Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-01 / 309. szám

Szeged, 1914. december 1. délmagyarürszag 3 Pusztulnak a haló-óriások. Hamburg, november 30. A Hamburger ifeeradenblaít az angol admiralitás november 23-án megjelent hivatalos veszteségi listá­jában, amelyet a Times közöl, a német ten­geralattjáró naszád által megsemmisített iíawke háromszázötven emberén kivül a Penbow dreadnought hetvenkilenc embere és a Coíllngwood dreadnought háromszáz­ötven embere is fel van sorolva. A két dreadnoughtról az angol admiralitás eddig sem azt nem jelentette, hogy megsemmisül­tek, sem azt, hogy) harcban állanának vagy megrongálódtak volna. Veszteségeik után Ítélve tehát a két hajó vagy aknába ütkö­zött vagy torpedó lövéstől semmisült meg. AZ ELSÜLYEDT „U. 18." Amsterdam, november 30. Az „U. 18." német tengeralattjáró elsülyedéséről a Garry torpedóvadász egyik matróza, aki segített Oroszország ss becsapottnak érzi magái. Berlin, november 30. Stockholmból jelen­tik: A pétervári körök hangulatát irja le a Daily Mail tudósítója, aki a következőket je­lenti: Miikor a háború első tiz napjában Franciaországban hallottam a kérdést: „Miért nem sikerül az oroszoknak gyorsabban ered­ményt elérniük?" Kissé különössé Ihatott rám, mikor Pétervárott ugyanezt a szemrehá­nyást hallottam: „-Mily lassan működnek az angolok és a (franciák! Miért nem tudják a németeket Belgiumból és Franciaországból kiűzői?" Az oroszok a nyugati harctér ese­ményeit nagyon különösnek tartják és az a véleményük, Ihogy a szövetségesek ott csak igen jelentéktelen eredményeket értek el. Természetes, hogv az oroszok nagy tömege nemi tudja az ottani eseményeket megérteni, mert a legtöbbjének fogalma sincsen róla, mi­lyen a-helyzet odalenn. (De az intelligensebb osztályok nagy része se kiséri figyelemmel, hagy mi történik a nyugati harctéren. Az orosz lapok telve vannak háborús hírekkel, de a közvélemény ugy találja, hogy e hirek napról-napra egyformák. Nem is le­het csodálkozni felette, hogy az olvasók gyorsan keresztül futják a kormány táviratait és azt mondják, hogy a nyugati harctéren megint nem történt semmi. íbiszen a lapok még azt se tudják, hogy az egyes helységek hol és merre fekszenek. Nem értik itt, ihogy Franciaország miért nem küld ujabb csapa­tokat a harctérre. •Hol van tulajdonkéipen a francia hadse­reg? — kérdezte tőlem egy magasrangu hi­vatalnok. — Nekünk azt mondották, hogy Franciaország négymilliós hadsereget moz­gósíthat. Most azt (halljuk, hogy a valóságban legfeljebb 'két és (háromnegyed millió lett bé­bi va, de, amint mii tudjuk, csak egy millió van a harctéren. (Hol van tehát a többi? Még kevésbé értik meg az oroszok, hogyan lelhet egy 'hadsereget önkéntesekből toborozni, mint Angliáiban. Anglia tudta, hogy Németország készül a háborúra, hajókat és Zeppelineket épit, hogy Angliától elvegye a tengeri hatal­mat. Hogyan elégedhetett meg Anglia ilyen kis hadsereggel?" Ez az általános vélemény és Pétervárott az emberek csalódottnak ér­zik magukat, azt hiszik, hogv épp ugy csa­lódtak Franciaországban, mint Anglia erejé­ben. ZEPPELINEK LENGYELORSZÁGBAN. Zürich, november 30. Pétervárról jelen­tik: Tegnapelőtt egy Zeppelin léghajó jelent meg Varsó fölött és két bombát dobott le. Egy másik Zeppelin Plock fölött ejtett le két bombát. 1 a megmenteit legénység partraszállásában, a következőket mondotta el: Egy patroullet végző járóinü nem mesz­sze a kikötőtől észrevette a német tenger­alattjáró hajót. Erre a Garry parancsnoka rögtön kifutott a hajójával a kikötőből é.s ül­dözőbe vette az „U. 18."