Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-31 / 338. szám

410. DÉLMAG Y ARORSZÁG Szeged, 1914. december 29. ÚJJÁSZERVEZIK A GÖRÖG HADSEREGET. Athén, december 30. A vezérkar a hadsereg újjászervezésén dolgozik. A kormány legközelebb tör vény javaslatot, fog a képviselőház elé terjeszteni, melyben felhatalmazást és megfelelő fútéit kér egy uj hadosztálynak, a 15-iknek felállítására, amely az Egei-szigetek valamelyikén fog állomásozni. A csendőrséget is teljesen átalakítják. E részben a görög kormány elfogadta az olasz katonai misszió tervét, amely a görög csendőrség számát. tizenkétezerben állapitatta meg. •••••••••••••.(/•(•••••••••••••••••••••••••nigsnanitxnbiis A háború nemcsak a nemzet, de egyes intézmények életképességének is nagyszerűen bevált erőpróbája, A háború zajló eseményei nyomán fenségesen bontakozik ki és a legteljesebb csodálatra késztet mindenkit a magyar nemzetben élő hatalmas erkölcsi erő, nagy lendület és hazafiúi áldozatkészség. Ezeknek az erényeknek az orosz hordával szemben ki kell harcolniok a győzelmet. A nagy nemzeti erőpróba keretein belül sok intézményünk életképessége is ezeken a világtörténelmi napokon esik át az — érettségin. Köztük a legelső helyek egyikén a sajtó. Talán mondanunk sem kell, hogy a sajtóorgánumodé között sohasem vindikáltunk különb helyet a Délmagyarországnak, mint aminő megilleti. De büszkélkedhetünk azzal, hogy ma már nemcsak iSzeged, hanem a Délvidék nagy részének lakossága is tudja, hogy hir szol gáltatsáunk modernül gyors, megfontoltam alapos. Az utolsó hónapokban a. szerkesztőségi műhelyekbe be-be tekinthetett a közönség, amely meggyőződhetett arról, hogy mi a. nap mindem órájában rendelkezésére állunk. Kiadóhiratahink I: irakalábqn naponként elhelyezett táviratainkat mindenki eljön elolvasni. És ha harctéri hir kerül a közönség köré, amelyet nyomtatásban még nem olvasott, se szeri, se száma a telefonon, vagy személyesen érdeklődőknek. A Délmagyarország fokozott kötelességei tudatában mindezt áldozatkészen, fáradhatatlanul és lelkesen tetté. Örömmel látta munkája méltánylását abban, hogy olvasóinak tábora hatalmasan megnövekedőit. A közelgő újév alkalmából előfizetésüknek meghosszabbítására kéri réfíi előfizetőit, azokat pedig, akik eddig nem voltak állandó olvasóink, arra, hogy támogassák a Délmagyarország megrendelésével a megbízható újságírást és az áldozatkész lapkiadást, előfizetési ára Szegedem egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ ejgyhónapra . . 2-— u Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . T— „ Síezöeie pontban 9 órakor. MŰSOR: I. rész: 1. Mozgókép. 2. Beköszöntő (Czobor). 3. Meztelen valóság. Czobor Ernő tréfája. Játsza: az egész társaság. 4. Kálny István (aktuális sírófák). 5. Mészáros Aranka. 6. Zilahy Gyula. 7. Berky Kató. 8. Czobor Ernő. 9. Sorozás a franciáknál. Vágó tréfája. Személyek: Az ezredorvos ... ... — Zilahy Gy. Egy katona Kálnav I. I. jelentkező Czobor Ernő II. jelentkező Czobor Ernő Mikorka Kálmán. Egy operaénekes. Szünet. II. rész : 10. Kiadó szoba. Személyek: A férj ._ ... Zilahy Gy. A feleség Berki Kató A gólya ..„ Czobor Ernő 11. Mészáros Aranka. 12. Zilahy Gyula. 13. Mozikikiálfó. (Psylander képről). 14. Berki Kató. 15. Czobor Ernő. 16. Mozgókép. 