Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-04 / 312. szám

""""iMfír^Szeged, 1914. december 4. A Neue Freie Presse csütörtöki számában Belgrád elestével e nagy esemény világtörténelmi jelentősége szerint foglalkozik. A bécsi világlap hasábjain megszólaltdt ott nagynevű kahílai szakírók ék zsuMaliszták Írásaiból közöljük az alábbiakat, Belgrád'elesett. Vártuk és kívánkoztunk utána, mint valami szükségszerű után, mint oly .után, amire a magasabb erkölcs szempontjából szükség van. Legyőzött ellenséget neim illik gyalázni, ámde sok gyűlölet áradt ki relénk ebből .a városból és megtanultuk gyűlölni ezt a várost jobban, mint embert szokás gyűlölni. Rossz emlékek ébrednek bennünk, vérünk felizgul, ha Szerbia gonosz íő\ árosára gondolunk, amelyben még nem halt meg király ugy, hogy nyugodtan ágyban hunyta'volna le szemét és ugy hagyta volna fiára örökül trónját. Vájjon hogy fogadta Péter király a hirt, hogy fővárosát ellenséges csapatok szállották meg. íDé különösen súlyosan fogja érin-[ tcni Belgrád eleste György herceget, aki .valamikor jegközelebb állott a trónlhoz, aki a trónnak az örököse volt. ő és Belgrád egy fogalom, abban a tágabb értelemben, • hogy Belgrád a vak dühvel és gyűlölettel egyet jelent. György volt az, aki háborúra tüzelt, utána öescse: Sándor. György nevét mindig ii állhattuk, amikor a Belgrád körüli harcokról volt szó. Mintegy összenőtt evvel a várossal. Valamikor ott robogott az autója a Topesiderbe vezető irton a parasztszekerek közt örvénylő porfelhőbe burkoltan. A Dunán, ott, ahol Belgrádot övezi, látható volt, mint táncol a hullámokon a herceg motorcsónakja. A Terazián ott dobogott paripájának a patája, miközben a nyeregből lehajolva kavicsot szedett a földről, kiabált és ujjongott, mint a eirkuszbeli kozákok lovasmutatványaik közben. Majd ott látjuk, amint ablakából kihajol és beszédet tart. Valamelyik miniszter lejegyezte papírra, mit szabad mondania. Egy darabig szórói-szóra olvassa, de mintegy a saját hangjától megrészegülten kitör belőle: „Testvéreim!" Mintha tisztán hallanók a hangját, amint leordítja az utcára, hogy meg akar 'halni a szerb eszméért, meghalni az ő halállégiójának; az élén. Vajíjon csakugyan meghalt most a csatában, az ő ezrede élén? Paripájának a patája talán most megint ott dobog a keményre fagyott országúton. György herceg menekül ... , Csapataink bevonultak Belgrádba. A szerb nemzeti szinházat talán átalakították kaszárnyává és hosszú idő fli-tán megpihennek a színpad d-eszkápadlóján, ahonnan oly sok gyűlöletét szórtak azelőtt ellenünk. Paul Zifferer. Belgrád bevétele a Szerbiában folyó további hadműveletekre bizonyára messzehordó következményekkel jár. Belgrád birtokdélmagyarország bavétele folytán meglesz ászaik felé a monarchiával a biztos és egyenes összeköttetés, miáltal egyszerűbbé és kedvezőbbé alakul az utánpótlás és szállítás. Ezt a nagy és örvendetes eseményt egyforma mértékben érzi át ugy a lakosság, mint a hadsereg és legközelebbi következményei döntő módon fognak Szerbiában érvényesülni. Ellenségeink erkölcsi faktorai, amelyek az ő balul kiütött betöréseik által már amúgy is lényegesen szenvedtek, csapataink gyors előhaladása folytán a legkedvezőtlenebb módon folyásoltattak be és ez annál inkább figyelemreméltó, mivel ezt a kedvező eredményt nem túlerőnk, hanem csapataink katonai tehetsége és fölénye által értük el. A főváros eleste és a mind nagyobb területi hóditások után a szerb sovinisztáknál is végre érvényre fog jutni az igazság és ki fog alakulni az a tudat, hogy Szerbiára nézve a legajnálatosabb, a háborúnak valami módon véget vetni. Soviniszta befolyások és politikai izgatások ezt az országot oly útra szorították, amely —s ebben talán ma már senkiserh kételkedhetik — az örvénybe vezetett. Láng Károly, gyalogsági tábornok. Ez az örvendetes hir ma minden hazafias szívből a hónapok óta tartó szorongó feszültség alól való megváltás felemelő érzéi séí váltotta ki. Egy lidércnyomástól szabadultunk meg! Ezt elsősorban a minden dicséreten felül álló csapataink hősi bátorságának