Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-01 / 309. szám

Szeged, 1914. december 1. délmagyarürszag 3 Pusztulnak a haló-óriások. Hamburg, november 30. A Hamburger ifeeradenblaít az angol admiralitás november 23-án megjelent hivatalos veszteségi listájában, amelyet a Times közöl, a német tengeralattjáró naszád által megsemmisített iíawke háromszázötven emberén kivül a Penbow dreadnought hetvenkilenc embere és a Coíllngwood dreadnought háromszázötven embere is fel van sorolva. A két dreadnoughtról az angol admiralitás eddig sem azt nem jelentette, hogy megsemmisültek, sem azt, hogy) harcban állanának vagy megrongálódtak volna. Veszteségeik után Ítélve tehát a két hajó vagy aknába ütközött vagy torpedó lövéstől semmisült meg. AZ ELSÜLYEDT „U. 18." Amsterdam, november 30. Az „U. 18." német tengeralattjáró elsülyedéséről a Garry torpedóvadász egyik matróza, aki segített Oroszország ss becsapottnak érzi magái. Berlin, november 30. Stockholmból jelentik: A pétervári körök hangulatát irja le a Daily Mail tudósítója, aki a következőket jelenti: Miikor a háború első tiz napjában Franciaországban hallottam a kérdést: „Miért nem sikerül az oroszoknak gyorsabban eredményt elérniük?" Kissé különössé Ihatott rám, mikor Pétervárott ugyanezt a szemrehányást hallottam: „-Mily lassan működnek az angolok és a (franciák! Miért nem tudják a németeket Belgiumból és Franciaországból kiűzői?" Az oroszok a nyugati harctér eseményeit nagyon különösnek tartják és az a véleményük, Ihogy a szövetségesek ott csak igen jelentéktelen eredményeket értek el. Természetes, hogv az oroszok nagy tömege nemi tudja az ottani eseményeket megérteni, mert a legtöbbjének fogalma sincsen róla, milyen a-helyzet odalenn. (De az intelligensebb osztályok nagy része se kiséri figyelemmel, hagy mi történik a nyugati harctéren. Az orosz lapok telve vannak háborús hírekkel, de a közvélemény ugy találja, hogy e hirek napról-napra egyformák. Nem is lehet csodálkozni felette, hogy az olvasók gyorsan keresztül futják a kormány táviratait és azt mondják, hogy a nyugati harctéren megint nem történt semmi. íbiszen a lapok még azt se tudják, hogy az egyes helységek hol és merre fekszenek. Nem értik itt, ihogy Franciaország miért nem küld ujabb csapatokat a harctérre. •Hol van tulajdonkéipen a francia hadsereg? — kérdezte tőlem egy magasrangu hivatalnok. — Nekünk azt mondották, hogy Franciaország négymilliós hadsereget mozgósíthat. Most azt (halljuk, hogy a valóságban legfeljebb 'két és (háromnegyed millió lett bébi va, de, amint mii tudjuk, csak egy millió van a harctéren. (Hol van tehát a többi? Még kevésbé értik meg az oroszok, hogyan lelhet egy 'hadsereget önkéntesekből toborozni, mint Angliáiban. Anglia tudta, hogy Németország készül a háborúra, hajókat és Zeppelineket épit, hogy Angliától elvegye a tengeri hatalmat. Hogyan elégedhetett meg Anglia ilyen kis hadsereggel?" Ez az általános vélemény és Pétervárott az emberek csalódottnak érzik magukat, azt hiszik, hogv épp ugy csalódtak Franciaországban, mint Anglia erejében. ZEPPELINEK LENGYELORSZÁGBAN. Zürich, november 30. Pétervárról jelentik: Tegnapelőtt egy Zeppelin léghajó jelent meg Varsó fölött és két bombát dobott le. Egy másik Zeppelin Plock fölött ejtett le két bombát. 1 a megmenteit legénység partraszállásában, a következőket mondotta el: Egy patroullet végző járóinü nem meszsze a kikötőtől észrevette a német tengeralattjáró hajót. Erre a Garry parancsnoka rögtön kifutott a hajójával a kikötőből é.s üldözőbe vette az „U. 18."