Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-05 / 313. szám

2 DELM A G Y A RO ESZ A G Szeged, 1914. december 5. A fViazuri-favakoál újra kikapott az orosz. A német főhadiszállásról jelenítik: A ke­leti hadszintéren, a Mazurí-tavaktól keletre nz ellenséges támadásokat visszavertük, mi­közben az oroszoknak nagy veszteségeket okoztunk. Lengyelországban oifenzivánk nor málisan halad előre. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a magyar miniszterelnöki sajtóosz­tály.) OROSZ IDILL. Kopenhága, december 4. Kerülő .utón ér­kezett hirek szerint Odessza mellett egy egész falut lezártak azért, meri az uj adók ellen tiltakozott. A falut, amely Odessza rrfel­Jett van, Ositsninek hívják és most jóformán egész férfilakossága fogságban ül. a többit pedig hadiszolgáitatá'sra hivták be. Sárosmegyei harcok az orosszal. Északi harctér, december 4. Miután a Zemplénbe betört orosz csapatokat hadsere­günk már majdnem a határig szorította visz­sza, most Sárosmegye északkeleti részén folynak a harcok. Orosz erők több mint egy hét óta kísér­letet tettek arra, hogy a határt áttörjék és hatalmukba kerítsék a járható utakat. Az oroszok előnyomulásának seregeink gátat vetettek és miután elegendő haderő áll ren­delkezésre, kétségtelen, hogy az oroszok ki­verése ezen a ponton is csak rövid idők kér­dése. Értesülésem szerint a kórházak evakuá­lása jórészt azért történt, hogy az esetleg érkező ujabb sebesült szállítmányok részére elegendő hely legyen. Az ellenség elővédjé­vel a harcok megkezdődtek. A lakosság kö­rében rend és nyugalom van. Elvágták Dánia és Libau közt a kábelt. Kopenhága, december 4. A „Potitiken"­nek jelentik: A Dánia és Libau között vezető tenger­kábelt pénteken délután hirtelen felrobbantot­ták. Ezt a kábelt, mely a Nagy Északi Táviró Társaság tulajdona és mely Dániában Rödvíg <és, Hőjrup Kirke között indul ki, az ideglenes megállapítások szerint Bornholm és az orosz tfjart között tették tönkre. Az Oroszországgal íennáló távirati összeköttetés ezzel nincsen félbeszakítva. Svédország és Finnország kö­zött tudniillik még két kábel működik és min­den táviratváltás most ezekre a vonalakra szorul. Ezért a keleti tengeri dán orosz ká­bel kijavításáig nagy késedelemmel fog jár­ni a táviratok továbbítása. Egyelőre, a há­bornokozta viszonyok között, nincsen kilátás a kábel megreperelására. A Nagy Északi Táviró Társaság „örsted" nevű kábélgözöse jelenleg az Északi-tengerben dolgozik Szintén egy elpusztított kábel helyrehozatalán. A törökök ujabb győzelmet arattak. Konstantinápoly, december 4. A főhadi­szállás egy kommünikéje á következőket je­lenti: Török csapatok a Csoroch-folyó zó­nájában nagy sikert ért el. Részletek még hiányoznak. (Miniszterelnökség 'sajtóosztá­lya.) ) Szabad hajózás az olaszoknak a Szuez-csatornán. Konstantinápoly, december 4. Az „Ik­dam" jelenti: Törökország Olaszországot arról biztosította, hogy a Szuez-csatorna nyitva marad. Olaszország ebben az irány­ban egészen nyugodt lehet, mert a szabad hajózás megakadályozása Törökországnak saját érdeke ellen volna. A BAKTIÁROK A HÁBORÚ MELLETT. Bécs, december 4. A Neue Freie Presse jelenti Konstantinápolyból: Ideérkezett jelen­tés szerint a baktiárok Teheránban nagy nép­gyűlést rendeztek, mely a demokrata párt ve­zéreinek beszéde után elhatározta, hogy megkéri a kormányt, hogy indítsa meg a há­borút. A tömeg a sah palotája elé vonult, in­nen az osztrák-magyar és német követség elé, hogy igy is tüntessen kívánsága mel­lett. A SZENT HÁBORÚ HATÁSA A FRANCIA HARCTÉREN. Berlin, december 4. Egy nyugatról érke­zett tábori levelezőlapból kiderül, hogy a szent háború kihirdetése imég a francia harc­téren is hatást gyakorolt. A levelezőlap töb­be* közt ezt mondja: „Ma reggel nyolcvanöt turkó átszökött századunkhoz. Előbb hármójuk külön jelent­kezett és megkérdezte, vájjon Törökország tényleg megzetite-e a szent háborút Oroszor­szágnak és Franciaországnak". A szent háború hatása Indiában. Konstantinápoly, december 4. Az indusok között felhívást terjesztenek, amely a többek között ezeket mondja: „Itt az ideje mohamedánok, hogy fölkeljünk és In­dia régi, riagy történelmét uíi életre keltsük. Hadd pusztítsuk el azokat az alacsony terem­tésekte, akik az izlámot gyűlölik és üldözik! Legyünk készek arra, hogy a kegyetlenség­ért kegyetlenséggel fizessünk!" A "Synads ul Ahbur megjegyzi, hogy az alkirály állása erősen megrendült, amiért ez a felhívás elkerülte