köszönhetjük, minden rangú önzetlen és mintaszerű tisztjeinknek, a'kik ragyogó példaként állottak katonáik előtt, különösképpen pedig köszönhetjük az ötcdik hadsereg parancsnokának, Frank gyalogsági 'tábornoknak, egészében pedig balkáni haderőink lángeszű fővezérének, Potiorek táborszernagynak, akinek a neve ezáltal mélyen belevésődött az egész nép leghálásabb emlékezetébe. Aki az iö szemének világos, száraz tekintetét ismeri, az tudta, hogy egy szempillája sem rezdült meg e munkája közben s hogy az ő számára (csak egy megoldás volt: Előre! Potiorek offenzivájának keresztülvitelében belgrádi katonai mellékhadmüvelete által semmi módon sem térittette el magát a főcéltól: a ,szerb hadsereg megsemmisítésétől és ma Belgrád érett gyümölcsként hullott hős csapataink ölébe. A szerb fővárosnak lelketlen izgatók által ebbe a szerencsétlenségbe döntött lakossága ezen csapás által mihamar arra a meggyőződésre fog jutni, hogy Ausztria-Magyarország most már harag nélkül fog békejpbbot nyújtani oly súlyosan sújtott országuk minden becsületes pártjának. A régi iBelgrád elesett, romjaiból egy megújhodó, friss és boldogabb, virágzó Belgrád fog feltámadni. Belgrád elestének a Ilire pedig hegy-völgyön át a Balkán legelrejtetteb kunyhójába is el fog hatolni, kioktava mindeneket arra, hogy Oroszországnak oly .sokszor és hangosan magasztalt északi túlereje dacára déli zsoldosát ,a dunai monarchia végleg leverte és rátette erőteljes kezét annak fővárosára. Ébredjetek Balkán népei, Ausztria-Magyarország gránátosai és huszárjai Nis felé masíroznak, mint őszinte barátok és felszabadítók jönnek! Minarelli Fitz Gemhl báró. gyalogsági tábornok. A N. Fr. Pr. katonai szakembere a többek között ezeket irja: Belgrád bevételét "teljes értéke szerint méltánylandó, meg kell beszélnünk egy Belgrád elleni direkt támadás esélyeit. Ugy a Száva, mint a Duna tekintélyes akadályok. A folyókon való átkelések a legnehezebb vállalkozások közé tartoznak és rendesen nagy véráldozatokkal járnak. . Belgráddal- szemben ilyen folyóátkelések: az egyik a Cigány-szigetnél, a másik ettől keletre a Dunán át, a harmadik az emiitett szigettől délre a Száván keresztül. Ezek az átkelések a borzasztó veszteségektől el is tekintve, siker esetén teljesen értéktelenek. Egy hadban jártas ellenséggel szemben a visszaveretés elkerülhetetlen. A vállalkozás katasztrófaszerüen végződhetnék. Más volna, ilyen direkt támadást távolabbi folyó-átkelésekkel, följebb a Száván vagy lejefcb a Dunán, kombinálni. Ámde -ezek az akciók is csak nagy túlerőkkel volnának végrehajthatók. Ez esetben is nagy áldozatta! járnának. Es ha a túlsó parton mindenütt meg tudnók vetni a lábunkat, akkor is szembenállanán'k az ellenség megerősített állásaival, ismeretes, hogy a szerbek a part hegyes jellege által támogatva — a magaslatok 2—300 méteresek — Belgrád körül évek óta háremszoros védőövet építettek ki. Ez mit jelent, látható a Drina és Sabác melletti véres harcokból. Szóval nehéz, sok veszteséggel járó vállalkozás volna, melynek eredménye még mindig kérdéses. A szerb fővárosnak mindjárt a hadjárat elején való elfoglalása ugyan nagy politikai' és erkölcsi jelentőséggel birt volna, ámde mindig a tulajdonképpeni hadi cél: az ellenség haderejének a megsemmisítése a fő. Miután ez eléretett, Belgrád sorsa északra kiugró fekvésénél fogva meg volt pecsételve. A szerbéknek nem volt más választásuk, mint ,vagy belenyugodni abba, hogy a belgrádi erők elvágassanak és ezáltal őket elveszíteni, vagy Belgrádot rögtön kiüríteni. Természetszerűen ez utóbbit választották. Belgrád most a mienk. Erkölcsi és politikai fontosságától eltekintve, nagy a katonai jelentősége is: a Dunán és Száván való uralom, anyaországunkkal -való összeköttetésünk helyreállítása, a vasúti vonalaknak birtokba1 vételé. Belgrád érett gyümölcsként hullott az Ölünkbe. A haza hálája illeti meg azt a mesz-, I szelátó vezetést, amely ezt megvalósította. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN = SZT. ISTVÁN ,1 • ÓVAKODJÉK • Csemegeüzletben (J (J p | g |f| alát 3 S Ö P t - az UTÁNZATOKTÓL!!