Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-04 / 312. szám

Szeged, 1914. december 5. DÉLMAG Y ARORSZAG 3 Hir a szegedi honvéd huszárokról. Roppantul kedves és megnyugtató képet fest elénk az a levél, mely a kezünkbe jutott Jáblonkáról. Igazi közvetetlenséggel mondja el szegedi huszárcsapatunk lelkes hangulatát s ebből arra következtet, amiről egyébként hadvezetőségünk már ismételten nyilatkozott jelentéseiben is, hogy egész seregünk változatlan lelkesedéssel és kitartással teljesiti nehéz föladatát. Láttam, irja, az Ivangbmd alól érkező honvédhuszárjamkat, akik a mi védelmünkre siettek most ide. Csupa Szegedkörnyéki magyar gyerek, lelkes fiu dalamennyi. Órák hosszat beszélgettem huszárjainkkal, akik a harctérrőt érkeztek, harctérre siették — s mondhatom, hogy alig hatott meg eddig vajami jobban, mint az ő látásuk. Sohasem hittem! volna, hogy egy ilyen sereg, amely már negyedik hónapja ütközetről-ü'tközetre, nélkülözések között, vad idegen földön, hóban, fagyban, fedél nélkül jár-kel, jókedvű tudjon lenni. Mert a szó szórós értelmében jóked•vüek voltak valamennyien. Egyetlen levert alakot nem láttam közöttük. Micsoda öröm volt az, amikor magyarul szóltam hozzájuk. Abban a percben körém csoportosultak s a legkülönbözőbb kérdésekkel ostromoltak. Mi hir Magyarországon? Messze vagyunk a határtól? Mit irnak az ujjságok? stb. stb. A legénységnek fogalma sem volt, merre járnak. Beszéltem azután tisztjeikkel, akikről csak távozásuk alkalmával tudtam meg, hogy 'tisztek, amikor láttam, hogy a csapatok élére helyezkedtek és vezényelték a többieket. Az már bizonyos, hogy furcsa látványt nyújt most, a hajdan nyalka huszártiszt. Csákója valami szürkészöld vászonba van burkolva. Térdig valami tarka női harisnyába van pólyázva a lába. Testén egy bokáig érő nagy kopott bőrbekecs, derekán madzaggal át kötve. Megkérdeztem, hogy jutott hozzá? — Tudja a ... a legényem keritette valahonnan. bizonyára valami muszka parasztról húzta le. Hósapka helyett pedig különféle színes •és sötét női meleg kendőkbe burkolják fülüket. Láttam aztán kozákoktól zsákmányolt lovakat, amelyek a mi géppuskáinkat cipelték. Kérdeztem a fiuktól, hogyan tudnak most tizenöt fokos hidegben kint éjszakázni? — Beleszokik az ember ebbe is, — mint a cigány az akasztófához, — volt a szegedi huszárőnmester válasza. A román hadsereg nsm akar háborút. A Bukaresti Magyar Újság ma érkezett száma irja a következő érdekes sorokat: Az oroszoknak tetsző háborús propaganda vezetői nem dolgozhatnak már olyan zavartalanul, mint azelőtt. Mind hangosabb és kangoSabb tiltakozásokat hallhatunk a háború ellen és mig a iháborus tüntetések megszokott közönsége jórészt olyanokból kerül ki, akik nem kötelesek bevonulni fegyveres szolgálatra, a háborút ellenzők folyton gyaropodó seregének hivei között csupa olyanokat játunk, akikre az annyira óhajtott háborúban aktiv szerep vár. Tegnap a „Seara" cSmiü bukaresti lapban egy egész sereg tartalékok katona — közlegény és tiszt vegyesen — tiltakoznak a háború ellen. Kijelentik a tiltakozók, hogy az utca kérdje meg a katonaköteles embereket is, vájjon mi a véleményük? Azok, akik a bulgáriai bevonulásban részt vettek, még emlékezni sem akarnak több hadifelkészülésre. A sötét London. A háború veszedelme London arculatját épp ugy megváltoztatja, mint. Parisét, Az angolok bábeli fővárosára ráereszkedik a nyugtalanság és félelem sötét íködfáltyola. Ez leginkább abban nyilvánul, hogy az utóbbi hetekben a világitó-gáz megtakaritá&a céljából alaposan korlátozták az üzletek, restaurantok, a színházak és az utcák világítását, A hatalmas házrengetegre ráboruló feketeség szomorúan sötét képet, nyújt, A „Westminster Gazette" leírást közöl a szokatlan képről. London imost jut csak tudatára, irja, hogy a város fölött égboltozat is van éjjel-nappal. Most már nem zárja el tündöklő villanyfény és a sápadt gázvilágítás az égboltozatot, most már látják még éjjel is, hogy London fölött is ott van az ivalaku végtelen légür .Sőt már valami ideges szokássá fejlődött ki az utóbbi időkben. Londonban: belenézni ebbe a szinte újszerűen ható mennybe,huzatba. Túlzás volna azt mondani, hogy ez az uj szokás- a Zeppepinektől való irtózás folytán állt elő, mert a magyarázat az, ltogy — a londoniak fölfedezték az eget. Sok minden emlékeztet henünket az utcán azokra a tragikus lehetőségekre, amelyek London óriási tetőhálózata