-at. A tengeralattjáró egészen felmerült a vizből és teljes személyzete a fedélzeten volt. Azt hittük, meg akarják magukat adni a mi hadihajóinknak, amidőn egyszerre váratlanul elsiilyedt az „U. 18." és legénysége a hullámokba vetette magát. A Garry csónakjai kimentették őket a vizből. A foglyok elmondták, hogy sorsolást rendeztek maguk közt, ki áldozza fel az életét, A gépészre esett a sors választása. Erre a gépész lement a tengeralattjáró alsó helyiségébe, kinyitotta a szelepet és együtt sülyedt el a hajóval. Megkezdődött a téli hadjárat. — Hó és fagy a harctereken. — (Saját tudósítónktól.) Hófúvást jelentenek napok óta a flandriai harctérről, egy méter magasan fekszik a hó Szerbiában, hó és fagy van a lengyelországi harcmezőn: igy hát a tél bevonult mindegyik csatatérre. Nyáron kezdődött a hadjárat, nyomasztó bőségben indultak útnak csapataink és most a hó és -hideg miatt szenvednek bátor harcosaink és a fagy gátolja a hadsereget mozdulataiban. Megkezdődött a téli hadjárat, amely sokban különbözik a nyári háborútól és amely különös intézkedéseket kivan meg. Az özönével érkező adományok és a hadvezetőség előzetes aondoskodása ellenére is fölmerül, a kérdés, hogyan fogják derék katonáink a telet a lövészárkokban kibírni. A közönség nagy részének téves képzete van azonban a lövészárkokbeli életről. A harcosok nem fekszenek huszonnégy óra hoszszat a legelső árokban, vállhoz szorított puskával, hogy folyton lőhessenek, hanem mindig csak egy részük van ott, hogy az ellenséget szemmel tartsa és lőjijön azokra, akik eléggé óvatlanok kibújni az ellenséges lövészárokból. .A^.első árokban fekvő legénységet szabályos időközükben leváltják. A többi földbe vájt barlangokban időzik, amelyek a lövészárkokból nyílnak. E földalatti lakások kényelmét egyre növelik, ugy, hogy tűrhető védelmet nyújtanak most a hideg ellen is. Szalmát, takarókat, pokrócokat és más hasonló, meleget tartó holmit terítenek a padozatára és kis kályhákat is helyeztek el már igen sokban. Igy hát huszonnégy óráig már ki lehet tartani bennük a hideget. Ez idő leteltével az egész lövészárok legénységét leváltják és hátrább viszik, ahol már nagyobb kényelemben pihenhetik ki a fáradalmakat. Egész sátortáborokat vertek a tűzvonal mögött, amelyekben — az orosz-japán .háború tanúsága szerint — hosszabb ideig is ki lehet birni a hideget. E háború tanúságait különben íhadvezetőségünk alaposan kihasználta és még a béke idején megtett minden intézkedést, hogy felkészülten nézhessen téli hadjárat (elé is. A száraz hideget különben — még ha nagy is — sokkal könnyebben elviselik katonáink, mint az esős, nedves őszi időt. Lengyelországban a fagy igen előnyös; nekünk, mert járhatóvá tette az eddig fölázott, mocsaras utakat. Sok olyan országút, amely ágyuk s trén számára járhatatlan volt, a .fagy következtében egyenrangúvá vált a legjobb müuttal; mocsarakban éppen ugy lehet operálni, mint a száraz földön, .mert a vastag jég minden terhet kibír. A legtöbb folyó is befagy és1 igy hadműveleteinket, különösen Lengyelországban, könnyebb lesz elvégezni. Nagy változást! okoz a tél a tábori földerőditésekben, mint arra a minap közölt beszélgetésében Hindenburg is rámutatott. Az oroszok rendkívül ügyesek ugyanis a lövészárkok és megerősített tábori álíások készítésében; hamar elkészültek az ásással, az árok teljesen megvédte őket és a németeknek igy nagy nehézségeket okoztak. Ha a föld