Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-25 / 333. szám

* iSzegied, 1914. december 23. Háborús pör a szegedi bíróság előtt. (Saját tudósítónktól.) Az itt következő fölebbezésből, amelyet Pásztor József .képvi­seletében Balmsa Ármin d,r. adott be a kihá­gási biróság ítélete ellen (a tanácsihoz, "kiolvas­ható az az eset is, amelyből kifolyólag az ügyészség vádat emelt. A tanács a fölebbezés folytán uj eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Az ügy téliát-még várja igazság­szolgáltatási elbírálását, ép azért tartózko­dunk a vele való foglalkozástól. A föléblbezóst azért Iközölijüik, mert az, amellett, hogy már elintézést nyert, egyebek között a benne levő jogászi és emberi megállapítások miatt is ér­dekes és tanulságos. Tehát szóljon a föl-eb­bezés: Tekintetes Rendőrkapitányság! ,A 4426/ kiih. 1914. száímu Ítélet ellen szóval tbejelor.it©tt felebbezésem indokai a következők: A sérelmest ítélettel alanyi és tárgyi fény­űi Indák hiányában állapította meg bűnössé­geimet a. bíróság és 1 éli: el az .1912. évi iLXIII. t.-c, 11. §-áfoa ütköző kihágás miatt. i. /Felelősségemet a, Várnay L. cég üzleti ki­rakatában elhelyezett és .a vádtárgyává tett hirt tartalmazó „kézirat" kifüggesztéséért a v ndőrbirósáig azért állapította meg, inert el­ismertem, 'hogy a hirt én szövegezitem, (más fel 1 ős személyt azonban meg nem neveztem ezért a sajtótörvény 33. §-a értelmében a -ajó utján elkövet.: tt kihágás miatt én iminf szerző vagyok felelős. FI tekintve attól, hogy az alább 'kifejt en­dők szerint a jelen esetben sajtójogi felelős­ségről sajtótermék hiánya aniatit szólani egy­általán nem lelhet, téves a rendő; bíróságnak a felelősség megállapítására vonatkozó ren­delkezése. A ren dőrbircság felelősségemet nem azért állapította meg, mintha beJbizonyitva lenne, liogy a kéziratot én tétöttcim közszem­lére, hanem azért, miért a kihágás elkövetőjét meg nem neveztem. -Ha azonban a ren'dőrbiróság előtt nem bizonyult az 'be, (hogy a. kéziratot én tétettem ki közszemlére, akkor pusztán la szerzőség alapján kihágás miatt én e'l'itéihető nem va­gyok, mert a kihágás tényálladékát nem ,a közlemény megírása, hanem annak tiltott közszemlére tétele képezné. -Minthogy pedig az nem nyert bebizonyi­tá."t, hogy a kirakatba történt elhelyezés az én utasításomra vagy beleegyezésemmel tör­tént, volna, ebből folyólag én elítélhető sem vagyok, ment. a kihágás tettesének kinycmo­zása nem az én kötelességem s ha, én a tettes­ről tudomással nem birok vagy azt felfedezni nem kívánom, ezért engem a tettes helyeitt ©li tél ni neim lelhet. Teljesen felesleges volt, hogy az állítóla­gos kihágás tettesét én fedezzem fel, ment a nyomozati iratokból azt maga a. 'biróság meg­álLapithatta. A renidőrbiróságnak tehát tisztáznia kel­lett volna azt a kérdést, hogy tényleg az én utasításomra vagy beleegyezésemmel füg­gesztették-© ki kéziratomat a kirakatban, amely kérdés tisztázása után állapíthatta Volna meg a biróság, hogy én mint szerző va­gyok-e felelős vagy a szerzőnek tekintendő s kéziratomat beleegyezéseim nélkül közszem­lére kitevő ur felelős az állítólagos kihágás elkövetéséért. Ha azonban a rendőrbÍróság ezt a kér­dést nem tisztázta, ebből neim kövétkezhetik elitéltetésem, hanem ellenkezőleg az, hogy én a kihágás vádja alól felmentessem. II. A jelen esetben azonban kihágásért senki d nem Ítélhető, mert hiányzik a kihágásnak hiegifelelő elkövetési cselekmény. Nem vitás, hogy a vádtárgyává tett hir fáyetlen példányban kézírással írva állitta­tett elő és függesztetett ki a Várnay L. cég üzletének kirakatába. DÉLMAG Y ARORSZAG Kezdete pontban 9 órakor. műsor: I. rész: 1. Mozgókép. 