17. Az tizsokí rózsaSány. Vágó Géza bohózata. Személyek: Britanikott, orosz generális Zilahy Gy. Marika Berki Kató Sanyi... Kálny 1. Bimbó István ... Czobor Ernő Juli, szolgáló Mészáros A. Délután 5 órakor: Helyárak: eme efi páholy ülés 3-—, zölye 3 —, I. hely 2-—, II. hely 1-50, 111. hely 1 — kor. 3 r Amerikai magyar Sap az Unió hangulatáról. Az amerikai magyarság legnagyobb lapja, a Clevelandban megjelenő Szabadság irja. Semlegesség csak egyféle lehet: tökéletes semlegesség. Jóindulatú vagy rosszindulatú semlegesség nincs. Ha valamelyik hadat nem viselő hatalom, példának okáért az Egyesült Államok, Angliával szemben tanúsít jóindulatú /semlegességet, Németországgal szemben már nem semleges-. Az Egyesült Államok is tett semlegességi nyilatkozatot, amely szerint a kormány és a nép szigorúan ragaszk; dik majd a noutrálitásíhcz ebben az „unfoftainate" háborúban. Különös ize van az olyan (hivatalos nyilatkozatnak, amely már a háború kitörésekor kritikát mond a nemzetek, népek legnagyobb bájáról. Azután jöttek az angol, az orosz, a francia megrendelések. 'Rendeltek ágyul, puskát, nyeregszerszámot, hadi: automobilokat. Németország tiltakozott, bár tiltakozását nem adta le hivatalos formában. Az E/gyes ült. Államok kormánya azonnal készen volt a válasszal. Bryqn ur kijelentette: kormánya nevében, hogy az Egyesült Államok szigorúan semleges marad, de ha valamelyik fél a magánosok kezében levő gyárakban hadianyagot rendel vagy vásárol, arról a kormány nem tehet, az a magánosok dolga. Halhatatlan Jókaink mondta egyszer egy újságíró lakomán, hogy „szeressük egymást, fiuk, mert ugy se szeret bennünket az ördög se." Mi is azt mondhatjuk most, amerikai magyarok, osztrákok és nemetek, hogy tüntessünk magunk mellett, ahogyan csak tudunk, ebben az uj hazánkban, mert ugy se tüntet mellettünk az ördög sem. Az ellenségeink mellett pedig, az angol Világ-uzsorás és a degenerált franciához méltó szerencsétlen belga mellett pedig bezzeg folyik nagyban a tüntetés egész úgynevezett neutrális Amerikában. A mozisok, meg helyesebben mondva a mozgókép gyáros-ok imcst -már ugy szólva egyáltalán ne'm adnak német és osztrák-magyar háborús képeket, hanem folyton a göthös angolok és a szerencsétlen belgák hősi képei/vei untatják a közönséget. A japán és orosz iránt perverz szerelemre gyulladt amerikai közönség minden nap tüntet Newyorktél San-Eranciskóig száz és száz városban rendezett orosz, belga és egyéb jótékouycélu bálokon, bazárokon, mulatságokon. Szóval folyik a tüntetés A-merikaszertc az ellenségeink mellett! De nem mellettünk. Tüntessünk tehát legalább ami magunk mellett, a testvéreink mellett, az odaát Európában vérző német, o-ztrák és magyar mellett. Tüntessünk. ahol csak lehet. Ne szerénykedjünk, mikor az ellenségeink .szemérmetlenek, ragadjunk meg minden alkalmai. Követeljük a mi belépő dijainkból gazdagodó mozistól, hogy gondoskodjék német és osztrák-magyar hadi képekről ós, vagy ne adjon angol, belga, francia képeket se. 8 követeljük határozottan, mert akkor majd ö is határozottan fogja ugyanezt követelni a gyárosoktól. 'S menjünk el minden magyar, osztrák és német gyűlésre, bazárra, mulatságra. Meg kell mutatni;, hogy létezünk, vagyunk!!! Oda ugyanis kívülünk és a németeken és osztrákokon kivül senki se. fog elmenni, csak az ájrisok, akik velünk tartanak, mert ismerik és szivük mélyéből utálják a népeket elnyomó Angliát. Legyünk ott mindannyian, tüntessünk magáink mellett, mert hiszen ugy se tüntet az ördög se mi. mellettünk . . . Igy a Szabadság. Amerikának ez a legnagyobb magyar lapja és igy ir. az ott megjelenő valamennyi magyar, német és ir u.iság. Hadd lássák meg Amerika ' részrehajló jenkije.:, hogy a közöttük élő magyarok, németek, osztrákok és Írek nemcsak szavukat merik felemelni európai testvéreik érdekében, hanem cselekedni is tudnak. Egv bizonyos: Amerika kormánya megfogja érezni, ha a németek, magyarok, osztrákok és irek ellenzéket csinálnak neki!