Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-31 / 338. szám

Szeged, 1914. december 31-2. DÉLMAGYARORSZÁG 7 Japán, Kina és az Mindnyájan 'megbotránkoztak Japán magaviseletén a háborúban, csak azok nem, akik ismerték Japánt és a japániakait. Tessék elolvasni akármelyik Írásomat, tessék visszaemlékezni arra, amit .Eóczy Lajos és magam is hirdettünk előadásainkon, hogy a kinai a föld legtisztességesebb népei közé tartozik, de a japáni teljesen megbízhatatlan, álnok és gyűlöli az európait. De a mostani politikai szereplése menthető. Annakidején az angollal fegyverbarátságot kötött, amikor az oroszok ellen megindította háborúját. Ennek a íegyverbarátság•nak és szövetségnek szomorú következménye volt Japánra, hogy most kénytelen volt az angollal együtt megüzenni a háborút Németországnak. Ez az eljárása menthető, annál is inkább, mert alighanem kellemetlen bonyadalomba fog sodródni ezzel s lehet, hogy magasra nőtt hatalma tekintélyes rázkódásokat fog még szenvedni. Ami Japánt bajba fogja dönteni, az nem az angoloknak nyújtott segítség és a németek ellen tanusitott fellépése lesz, hanem túlságos hatalomvágya. Kezd Kelet-Ázsiában minden hatalmat a kezéhez ragdni s ezzel veszedelmessé válik mindegyik hatalomra nézve, melynek érdekei ott vannak. Japán az oroszok legyőzésével megszerezte az uralmat Mandzsúria és Korea fölött. Különösen Koreában teljes a hatalma. Igaz, itt rettenetes gyűlöltté tette mgá, de ezzel egyelőre ne mtörődik. Most vérszemet kapott és szeretné megvetni a lábát San-tu'ngban is, a kínaiak egyik legszebb, legértékesebb tartományában. Ez íélszigetszerüleg ugrik ki a tengerbe és elválasztja a iPe-csi-li-öblöt a Kelet-Kinai-tengertől. Szép, halmos, itt-ott -kissé hegyes, rendkívül termékeny vidék. Sürü lakossága nagyon müveit, a régi kinai műveltrégnek egyik legnevezetesebb otthona. Itt Volt a -németek bérelt területe Kiao-csou, illetőleg ennek legnagyobb helysége Csingtau. A németek ezt bérelték a kínaiaktól 90 esztendőre. Tehát nem volt német föld, hanem kinai. Ezért a japáni Csingtau elfoglalásával tulajdonképen a kínaiak tulajdonjogát sértette meg, mert elvégre ott a német., elvileg, csak vendég volt. Sót a németek kereskedelmük -előmozdítására vasúthálózatot is építettek Csiog-tau körül s ezzel az egész -félsziget külkereskedelmi forgalmának centrumává tették a KiaoCsau-öblöt. Hatalmas kereskedelem kezdett itt kifejlődni! Komolyan veszélyeztette ez Sang-hai vezető szerepét, már pedig Sang-hai kereskedelme elsősorban angol és francia kézen van. Kelet-Ázsia kereskedelmének mintegy 60%-a angol kezekben van. Az angoloknak évi hasznát bátran becsülhetjük egy milliárd koronára. Az angolokon 'kívül az amerikai Egyesült-Államoknak kereskedelme, fejlődött itt az utóbbi években óriási léptekkel. Az amerikai befolyás a Havii-szigetek és a Fülöpszigetek megszerzésével nőttön-nőtt. Az Amerika felé irányuló kereskedelmet természetesen majdnem egészen magukhoz ragadták s lassanként olyan szorosan kapcsolódtak az amerikai érdekek Kelet-Ázsiához, hogy ma már ennek megszüntetése óriási gazdasági válságot idézne elő az. Unióban. Ebben a pillanatban pedig ugv állunk, hogy Japán hatalmának megnövekedése a legnagyobb veszedelemmel fenyegeti laz Egyesült-Államok kelet-ázsiai kereskedelmét és befolyását! N a gy-Br itt anniára életkérdés, hogy Japán most a legszorosabb fegyverbarátsággai fűződjék hozzá s a németek kelet-ázsiai megnövekedését 'minden módon megakadályozza. Britannia talán jó kezekben véli a 'hatalmat Japán kezében, gondolva, hogy a brit világhatalom ellen az 'sohasem fog megmozdulni s kelet-ázsiai érdekeit sohasem fogja veszélyeztetni. Hei! Mekkorát fog csalódni! Ha egyszer Japán fegyvertársát, Brittanniát hatalmában megcsonkítva fogja látni, épen olyan RANIA Magyar Tud. Szinház Telefon 872. 