagyont hagyva. Barátja, a valamiivei korosabb Benőit, aki inkább valami szerzeteshez hasonlít, megelégszik azzal, hogy a sivárrá lett termekben egyik-másik törzsvendégnek felszolgálja a reggelit. 'Most nem durrognak itt a pezsgőspalackok. A nagy terem, amelyben valamikor zajosan táncoltak, most üres és hideg. Az öreg asszony, aki a garderobe-ban folyton énekelt, most is énekel ugyan, de nem vidám dalocskákat, hanem' a íMarseillaist, vagy a 'God sav-et, A gróf ur, aki .mindig a bejárattál balra eső asztalnál ült — a Moet és Ghandon-cég főképviselője — még mindig idejár, de rettenetesen megsoványodott. Nem, régiben kis örömben Volt része: mikor versenytársát, Mummot. a hirhedt Mummot, mint német állampolgárt letartóztatták. A gróf ezen a napon a becsületrend szalagját keresztbe tette a fehér ing plasztronjára, pedig ezekben a szomorú napokban, mikor se frakkot, sem smokingot nem hordanak, a becsületrendet is csak ugy látatlanul viselik. T)e az. hogy Mum német, nagy örömet okoezred parancsnokságot. A városiban az ezredes halálának hire általános és nagy részvétet keltett. Cserépy ezredes holttestét Bécsből Aradra szál látják és ott emeik el. Az elhuny ugyanis 'sokáig volt az aradi huszárezred parancsnoka. A szegedi huszárilaíktanyára kitűzték a gyászlobogót, a szegedi huszárezred tisztikara küldöttségileg j elemik meg a temetésen és koszorút helyez a koporsóra. — A szegedi Vörös-Kereszt választmányi ülése. Az alábbi sorok közlésére kértek fel bennünket: A VöröshKereszt szegedi választmánya ez uto,u is kéri választmányi tagjait, hogy a december hó 6-án d. u. 4 óraikor a városháza tanácstermében: tartandó választmányi ülésen megjelenni .sziviesked jenek. Egyben az iv tartókat kérjük, hogy december 5-ig az aláírási .iveket a titkári irodába (Somogyi-utca 20) szolgáltassák he. — Gyermek-előadás a katonák javára. Vasárnap, december 5-én délután 3 óraikor, a Szegeden fekvő sebesült katonák karácsonyfája javára gyermekelőadás lesz a Korzómoziban. Az előadás miisorát, itt közöljük: 1. Mozgó képek. 2. Sza valatok, irta: Móra Ferenc. — Előadják: Mat.uskovieh Lcilika, Szántó Margitka és Móra Pannika. 3. PoJidini: Csipke Rózsika ébredése. — Éneklik: Vágó Irén, Várady Maca, Nécsey Mariska, Bagáry Klári, Berényi Margit, Szinger Böske, Schwartz Izabella, Balassa V i lm a, Sölétoiuncs Evi, Winternitz Katica, Fejős Ilona, Szoimmer Adél, Bruner Aranka, Czimer Margit, Ország Vilma, Ország Blanka, Stehwa'rtz Rózsi, Kormányos Etelka és Kratochvill Ilonka. 4. Mozgó képek. 5. Tündértánc. — Lejtik: Várady Maca, Göndöcs Juliska, Molnár Ilonka, Bruckner Mariska, Toassó Valér, Déskay Iilonka, Kornfeld Elli, Zeislei- Adél, Ország Blanka, Ország Vilma, Kosócziky Pösze és Sölétormos Évi. 6. Himnusz és Wacht am Rein éneklése. Élőkép. Résztvesznek: Winternitz Ilus, Printz Hérrnin, Klei.il Tilda és az összes szereplők. A gyermek előadás a „Baba vásár" bevezetője egyúttal. Az előadásra a jegyeket Szántóné Ladányi Mariskánál és Bödőné Trinksz Paulánál lehetmegváltani. A balbaki állításra a babák már szép számban érkeznek. A kiállitás december 10-től 12-ig lesz a Lloyd termében. A kiállítandó babákat december 6-ikáig ilehet benyújtani Nónay Dezső né asszonynál (Klauzál-tér 2. sz.) zott a grófnak. „Benőit!" — hangzik most egy kiáltás. A vendég, aki Benőit után kiált, az én öreg barátom, aki a lóversenyek ama nagyon öreg, vagy nagyon fiatal alakjai 'közül való, akik régebben itt a Maximban a dejeuuner-ket látogatták és ezeket híressé tették. Szó nélküli fogyasztja el reggelijét, szó nélkül issza 'meg a Volnay-ját, csak ugy néha-néha int a fejével a pincér felé, hogy öntsön bort a poharába. És Benőit feketén és ünnepiesen az ő hosszú pofaszakállával és sötét ábrázatával önt bort a vendég poharába anélkül, hogy arcán csak egy vonás is megmozdulna. Az én barátom hirtelen hozzám fordul s azt kérdi tőlem: Emlékszik még Sardanapaíra?! Nyomban a Rothschild lovára, Sardanapaíra gondoltam, amely megnyerte a Grand Prix-t. És abban a pillanatban magam, előtt láttam Parist egy ragyogó juliusi napon, mikor egész Páris künn; yolt a longcbaimpsi lóversenyen. ahol a legutolsó divatot mutogatták, mikor Cihamps Elysée