Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)
1914-12-31 / 338. szám
Szeged, 1914. december 31. DÉLMAG Y ARORSZAG 3 AZ ENTENTE BULGÁRIÁHOZ. Szófiából -jelenítik: <A hármas entente kormányai panaszt emeltek Szófiában, hogy a bolgár hatóságuk Dedeagacs bolgár kikötőn átengedték a Törökországnak szánt, hadianyagot. A barátságos tárgyalások során a bolgár kormány kijelentette, liogy a semlegesség megóvását a legszigorúbban értelmezi és Dedeagaoson át semmilyen hadianyag nem ment Törökországnak. Ezt az entente tudomásul vette, igy tehát az a bár, hogy az entente flottája bkkirozná Dodeagaesot, nem felel (meg a valóságnak. A CURIE ELSÜLYESZTÉSE. Genf, december 30. Párisból táviratozzák: A francia tengerészeti kormány most emlékezeti meg először a Gvrie tengeralattjáró naszád pusztulásáról. A minisztérium, jelentésében ezeket mondja: — A Gvrie francia tengeralattjáró naszád, a mely k ülön vált a flottától, hogy önállóan végezzen katonai hadmüveleteket az osztrák-magyar hadihajók ellen, nem tért vissza a hajórajhoz a megszabott időre, tehát, ugy látszik, igazak a külföldi lapoknak ama hírei, hogy a Curivt elsüllyesztették és legénységét fogságba ejtették. AZ ENTENTE TERVE A SEMLEGES ÁLLAMOKKAL. Bein, december 30. A francia képviselőház költségvetési bizottságában az elnök megnyitó beszédében azt fejtegette, bogy a szövetségeseknek szigorú blokáddal meg kell akadályozniuk, hogy a német birodalom és A usztria-Magyaro rszág számára eleséget szállítsanak. Mihelyt bekövetkezik a blokád, az ellenség ereje megtörik és eleség hiányában a német birodalom legkésőbb áprilisban vagy májusban kénytelen lesz a háborút abbahagyni. A Temps, amely a költségvetési bizottság elnökének beszédét közli, szükségét látja annak, Ihogy a szövetségesek gyakoroljanak nyomást a semleges államokra a német birodalom és az osztrák-magyar monarchia ellen végrehajtandó blokád sikere érdeOrosz törekvés a román kultura ellen. Irta: Isac Emü. A Pester Lloyd hasábjain hetekkel ezelőt+ egy cikket közöltem, amelyben megjósoltam, hogy a románság a háborúban nem fog a szláv imperializmus szolgálatába állani, hanem inkább a középhatalmakat fogja támogatni. Azóta sok minden történt s az események igazolták sejtetemimet, A monarchia, románjai, mint a hadsereg katonái ugy vitézségükkel, mint áldozatkészségükkel kitüntették magukat. A román királyság latinsága visszautasítja még a gondolatot is a tradíció elleni merényletnek s a mi lehetetlennek tetszett, valóság tett: a román kormány meg tudta őrizni a román állam semlegességét, és nem bocsátkozott bele k a l an öos v ál 1 a 1 k ozásokb a. A háború kezdetén, mikor még az elején voltunk mindennek, nem lett volna célszerű filozofálni és kultiurprcblemákat fejtegetni, de most, mikor a fegyverek ereje „fait acccmplis"-k elé állított országokat és embereket s Nyugat-Európa térkepén is figyelemreméltó változások történtek, a filozófiai boncolgatásnak ás: meg van a létjogosultsága. Az események elé vágni vagy jósolni mindenesetre most sem volna helyén való, de a román kultúra szempontjából megállapítható, hogy az Andrejew által „Európát meutő"-uek nevezett szláv kultúra ebben a [rabomban inkább a cárizmust, mint az mtellektuálizmust szolgálja, miért hiszen a iszlávok máig még nem adták tanújelét annak, hogy ezt a háborút a civilizáció szolgálatában akarják végigküzdeni. Konstatálható már kehen s ily módon lehetetlenné fog válni, hogy Németország én