-at. A tengeralatt­járó egészen felmerült a vizből és teljes sze­mélyzete a fedélzeten volt. Azt hittük, meg akarják magukat adni a mi hadihajóinknak, amidőn egyszerre váratlanul elsiilyedt az „U. 18." és legénysége a hullámokba vetette ma­gát. A Garry csónakjai kimentették őket a vizből. A foglyok elmondták, hogy sorsolást rendeztek maguk közt, ki áldozza fel az éle­tét, A gépészre esett a sors választása. Erre a gépész lement a tengeralattjáró alsó he­lyiségébe, kinyitotta a szelepet és együtt sü­lyedt el a hajóval. Megkezdődött a téli hadjárat. — Hó és fagy a harctereken. — (Saját tudósítónktól.) Hófúvást jelentenek napok óta a flandriai harctérről, egy méter magasan fekszik a hó Szerbiában, hó és fagy van a lengyelországi harcmezőn: igy hát a tél bevonult mindegyik csatatérre. Nyáron kezdődött a hadjárat, nyomasztó bőségben indultak útnak csapataink és most a hó és -hi­deg miatt szenvednek bátor harcosaink és a fagy gátolja a hadsereget mozdulataiban. Megkezdődött a téli hadjárat, amely sokban különbözik a nyári háborútól és amely kü­lönös intézkedéseket kivan meg. Az özönével érkező adományok és a had­vezetőség előzetes aondoskodása ellenére is fölmerül, a kérdés, hogyan fogják derék ka­tonáink a telet a lövészárkokban kibírni. A közönség nagy részének téves képzete van azonban a lövészárkokbeli életről. A har­cosok nem fekszenek huszonnégy óra hosz­szat a legelső árokban, vállhoz szorított pus­kával, hogy folyton lőhessenek, hanem min­dig csak egy részük van ott, hogy az ellen­séget szemmel tartsa és lőjijön azokra, akik eléggé óvatlanok kibújni az ellenséges lövész­árokból. .A^.első árokban fekvő legénységet szabályos időközükben leváltják. A többi földbe vájt barlangokban időzik, amelyek a lövészárkokból nyílnak. E föld­alatti lakások kényelmét egyre növelik, ugy, hogy tűrhető védelmet nyújtanak most a hi­deg ellen is. Szalmát, takarókat, pokrócokat és más hasonló, meleget tartó holmit teríte­nek a padozatára és kis kályhákat is helyez­tek el már igen sokban. Igy hát huszonnégy óráig már ki lehet tartani bennük a hideget. Ez idő leteltével az egész lövészárok legénységét leváltják és hát­rább viszik, ahol már nagyobb kényelemben pihenhetik ki a fáradalmakat. Egész sátortáborokat vertek a tűzvonal mögött, amelyekben — az orosz-japán .hábo­rú tanúsága szerint — hosszabb ideig is ki lehet birni a hideget. E háború tanúságait kü­lönben íhadvezetőségünk alaposan kihasználta és még a béke idején megtett minden intézke­dést, hogy felkészülten nézhessen téli hadjá­rat (elé is. A száraz hideget különben — még ha nagy is — sokkal könnyebben elviselik ka­tonáink, mint az esős, nedves őszi időt. Lengyelországban a fagy igen előnyös; nekünk, mert járhatóvá tette az eddig föl­ázott, mocsaras utakat. Sok olyan országút, amely ágyuk s trén számára járhatatlan volt, a .fagy következtében egyenrangúvá vált a legjobb müuttal; mocsarakban éppen ugy le­het operálni, mint a száraz földön, .mert a vastag jég minden terhet kibír. A legtöbb fo­lyó is befagy és1 igy hadműveleteinket, külö­nösen Lengyelországban, könnyebb lesz elvé­gezni. Nagy változást! okoz a tél a tábori föld­erőditésekben, mint arra a minap közölt be­szélgetésében Hindenburg is rámutatott. Az oroszok rendkívül ügyesek ugyanis a lövészárkok és megerősített tábori álíások készítésében; hamar elkészültek az ásással, az árok teljesen megvédte őket és a néme­teknek igy nagy nehézségeket okoztak. Ha a föld keményre fagy, legtöbbször