egész a diadulkapig hullámzott az automobiloktól és amikor a Bois de Boulogneban nem volt egy talpalattnyi üres hely, melyet a párisiak el ne foglaltak volna. A Szajna feketéllett a csónakoktól s a levegő megtelt a Camelot-k kiáltozásával és valamennyi Boulevard-on. de .főkép ott a Café de la Paix sarkán csak egy kiáltás viharzott: Sardanapal! Sardanapal! Egy név, mely egész vagyont jelentett, ezer meg ezer megnyert és ezer .meg ezer elvesztett fran— A magyarkönyvkereskedők és a háború Szép és nemes mozgalmat indított a Magyar 'könyvkereskedők és könyvkereskedelmi alkalmazottak egyesülete, a háborúval kapcsolatban. Az egyesület felhívást intézett tagjaihoz, amely a következőképen, szál: „Harctéren küzdő kartársainkra legmelegebb szeretettel gondolunk. Legelemibb kötelességünknek tartjuk, hogy azdkat, akik a jobb jövő megalapozásáért folytatott háborúban munkaiképtelenné válnak, a legmesszebb menő erkölcsi és anyagi támogatásban 'részesítsük, valalmint azon, kartársai nk liátramaradottadt, kik hősi halált halnak. Ezért elhatároztuk, hogy mindannyian fizetésünk néhány százalékát egy évig erre a, célra adományozzuk és a leghevesebb propagandát fogjuk folytatni az iránt, hogy ne legyen egyetlen könyvkereskedelmi alkalmazott sem, iki eme mozgalmunkban részt nem vesz." Az akció meg is indult ós Budapesten megalakult a Magyar Könyvkereskedők és Könyvkereskedelmi Alkalmazottak Háborús Akciójának Országos Bizottsága, amely hasonló albizottságok szervezését az egész országban megkezdette. Vasárnap Szegeden is megalakult a kereskedelmi és iparkamarában a délvidéki bizottság a következőképen: Budapestről a központot képviselték: Réti Béla a Franklin-Társulat cégvezetője ós Kende Ferenc a Franklin-Társulat tisztviselője. A délvidéki bizottság tagjai lettek: Elnök: Lukács Lukács. Társelnökök: Bartos Lipót, iSchwarz Jenő, Heumann Mór Szabadaka. Ügyvezető titkár: Weisz Zsigmond. Másod titkár: Hechtl Dénes. A bizottság tag ja.i: Vértes József, Nagy Mihály, Szépkuthy Nándor, Szemere Ármin, Vclvo vits Dezső, Rubin Ármin Nagybecskerek, Borgida Sándor, Temesvár, Kollár A. Baja, Wagner Baja, Tóth Béla, Temesvár. — A családtagok részére kiadott arcképes igazolványok használata. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint az Marná, a vármegyei é- a törvényhatósági joggal felruházott városi alkalmazottak igényjege,sult családtagjai részére az 1915. évre szóló arcképes igazolványok alapján féláru menetjegyek a ,m. kir. államvasutak személypénztárainál már í. évi december hó 1-től kezdve válthatók. Az államvasutak igazgatósága e rendelkezésével azt célozza, hogy azok az igényjogosult alkalmazottak, kilk az arcképes igazolványt családtagjaik részére kiváltották, az egyes utazásra szóló igazolványok megszerzésének terhétől kot a Rothschild lován. Monsieur és Madame Poincaré a fentartott páholyban ültek. Egyszerre egy ur közeledett a köztársasági elnök helyéhez. Az osztrák-magyar nagykövet volt, aki azt a hirt hozta, hogy Ferenc Ferdinánd trónörököst néhány órával ezelőtt meggyilkolták. Pár pillanatig csönd és szenzáció. De azután a levegő megint visszhangzott a kiáltástól: Sardanapal! Sardanapal! Kinek is lenne ideje arra, hogy egy .főhercegre gondoljon, mikor a Rothschild lova megnyerte a Grand Prix-t! „Emlékszik még Sardanapaíra?" A nők most jobbára feketében járnak és sok prémet viselnek. Nagyon ritkán lehet világos szineket látni s az emberek megbotránkozva fordulnak el, ha vörös ruhát látnak. Ruhák, kalapok, fátylak, sőt az alsószoknyák is feketék, vagy legfeljebb sötétlilaszmüek és a kis elárusitónők nem is próbálják már a vevőket holmi phantasie-kelimékkel csábítgatni. A Rue de Rivolin egy üzletben igen csinosan rendezett ruházati csoportot láttam ezzel a fölirással: „Az első tűzkeresztség". Játékszerül gyerekek számára csak kardok, puskák, trombiták és ólomkatonák szerepelnek. A boulevardok hosszában minden tiz lépésnyire asztalok állnak tele ólomkatonákkal és iáték-ágyükkal. A sok feketeruhás ember között gyakran láthatni sebesült katonákat. Egyik szobrász a minap 25 kiló gipszet keresett, de nem kapott. Várnia kellett, mert a kormány 500,000 kiló gipszet foglalt le ban-