Ausztria-Magyarország külföldről eleséggel láthassa el magát. )XK«>Bsaaiic*B)t«Ba9HacBBaiisagisaDiiBBaaai3BiiasaaBaBBcaB oooo Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyesületnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! Harcoló katonáink karácsonya. Az ajándékokat pontosan megkapták. — (Saját tudósítónktól.) /A legaktuálisabb kérdés, amely most bizonyára napról-napra sok százezer érző, aggódó, fájó és reménykedő szivet nyugtalanít, az: vájjon kellő időre megérkeztek-e a katonai ajándékcsomagok a táborba•? E kérdés nagy fontossága közérdekű volta arra késztetett bennünket, hogy valamennyi illetékes helyen, főként pedig a tábori posta igazgatóságánál és a hadtestparancsnolkságon fővárosi tudósítónk által összegyűjtsük az erre vonatkozó adatokat. Az eljárás során megállapíthattuk, bogy a karácsonyi csomagok kezelése, továbbítása és kikézbesítése, a lehetőség 'határain belül a legnagyobb precizitással történt. Mindazok, akiknek a csomagok szállítása körül teendőjük volt, nemcsak hivatalos igyekezettel, de ezen tul terjedő buzgósággal ós főként meleg szívvel végezték munkájukat. . lEnnek a nagy igyekezetnek meg volt az az eredménye, hogy valamennyi gyüjtőállomásról ntég kellő időben indíthatták útnak a, csomagok százezreit, hogy ezeknek nagy része még a karácsonyi ünnepek folyamán a címzettek kezébe került. Pontosan megkapták csomagjaikat mind azok a katonák, alkik Magyarországon vagy Ausztriában helyőrségi szolgálatot teljesítenék. Még a kárpát vidéki háborús .operációk színhely én állomásozó seregrészek is legnagyobbrészt hozzájutottak küldeményeikhez, most is, hogy az oroszok bennünket, románokat, a -legkevésbbé sem kíméltek ebben a háborúban. Amint pusztították Galíciában a nagyszerű német kultura. emlékeit, ugyanúgy összerombolták Bukovinában is a román kultúra symbolumait: a esermovici hercegprímás templomát és palotáját összelőtték, felgyújtották a román bojárok kastélyait, száz és száz román parasztot kiraboltak s megtiltatták a román nyelv használatát (épen ugy, mint Bessizaráb'dában). Az orosz kormány természetesen mindent, cáfol, de e cáfolatokkal szemben ugyebár elég Stere tanárra, a kiváló tudósra, a román parlament alelnökére hivatkozni? Ámbár — ezek a tények relatíve igazán nem fontos ismertetőjelei az orosz psidhé-nek. A szlávok, akik már a tizennegyedik század óta ki akarták irtani a. latin balkánt — egészen más bűntettekre isi képesek. Az orosz imperializmus, győzelme esetén, Potemkin mintájára, kikezdené csellel és kétszínűséggel a román kulturát is. Mindenekelőtt, — a mint ezt már a 17-ik században is megtette, a román templomi könyvéket átíratná cirill betűkkel. (Hivatkozva Puscarinre, a kitűnő kánon tudósra és1 Jorgára.i) Ez a megbecstelenitése a román vallásnak Besszarábiában már keresztiül is van vive. .Az egyetlen újság a „Dunarea" is csak paroszláv nyomtatásban jelenhetik meg. A román vallás ekizlávositása után ethuikai harcot indítanának a román kultura minden ága: a sajtó, irodalom, művészet és tudományok ellen. A sajtóra ráoktrojálnák Wittének „ős orosz" eszméit s igy rövid időn belül a románok ugyanolyan helyzetben volnának, mint a lengyelek Oroszországiban, a kikről Sienkiewicz ha. jól emlékszem egy Tolámtbár itt természetesen a vasúti forgalom korlátozása és a rossz utvonalak miatt egyes állomásokon csomagtorlóclásra került a ser. Ugyanilyen torlódás volt a. délkeleti forgalmi csomópontokon is, ahol