keményre fagy, legtöbbször lehetetlen lesz ilyen állásokat a földbe ásni és igy szemtől-szembe kell állaniok majd a vitéz magyar katonákkal, akiknek kiválósága az ilyen harcokban fog csak igazán érvényesülni. Nyugat-Lengyelországban, ahoil csak nyomorúságos falvak vannak, katonáink kénytelenek folyton táborozni; nagy hasznát veszik tehát a hordozható sátraknak. A kísérletek bebizonyították, hogy még nagy hidegben is, a havon vert sátrakban tűrhető a hőmérséklet. Nagyon nehéz ellénbm a téli hadjáAat hegyes vidéken, mint például Szerbiában vagy a török-orosz határvidéken. Ott az utakat ma- • gas hó borítja és teszi járhatatlanokká. Hogy ennek ellenére sem kell szünetelniük a hadműveleteknek, azt például a Sipka-szorost harcok is mutatják. Bizonyos, hogy a tél nem fogja a. mi bátor csapataink szerbiai előnyomul ásáit sem föiltartóztatní. oaai'BaBBaBBBaaBaaBaBaBBaaaaaaaBaaaaBiaaeaaaaBaaaaaa Háborús ülés a t. Házban. (A király a magyar nemzetről. A magyar ellenzék loyalitasa ) (Saját tudósítónktól.) A hadi ülésszak mai, egyetlen érdemleges ülését hosszas tar nácskozások előzték ímeg, főként az ellenzéken tárgyaltak hosszasan és intenziven azon, hogy ellenzéki álláspontjukat összeegyeztessék a komoly idők parancsolta méltóságteljes harmóniával. A függetlenségi párt már tegnap megfogalmazta deklarációját és elhatározta, ihogy Károlyi Mihály gróf a javaslatok érdemi tárgyalása előtt szót kér és ebben leszögezi a párt régi álláspontját ugy a katonai kérdésekben, mint a román kérdésben, kijelenti azt is, hogy a kormány iránt táplált véleménye nem változott, de a súlyos időkre tekintettel nem is nehezíti most a kormány dolgát a disszonanciák kiéles.itéséveí. Ugyanezt kijelenti enyhébben és főként a katonai kérdésekben a 67-es álláspontnak megfelelően Andrássy Gyula gróf, — aki az éjjel a Nemzeti Kaszinóban Tisza Istvánnal találkozott, — Rakovszky István és Vázsonyi Vilmos. Felszólal Tisza István is, aki a deklarációkra 'higgadtan, pregnánsan és az egyes ellenzéki vezérek s pártok lojalitását elismerve, válaszol. Ugyancsak módosításokat fog ajánlani a hadbavonultak segélyezésének javaslatánál, amelynek több passzusa ellen aggály merült fel. Ugyanekkor tájékoztatni fogyja az országot az általános helyzetről is. Az ellenzéki álláspont tisztázása céljából féltízkor az ellenzéki pártok a kupolacsarnokban értekezletre gyűltek. ;A Ház ülését Szász Károly alelnök háromnegyed tizenegy óraikor nyitja meg. Jelenti, hogy alkotmányos gyakori a tünk szerint Ö es. és apostoli kir. Felsége elé a miniszterelnöik ur utjain eljuttatta a Ház üdvözlő táviratát. Felolvassa Őfelsége választáviratát: Az oiszágyülés képviselőházának ön által előterjesztett hódolatát szíves köszönettel fogadorh. Különös- megelégedéssel tölt el a képviselőház együttérzésének és áldozatkészségének biztosítása a mai időben, amidőn az egész magyar nemzet hősi küzdelemben a haza ellenségei ellen bizonyságát adja őseitől örökölt hazafias és hadi erényeinek. Az előadó után Tisza István gróf miniszterelnök szólalt ifel. Azzal kezdte beszédét, hegy azeík, akik felelősség mellett az ország ügyeit intézik, nem beszélnek, íbanom cselekszenek. — Ez a háború — úgymond — elkerülhetetlen szükségesség volt, Egyes nagyhatalmak megirigyelték Euróipa egyik virágzó nagyhatalmának fejlődését; másikának békeszeretetét pedig gyöngeségnek minősített'k. u4bcaaaabgaababaaaaaabbbbab8dababbbhaxsbaaaaaab»aaasaabeaaar uabbaaaaaabaigsbaabaaabasbbiab&aaajceaaasaabaaaü