0 ü!j r pGOIiY E Bohózat 6 felvonásban 0 0 0 @ 0 b 0 0 SziWejzteresti és Itj ff napi szenzációja!!! © i®n 0 fii Előadások csütörtökön 5, @ pénteken 2 órától folytatólag © 0 a a®®®®®®®®®®®®®®®!) ellensége lesz neki, mint az orosznak s minden európait ki fog keletről kergetni, hogy egyedül legyen ur a sárga vizeken! Kínával még eddig, az élelmes jenkin kívül egyik sem számolt! Európában mindenütt az a nézet van elterjedve, hogy Kina tehetetlen tömeg, csak a copfját ápolja, gyáva és nevteséges. El sem lehet képzelni, mint vitéz katonát. Milyen óriási tévedés! Milyen világtörténelmi katasztrófa lesz ennek a tévedésnek a következménye? 350—400 millióra tehetjük a kínaiak számát. Csodálatosan müveit nép. Csak a csecsemő meg a vak goldus nem tud írni és olvasni ebben az országban! Sohasem láttam még. hogy nép a hazáját ugy szeresse, mint a kinai. Sohasem láttam még népet, amely saját hazájának műveltségére, ősi történetére, sze lem! fölényére olyan büszke volna, mint a kinai! Az angol is rettenetesen elfogult saját kultúrájával szemben. Igen előkelő, müveit angol úrinő kérdezte tőlem, lehet-e más nyelven- is verseiket írni? A kinai is teljesen lenézi a mi szociális és erkölcsi felifogásunkat, egyedül természettudományi és technikai ismereteink előtt hajol meg. Ez a 300 millió egv nyelven beszélő, egy íhazafiságu, egy gondolkozású nép a világ legnagyobb hatalma. Nem- kell ennek más, csak fegyver és képzett katonaság s legyőzhetetlen óriáshatalom lesz! Japánnak van 60 millió lakosa. Müveit, hazaszerető nép. Országának aprólékos, európai tagozottsága miatt itt is fejlődtek az európai erények: az ököljog, a ihübérség, a lovagiasság stb. A fizikai földrajzi viszonyokban van ennek az oka. Kina egészen más földrajzi terület. Sokkal nehezebben mozdítható. De hogy a kinai nem gváva, henem •nagyon is veszedelmes ellenség tud lenni, azt megmutatta egyszer a ton-kingi háborúban, amikor a franciáknak ugyancsak meggyült velük a baja, aztán megmutatta a 'egutób' i boxerlázadás alkalmával, amikor íöifegvverzetlcn utcai csőcselék, régi alabárdőkkal, kovás puskákkal, háromágú, vasvillaszerii fegyverekkel felszerelve megverte Seymour, angol admirális 7000 kitűnő katonáját. Nem szabad a kínai-japán háborúra hivatkozni! Akkor a japáni már gyorstüzelő ágyukkal, gépfegyverekkel felszerelve, modern, európaiasan képzett hadseregekkel lépett Kina földjére, a kínai katonák meg olyan, puskákkal voltak fölfegyverkezve, amelyeknek nem volt elütő szerkezete. Csak a cső meg a típus. Ugye európai kereskedők csapták be velük a kínaiakat a romlott császári kormány megvesztegetésével. De a Mandzsu-dinasztiát a kínaiak bámulatos simán,, érett néphez méltóan lerázúk magukról, köztársasággá alakultak. És most már lehet velük beszélni. Az elűzött császári dinasztia aprólékos fondorlatai, teljesen megbízhatatlan álnoksága kizárta azt, hogy bármelyik fehér hatalom is fegyveres barátságra, szövetségre lépjen 'Kínával. De most már lehet velük beszélni. S ha az angol elég okos volt a japánit megnyerni ilyen mindenre kész szövetségesnek, akkor méltán felmerülhetett az az idea, hogy valaki meg a kmait nyerje meg fegyverbarátnak! Csakhogy mi nem ismerjük a kínaiakat, a kinai meg ismer bennünket. Nagyon jó oldalukról ismeri az európaiakat ! Hisz Kínába nem megy más ki, — tisztelet a kivételnek — mint Európa szemétje, leghitványabb eleme, amely csak zsarolni, fosztogatni tudja a kínaiakat! Kínát megnyerni fegyverbarátnak, ahoz nagy és előkelő gondolat kell. Ha a mi monarchiánk diplomáciája igazán arravaló lett volna Kinában. régen megtehette volna. Nekünk nem árthat a kinai, mi sem árthatunk neki, de mindketten ki mond hatatlanul hasznúi hatunk volna egymásnak! De hát, sajnos, ilyen agy gondolatokkal mi nem foglalkozunk! Van itthon rendesen elég sok. nyomorult kanapé-pör, amin elrágódhatunk. Ott születet meg a kinai fegyverbará ság gondolata, ahol igazán nagy gondolatok születnek: az Északamerikai Egyesült-Államokban! Igazi amerikai gondolat! „Eta te szö,vetkezel és fölfegyverzed a 60 millió japánt,