fölött történhetnek: A tompított -fényű lámpák, a feltörekvő fényt eltakaró lámpaernyők, a, nyugtalanul működő fényszórók. Londop régi érintetlensége, britek fővárosának ez az évszázados klenodiuma, most alaposan megtépázódott. Szoros rokonságiba kerültünk Páissal. London naplemente után a fekete gond szomorú ruhájába burkolódzik, BBBBBSBBBBBBSIOMOaEBBlíHBBBBBOSBBBBSBBBSBBBKHmBBBBHl (Saját tudósítónktól.) Mai számunkban közöltük az ármegállapitó bizottság tegnapi ülésének határozatát, amely szerint a gabona maximális árát a következőképen állapították meg: Buza tnétermászánként 40, rozs métermázsánként 31, árpa métermázsánként 28, tengeri métermázsánként 22 korona. A fogyasztó közönség körében az áraknak ilyen magas összegekben való megállapítása elégedetlenséget keltett. A miniszteri rendelet értelmében azonban a helyi viszonyok mérlegelésével, a városi tanács dönt végérvényesen a maximális árakról. A tanács ma délben foglalkozott ezzel a nagyfontosságú ügygyei a szakbizottság és • az érdekeltek véleményének meghallgatása után. Cicatricis Lajos dr. főispán elnökölt a tanácsülésen és a főispán arra törekedett, hogy először is a fogyasztó közönség érdekeit vegyék tekintetbe az árak megállapításánál és olyan határozatot hozzon a tanács, amely leginkább megfelel a kis fogyasztók érdekeinek. A tanácsot is ilyen szempont vezette és dacára az érdekeltek ellenvéleményeinek, a tanács a lehetőség szerint le is szállította az árakat. A tanács tagjain kiviil Back Bernát, Weiner Miksa és Bagáry Kálmán jelentek meg az ülésen. Cicatricis Lajos dr. főispán ismertette a miniszteri rendeletnek az ármegállapítására vonatkozó részét. Bokor Pál felolvasta a szerdai szakbizottság javaslatairól szóló jegyzőkönyvet. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány bemutatta az október utolsó kétheti és a november első kétheti gabonapiac árait. Az értekezlet a miniszteri rendelet érthető magyarázatát kéri a -főispántól, aki erre felolvasta a kereskedelmi miniszter táviratát, amelyet hozzá intézett: A „Westminster Gazette" cikkírója ezután azzal vigasztalja honfitársait, hogy hiszen a vidéki ember még mindig elég világosnak találhatja London .utcáit- és hogy a város igazán csak akkor volt sötétségben, midőn még csak petróleum- és gázvilágítás volt. ,'i*bb0btt0bbbflabbflbbbbbbbbbbbbbbbbbbbxbsbsisbtffis31b&m 1915. év; május hé l-re kiadó Petőfi Sándor-sugárul 32. szám. Bővebbet a háztulajdonosnál. Öt szobás lakást keresek. Ajánlatokat kérek a „ Déimagyarország " =™e kiadóhivatalába. = ' A gabonaárak megállapítását nyolc nap alatt be kell fejezni az egyeís törvényhatóságoknak s azokat beterjeszteni a kereskedelmi miniszterhez. A buza és rozS árak megállapítása] olyan átlagos vételár alapján történjék, amelyet az október hónap utolsó két heténétk, az árpa és tengeri pedig a november hó első két heti piaci árainak összevetésével állapitiatik még. Az érdekeltek közül Back Bernát szólalt föl. Bemutatta a bizottságnak az utóbbi hetek gabonanemüinek bevásárlási ajánlását, amelyekből kitűnik, hogy 75-ös minőségű gabonát 4 százalékos maggal 39.60 koronáért vásárolt s hogy 76-os minőségű gabona s azon felül nemi is kerül Szegedre, Taschler Endre magasnak találja a bizottságtól javaslatba hozott gabonaárat s fölhívja a tanács figyelmét arra, hogy arra is tekintettel kell lenni az árak limitálásánál, hogy az utóbbi hetek gabonaárai nem-e üzleti spekuláció folytán emelkedtek. A főispán véleménye is az, hogy a bizottság ármegállapitása nem leáz állítása, hanem szentesítése a mai ámkriak, ami nagyon helytelen. A tanács ezután a következőképen határozta meg Szeged területére vonatkozólag a gabona maximális árait: buza métermázsánkém 40.— rozs métermázsánként 30.60 árpa métermázsánként 28.— ó-tengeri métermázsánként 20.— Ezután áttértek a liszt árainak a megállapítására. > Somogyi Szilveszter dr. előterjesztésére a lisztárakat a nagyban való eladásban a miniszteri rendelet alapján ugy kell megállapítani, hogy az árakhoz a miniszteri rendeletben feltüntetett százalékot hozzáadjuk. A kicsinyben való árusításnál pedig a kereskedő 5 százalék hasznot számithat a maximális árakon felül. Az ülés befejeztekor a főispán fölhívta a főkapitányt, hogy terjessze a tanács elé az élelmiszerek meghatározott árait, amelynek elfogadása kizárólag a városi tanács ügykörébe tartozik. A gabona és az élelmiszerek meghatározott árai.