Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-04 / 312. szám

Szeged, 1914. december 5. DÉLMAG Y ARORSZAG 3 Hir a szegedi honvéd huszárokról. Roppantul kedves és megnyugtató ké­pet fest elénk az a levél, mely a kezünkbe jutott Jáblonkáról. Igazi közvetetlenséggel mondja el szegedi huszárcsapatunk lelkes hangulatát s ebből arra következtet, amiről egyébként hadvezetőségünk már ismételten nyilatkozott jelentéseiben is, hogy egész se­regünk változatlan lelkesedéssel és kitartás­sal teljesiti nehéz föladatát. Láttam, irja, az Ivangbmd alól érkező honvédhuszárjamkat, akik a mi védelmünkre siettek most ide. Csupa Szegedkörnyéki ma­gyar gyerek, lelkes fiu dalamennyi. Órák hosszat beszélgettem huszárjainkkal, akik a harctérrőt érkeztek, harctérre siették — s mondhatom, hogy alig hatott meg eddig va­jami jobban, mint az ő látásuk. Sohasem hit­tem! volna, hogy egy ilyen sereg, amely már negyedik hónapja ütközetről-ü'tközetre, nél­külözések között, vad idegen földön, hóban, fagyban, fedél nélkül jár-kel, jókedvű tudjon lenni. Mert a szó szórós értelmében jóked­•vüek voltak valamennyien. Egyetlen levert alakot nem láttam közöttük. Micsoda öröm volt az, amikor magyarul szóltam hozzájuk. Abban a percben körém csoportosultak s a legkülönbözőbb kérdések­kel ostromoltak. Mi hir Magyarországon? Messze vagyunk a határtól? Mit irnak az uj­jságok? stb. stb. A legénységnek fogalma sem volt, merre járnak. Beszéltem azután tisztjeikkel, akikről csak távozásuk alkalmával tudtam meg, hogy 'tisztek, amikor láttam, hogy a csapatok élé­re helyezkedtek és vezényelték a többieket. Az már bizonyos, hogy furcsa látványt nyújt most, a hajdan nyalka huszártiszt. Csá­kója valami szürkészöld vászonba van bur­kolva. Térdig valami tarka női harisnyába van pólyázva a lába. Testén egy bokáig érő nagy kopott bőrbekecs, derekán madzaggal át kötve. Megkérdeztem, hogy jutott hozzá? — Tudja a ... a legényem keritette va­lahonnan. bizonyára valami muszka paraszt­ról húzta le. Hósapka helyett pedig különféle színes •és sötét női meleg kendőkbe burkolják fülü­ket. Láttam aztán kozákoktól zsákmányolt lovakat, amelyek a mi géppuskáinkat cipel­ték. Kérdeztem a fiuktól, hogyan tudnak most tizenöt fokos hidegben kint éjszakázni? — Beleszokik az ember ebbe is, — mint a cigány az akasztófához, — volt a szegedi huszárőnmester válasza. A román hadsereg nsm akar háborút. A Bukaresti Magyar Újság ma érkezett száma irja a következő érdekes sorokat: Az oroszoknak tetsző háborús propaganda ve­zetői nem dolgozhatnak már olyan zavarta­lanul, mint azelőtt. Mind hangosabb és kan­goSabb tiltakozásokat hallhatunk a háború el­len és mig a iháborus tüntetések megszokott közönsége jórészt olyanokból kerül ki, akik nem kötelesek bevonulni fegyveres szolgálat­ra, a háborút ellenzők folyton gyaropodó se­regének hivei között csupa olyanokat játunk, akikre az annyira óhajtott háborúban aktiv szerep vár. Tegnap a „Seara" cSmiü bukaresti lapban egy egész sereg tartalékok katona — közlegény és tiszt vegyesen — tiltakoznak a háború ellen. Kijelentik a tiltakozók, hogy az utca kérdje meg a katonaköteles embereket is, vájjon mi a véleményük? Azok, akik a bulgáriai bevonulásban részt vettek, még em­lékezni sem akarnak több hadifelkészülésre. A sötét London. A háború veszedelme London arculatját épp ugy megváltoztatja, mint. Parisét, Az an­golok bábeli fővárosára ráereszkedik a nyug­talanság és félelem sötét íködfáltyola. Ez leg­inkább abban nyilvánul, hogy az utóbbi he­tekben a világitó-gáz megtakaritá&a céljából alaposan korlátozták az üzletek, restauran­tok, a színházak és az utcák világítását, A hatalmas házrengetegre ráboruló feketeség szomorúan sötét képet, nyújt, A „Westminster Gazette" leírást közöl a szokatlan képről. London imost jut csak tu­datára, irja, hogy a város fölött égboltozat is van éjjel-nappal. Most már nem zárja el tün­döklő villanyfény és a sápadt gázvilágítás az égboltozatot, most már látják még éjjel is, hogy London fölött is ott van az ivalaku végtelen légür .Sőt már valami ideges szo­kássá fejlődött ki az utóbbi időkben. London­ban: belenézni ebbe a szinte újszerűen ható mennybe,huzatba. Túlzás volna azt mondani, hogy ez az uj szokás- a Zeppepinektől való irtózás folytán állt elő, mert a magyarázat az, ltogy — a londoniak fölfedezték az eget. Sok minden emlékeztet henünket az ut­cán azokra a tragikus lehetőségekre, ame­lyek London óriási tetőhálózata fölött történ­hetnek: A tompított -fényű lámpák, a feltö­rekvő fényt eltakaró lámpaernyők, a, nyug­talanul működő fényszórók. Londop régi érin­tetlensége, britek fővárosának ez az évszáza­dos klenodiuma, most alaposan megtépázó­dott. Szoros rokonságiba kerültünk Páissal. London naplemente után a fekete gond szo­morú ruhájába burkolódzik, BBBBBSBBBBBBSIOMOaEBBlíHBBBBBOSBBBBSBBBSBBBKHmBBBBHl (Saját tudósítónktól.) Mai számunkban közöltük az ármegállapitó bizottság tegnapi ülésének határozatát, amely szerint a gabo­na maximális árát a következőképen állapí­tották meg: Buza tnétermászánként 40, rozs méter­mázsánként 31, árpa métermázsánként 28, tengeri métermázsánként 22 korona. A fogyasztó közönség körében az árak­nak ilyen magas összegekben való megálla­pítása elégedetlenséget keltett. A miniszteri rendelet értelmében azonban a helyi viszo­nyok mérlegelésével, a városi tanács dönt végérvényesen a maximális árakról. A tanács ma délben foglalkozott ezzel a nagyfontosságú ügygyei a szakbizottság és • az érdekeltek véleményének meghallgatása után. Cicatricis Lajos dr. főispán elnökölt a tanácsülésen és a főispán arra törekedett, hogy először is a fogyasztó közönség érde­keit vegyék tekintetbe az árak megállapítá­sánál és olyan határozatot hozzon a tanács, amely leginkább megfelel a kis fogyasztók érdekeinek. A tanácsot is ilyen szempont vezette és dacára az érdekeltek ellenvéleményeinek, a tanács a lehetőség szerint le is szállította az árakat. A tanács tagjain kiviil Back Bernát, Weiner Miksa és Bagáry Kálmán jelentek meg az ülésen. Cicatricis Lajos dr. főispán ismertette a miniszteri rendeletnek az ármeg­állapítására vonatkozó részét. Bokor Pál felolvasta a szerdai szakbi­zottság javaslatairól szóló jegyzőkönyvet. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány bemutat­ta az október utolsó kétheti és a november első kétheti gabonapiac árait. Az értekezlet a miniszteri rendelet érthető magyarázatát kéri a -főispántól, aki erre felolvasta a keres­kedelmi miniszter táviratát, amelyet hozzá intézett: A „Westminster Gazette" cikkírója ez­után azzal vigasztalja honfitársait, hogy hi­szen a vidéki ember még mindig elég vilá­gosnak találhatja London .utcáit- és hogy a város igazán csak akkor volt sötétségben, midőn még csak petróleum- és gázvilágítás volt. ,'i*bb0btt0bbbflabbflbbbbbbbbbbbbbbbbbbbxbsbsisbtffis31b&m 1915. év; május hé l-re kiadó Petőfi Sándor-sugárul 32. szám. Bővebbet a háztulajdonosnál. Öt szobás lakást keresek. Ajánlatokat kérek a „ Déimagyarország " =™e kiadóhivatalába. = ' A gabonaárak megállapítását nyolc nap alatt be kell fejezni az egyeís törvényható­ságoknak s azokat beterjeszteni a kereske­delmi miniszterhez. A buza és rozS árak megállapítása] olyan átlagos vételár alap­ján történjék, amelyet az október hónap utolsó két heténétk, az árpa és tengeri pe­dig a november hó első két heti piaci árai­nak összevetésével állapitiatik még. Az érdekeltek közül Back Bernát szó­lalt föl. Bemutatta a bizottságnak az utóbbi hetek gabonanemüinek bevásárlási ajánlását, amelyekből kitűnik, hogy 75-ös minőségű ga­bonát 4 százalékos maggal 39.60 koronáért vásárolt s hogy 76-os minőségű gabona s azon felül nemi is kerül Szegedre, Taschler Endre magasnak találja a bizottságtól javas­latba hozott gabonaárat s fölhívja a tanács figyelmét arra, hogy arra is tekintettel kell lenni az árak limitálásánál, hogy az utóbbi hetek gabonaárai nem-e üzleti spekuláció folytán emelkedtek. A főispán véleménye is az, hogy a bi­zottság ármegállapitása nem leáz állítása, hanem szentesítése a mai ámkriak, ami na­gyon helytelen. A tanács ezután a következőképen hatá­rozta meg Szeged területére vonatkozólag a gabona maximális árait: buza métermázsánkém 40.— rozs métermázsánként 30.60 árpa métermázsánként 28.— ó-tengeri métermázsánként 20.— Ezután áttértek a liszt árainak a meg­állapítására. > Somogyi Szilveszter dr. előterjesztésére a lisztárakat a nagyban való eladásban a mi­niszteri rendelet alapján ugy kell megállapí­tani, hogy az árakhoz a miniszteri rendelet­ben feltüntetett százalékot hozzáadjuk. A ki­csinyben való árusításnál pedig a kereskedő 5 százalék hasznot számithat a maximális árakon felül. Az ülés befejeztekor a főispán fölhívta a főkapitányt, hogy terjessze a tanács elé az élelmiszerek meghatározott árait, amely­nek elfogadása kizárólag a városi tanács ügy­körébe tartozik. A gabona és az élelmiszerek meghatározott árai.

Next

/
Thumbnails
Contents