lehetetlen lesz ilyen állásokat a földbe ásni és igy szem­től-szembe kell állaniok majd a vitéz magyar katonákkal, akiknek kiválósága az ilyen har­cokban fog csak igazán érvényesülni. Nyugat-Lengyelországban, ahoil csak nyomorúságos falvak vannak, katonáink kénytelenek folyton táborozni; nagy hasznát veszik tehát a hordozható sátraknak. A kísér­letek bebizonyították, hogy még nagy hideg­ben is, a havon vert sátrakban tűrhető a hő­mérséklet. Nagyon nehéz ellénbm a téli hadjáAat he­gyes vidéken, mint például Szerbiában vagy a török-orosz határvidéken. Ott az utakat ma- • gas hó borítja és teszi járhatatlanokká. Hogy ennek ellenére sem kell szünetelniük a had­műveleteknek, azt például a Sipka-szorost harcok is mutatják. Bizonyos, hogy a tél nem fogja a. mi bá­tor csapataink szerbiai előnyomul ásáit sem föiltartóztatní. oaai'BaBBaBBBaaBaaBaBaBBaaaaaaaBaaaaBiaaeaaaaBaaaaaa Háborús ülés a t. Házban. (A király a magyar nemzetről. A magyar ellenzék loyalitasa ) (Saját tudósítónktól.) A hadi ülésszak mai, egyetlen érdemleges ülését hosszas tar nácskozások előzték ímeg, főként az ellenzé­ken tárgyaltak hosszasan és intenziven azon, hogy ellenzéki álláspontjukat összeegyeztes­sék a komoly idők parancsolta méltóságtel­jes harmóniával. A függetlenségi párt már tegnap megfogalmazta deklarációját és elha­tározta, ihogy Károlyi Mihály gróf a javas­latok érdemi tárgyalása előtt szót kér és eb­ben leszögezi a párt régi álláspontját ugy a katonai kérdésekben, mint a román kérdés­ben, kijelenti azt is, hogy a kormány iránt táplált véleménye nem változott, de a súlyos időkre tekintettel nem is nehezíti most a kor­mány dolgát a disszonanciák kiéles.itéséveí. Ugyanezt kijelenti enyhébben és főként a ka­tonai kérdésekben a 67-es álláspontnak meg­felelően Andrássy Gyula gróf, — aki az éjjel a Nemzeti Kaszinóban Tisza Istvánnal talál­kozott, — Rakovszky István és Vázsonyi Vilmos. Felszólal Tisza István is, aki a dek­larációkra 'higgadtan, pregnánsan és az egyes ellenzéki vezérek s pártok lojalitását elismer­ve, válaszol. Ugyancsak módosításokat fog ajánlani a hadbavonultak segélyezésének ja­vaslatánál, amelynek több passzusa ellen ag­gály merült fel. Ugyanekkor tájékoztatni fogy­ja az országot az általános helyzetről is. Az ellenzéki álláspont tisztázása céljából féltíz­kor az ellenzéki pártok a kupolacsarnokban értekezletre gyűltek. ;A Ház ülését Szász Károly alelnök há­romnegyed tizenegy óraikor nyitja meg. Je­lenti, hogy alkotmányos gyakori a tünk sze­rint Ö es. és apostoli kir. Felsége elé a mi­niszterelnöik ur utjain eljuttatta a Ház üd­vözlő táviratát. Felolvassa Őfelsége választáviratát: Az oiszágyülés képviselőházának ön által elő­terjesztett hódolatát szíves köszönettel foga­dorh. Különös- megelégedéssel tölt el a kép­viselőház együttérzésének és áldozatkészsé­gének biztosítása a mai időben, amidőn az egész magyar nemzet hősi küzdelemben a haza ellenségei ellen bizonyságát adja őseitől örökölt hazafias és hadi erényeinek. Az előadó után Tisza István gróf minisz­terelnök szólalt ifel. Azzal kezdte beszédét, hegy azeík, akik felelősség mellett az ország ügyeit intézik, nem beszélnek, íbanom cselek­szenek. — Ez a háború — úgymond — elkerül­hetetlen szükségesség volt, Egyes nagyhatal­mak megirigyelték Euróipa egyik virágzó nagyhatalmának fejlődését; másikának béke­szeretetét pedig gyöngeségnek minősített'k. u4bcaaaabgaababaaaaaabbbbab8dababbbhaxsbaaaaaab»aaasaabeaaar uabbaaaaaabaigsbaabaaabasbbiab&aaajceaaasaabaaaü

Next

/
Thumbnails
Contents