az angol-i'ndi hatóságok ügyeimét és óriási módon tudott elterjedni. Az ind lakosság megkezdte betéteinek az an­gol bankokból való kivonását. A Bombayban működő 'mohamedán ko­mité nem rég felhívást tett közzé, amelyben arról panaszkodik, hogy a háború folytán az ind nép napról-napra (fogy. Azt a kérdést in­tézi tehát az angol kormányhoz, hová mernek a gőzösök az ind katonákból? Attól tartanak, hogy az ind katonákkal megrakott gőzhajók az indusok legnagyobb szentsége, a Kaab'a, a Kiobel Allah ellen viszik a katonákat., Ez a felhívás jmély benyomást tett az in­dusokra és több kaszárnya elleni merényle­tet provokált. FRANCIA VESZTESÉGEK., Milánóból jelentik a Berliner Tageblatt­n ak: A Corriere della Ser a északfranciaor­szági tudósítóijának számítása szerint az ed­digi francia veszteségek halottakban, sebesül­tekben, eltifntekben és foglyokban legalább ötven százalék. Ez azonban csak a sorkatona­ságra és -a fiatalabb tartalékra vonatkozik. Egyes csapatok kontingense teljesen elpusz­tult. A MALACHITE KATASZTRÓFÁJA. Turin, december 4. A Berdeuxban meg­jelenő újságok a kővetkezőket közlik n Ma­lachite nevű gőzös elsüllyedéséről: Hétfőn délután történt négy óra tájt. A tenger egé­szen nyugodt volt, a. levegő kissé párás volt, midőn a. CurLard társasághoz tartozó iMala­öhiite hajó kapitánya a parttól négy tengeri mértföldnyi távolságban, a •gőz-ö.-.höz egész közel felfedezett egy tenger alatt járót. A Maiadhite Liverpoolból Le Havreba igyeke­zett. és nagy rakományokkal volt terhelve. A tengerálatt járó hajón nyomban matrózok jelentek meg és kitűzték a német hadi. zászlót. A parancsnok tudtára adta a Malachite ka­pitányának, hogy a 'hajót lőni fogja, tehát siessenek azt elhagyni olyan gyorsan, amilyen gy orsan csak lehet, A tengeralati járó kapi­tánya tiz percet adott a menekülé-re. Ter­mészetesen a gőzös személyzetének nem volt mit tennie és kényei snségből elhagyta a ha­jót. A tenger alatt járó ezután tiz lövéssel fenékbe fúrta és felgyújtotta a hatalmas gő­zöst és nyomban ezután alámerült és eltűnt. Késő éjszakáig égett a Malachit© é- emiatt elzárták a kikötőt. Számos torpedónző eredt­az ellenséges tengerálatt járó hajó üldözé­sére, azonban a hajót nem sikerült utóiérni. VILMOS CSÁSZÁR TALÁLKO­ZÁSA EOY BUR GENERÁLISSAL. Kopenhága, december 4. Berlinből jelen­tik a Politikem-nek: Svájci lapok arra emlé­keztetnek, hogy Vilmos császár 1812-ben részt vett a svájci őszi gyakorlatokon, melyek Toggenburg-baa, a Kilchenberg mellett el­terülő magaslatokon folytak le. Ez alkalom­ma a császár Pou francia tábornokkal talál­kozott, továbbá Beyers bur generálissal, aki most Dewet-tel együtt az angol el lenes Imi felkelés élén áll. Vilmos császár és Beyers szeptember 4-én délelőtt találkoztak, •amikor a császár egy magaslatról, melyet azóta „hadvezérdomb''-nak neveznek, figyelemmel kiisért© a kék és a vörös párt harcát. A csá­szár soká. beszélgetett a .bur generálissal, akit részletesen kikérdezett a bur állapotokról. Beyers tábornok később kijelentette, hogy ez a beszélgetés felejthetetlen benyomást tett reá. Felejthetetlen volt az a pillanat, (irja egy Szt.-Gallen-i lapt), mikor a fiatal bur gene­rális a hadivezérdombon bucsuzásul megszo­ritotita a német császár kezét. Ebben a pilla­natban Beyers szent fogadalmai tett, hogy küzdeni fog hazája felszabadUásáéct, ma-' fiáért, és népéért. A császár és a bur vezér oldalán Pau francia tábornok állt és mo­solygott, OROSZ HAZUGSÁGOK TENGERI GYŐ­ZELEMRŐL. London, dece'mber 4. A „Mornrng Post"­nak jelentik Pétervárról: Az angol sajtóiroda azt jelentette szeptember 4-én, hogv német hadihajók sérült állapotban kerültek vissza Kieibe. A károkat állítólag az orosz hajóhad okozta, de a közelebbi körülményekről nem volt hir. Amint most kiderül, von Essen ad­mirális az orősz cirkálók és torpedóvadúsúok egy részét áíféstetíe a német színekre (!). Az orosz hajók ennek következtében hozzá­csatlakozhattak a német hadirajhoz, anélkül, hogy gyanút keltettek. Az első alkalomnál az oroszok ágyutiizbe fogták a német hajókat, •elsülyesztettek egy német cirkálót (?) és sé­rülést okoztak egy másiknak. Egyúttal az orosz torpedóvadászok harcba bocsátkoztak a kisebb német hajóegységek ellen. Az orosz hajók visszatértek, anélkül, hogy kárt szen­vedtek volna (??). Ezen bátor tett (!) elis­meréseként a cár több Szt.-György-keresz­tet osztott ki a hajók legénysége között (!).

Next

/
Thumbnails
Contents