a névre szóló küldemények igen nagy része még kézbesítésre vár. Mindaz .azonban nem jelenti azt, hogy o seregrészek ajándék nélkül maradtak. Északkeleti vármegyék közönsége áldozatkészséggel gondoskodott arról, hogy az elsősorban őket védelmező katonák ünnepet ülhessenek, a közigazgatási hatóságok fejei, s az ottani választókerületek országgyűlési képviselői karácsony előtt állandóan talpon voltak, önkéntes tvéucsapalokat szerveztek s a katonai parancsnokságok pártfogásával még a tiizronalba is eljuttatták az általános, nem, egyénnek címzett csomagokat. Ebben az igyekezetükben-annyira mentek, bogy még egyes, nyolc-tíz főből álló kis őrxógkülönitményekröl sem feledkeztek tmeg s több izben külön automobilt indítottak. útnak az ilyen kis őrcsapatiOk meglátogatására. Konkrét adatként említjük meg, ihogy egy Kassától északra operáló hadtest — amelynek 'karácsonyi ellátásáról osztrák városok gondoskodtak — nyolc napon át szakadatlanul kaptak ötven kocsiból álló önkéntes trón utján csomagokat. A csomagoknak a harc vonalba, különösen pedig 'a galíciai hadműveletek szinterére való kikézbesítésénél figyelemmel 'voltak a küldemények tartalmára 'is. Ételnemüeket, romló árukat, húsféléket isoronkivü] továbbitották, mig a meleg ruhákat tartalmazó csomagokat egyelőre visszatartották. Ezidő szerint ugyanis az északkeleti harctéren meleg ruhára szükség nincs, valamennyi sereg részt már eddig is elláttak ruhafélével s az időjárás meglehetősen enyhe, ugy, hogy a hideg ellen fokozottabb védelemre szükség nincsen. A téli ruhafélék kézbesítésére csak január közepe felé kerül a sor. Addigra mostani védőruhák használhatatlanná válnak s előreláthatóan keményebb hidegre is csak ezidőtájt kerül sor. Ezzel az intézkedéssel nagyon megkönynyitették 'a tábori posta 'munkáját, mert épen ruhafélékből állnak a legterjedelmesebb és legnagyobb csomagok s igy7 ez egyáltalán . sztoj Leóhoz intézett válasz,iraiában a „Daily Mail" hasábjain azt, irta, hogy Maskieviez verseit, akinek szonettjeiben a lengyel nyelv a legkristályosabihan eseng, — - alig értik már meg. Ugyan milyen értéke volna Romániának önálló kultúra nélkül és ugyan milyen garanciát tudna Oroszország nyújtani, hogy nem folytatna etnikai harcot a románság allén? Tegyük fel, bogy Oroszország látszólag nem nyúlna Románia független:-égéhez, feltehetjük-e erről az Oroszországról, amely jóllehet, tudja, hogy csápjait Amerikáig soha ki nem nyújthatja s ennek dacára milliókat áldoz pánszláv célokra Kanadában s az Egyesült. Államokban, ihogy7 el tudná fojtani aszszimiláló törekvéseit? Ugyan mi lett a lengyelekből, a finnekből, az öiuiiényekből, az ukrajnaiakból s. a besszarábiai románokból orosz jogar alatt? iS ugyan bizony a románokat megkímélnék ugyanettől a sorstól? Nekünk, románoknak a tényekkel kell számolnunk. Kulturális és nemzeti életünkben csak akkor lelhetünk önállóak, ha kultúránkat és nemzeti életünket józan alapokra fektetjük. A 200 'milliós orosz rabszolga kolosszus bennünket is rabszolgákká tenne. A szláv nem tud megalázkodni, ő csak leigázni tud. Mi románok egy életerős, demokrácia és szabadság után vágyódó nép vagyunk. Az orosz eexárizmius emblémája a sónak és kenyérnek való átnyújtása szolgaságot jelent, épen ugy kerülnünk kell. a Podtjedouo.scewet, a kanosukat é's a Mirt. A román kulturát most érien ugy veszélyezteti a cárizmus, mint, Romániát a szláv gyürü, amely nem hogy lazulna, de meg akar fojtani bennünket.