2. Beköszöntő (Czobor). 3. Meztelen valóság. Czobor Ernő tréfája, játsza: az egész társaság. 4. Kálny István (aktuális strófák). 5. Mészáros Aranka. 6. Zilahy Gyula. 7. Berky Kató. 8. Czobor Ernő. 9. Sorozás a franciáknál. Vágó tréfája. Személyek: Az ezredorvos Zilahy Gy. Egy katona — Kátnay t. I. jelentkező... Czobor Ernő II. jelentkező Czobor Ernő Mikorka Kálmán. Egy operaénekes. Szünet. II. rész : 10. Kiadó szoba. Személyek: A férj - — Zilahy Gy. A feleség Berki Kató A gólya ... ... Czobor Ernő 11. Mészáros Aranka. 12. Zilahy Gyula. 13. Mozikikiáltó. (Psylander képről). 14. Berki Kató. 15. Czobor Ernő. 16. Mozgókép. 17. Az uzsoki rózsaiány.­Vágö Géza bohózata. Személyek: Britanikott, orosz generális Zilahy Gy. Marika Berki Kató Sanyi- Kálny I. Bimbó István Czobor Ernő Juli, szolgáló Mészáros A. Helyárak: eme eti páholy ülés 3-—, zölyc 3-—, 8. hely 2-—, II. hely 1-50, III. hely 1-— kor. O 9 Az 1914. évi XIV. t.-c. 2. §-ámak első be­kezdése értelmében ez a kézirat sajtótermék­nek nem tekinthető először azért, mert neui műszaki vagy vegyi uton állíttatott elő és mert nem többszörösittetelt. Az ítélet 'helytelenül minősíti a kirakat­ba helyezett kéziratot s illetőleg annak tar­talmát (hírlapi közleménynek s még helyte­lenebb ii] minősíti annak kifüggesztését az 1912. évi LXIII. it.-e. 11. §-á,ba ütköző kihá­gásnak. A szegedi tekintetes kir. ügyészségnek az ítéletben is hivatkozott 23/914. számú rendel­kezésében felhívott 46986/1914. I. M. III. szám alatt kibocsátott miiiniiszterii rendelet 2. §-a ér­teiméiben a kézirás alakjában készített kiad­mányok is az időszaki lapok rendkívüli ós külön kiadásaival egyitelkijntet alá esnek. Akármiként értelmeztessék is a minisz­teri ren,(leletnek e» a rendelkezése, akként nem értelmezhető, hogy a sajtóterméknek vagy időszaki lapnak legyen minősíthető az, ami a törvény világos renid el kezese értelmé­ben annak nem tekinthető már csak azért sem, mert egyetlen példányiban állíttatott elő. Figyelemmel pedig arra, Ihogy az 1914. évi XIV. t.-c. .2. §-a értelmében, az. egyetlen példányban leirt év kifügge sztett hir sajtóter­méknek neim tekinthető, a 3. értelmében időszaki lapnak épp oly ke vési ibé min ősit belő és íigyelemmel arra, hogy a kihágási, bünte­tő törvénykönyv 7. §-.a értelmében a .minisz­teri rendelet a törvénnyel összeütköző intéz­kedést nem állapíthat meg, ezekből kétség­telen, liogy a miniszteri rendelet a sajtótör­vény rendelkezéseivel ellenkező értelmezés1: meg nem tiir, a törvénnyel ellenkező rendel­kezése érvénnyel nem bírna s mert a rende­letben a törvénnyel ellenkező rendelkezés n: /a is foglaltatik, ennélfogva a sérelmes Íté­let a rendeletre való helytelen hivatkozással állapítja meg .a kézirat sajtóterméki óv körlap közleménya minőségét, III. 'Minthogy pedig az 1912. évi LXIII. t.-c. 11. §-a értelmében kihágást csak akkor követ­tem volna el, ha: 1. az első bekezdő, alapiján kibocsátott rendelet megszegésével, az általam mint fele­lős-szerkesztő által jegyzett 'Délmagyarország időszaki fep sajtórendészeti köteles példá­nyának beszolgáltatását elmulasztott a m; 2. annak szétküldését a megállapított idő előtt megkezdettem; 3. a paragrafus 4. és 5-dk (bekezdése alap­ján eltiltott időszaki lapot kiadtam, terjesz­tettem vagy behoztam volna, — már pedig, hogy ezen cselekmények 'bármelyikét £.1 követ ­tem volna azt sem a közvádló nem állította, sem a bircá ítélet, ezen közül az elkövetési,cse­lekmények közül egyiknek elkövetését sem állapit,hatja meg terhemre, ezeknél fogva két. ségtelen, begy hiányzik a terhemre rótt cse­lekményből az 1912. évi LXIII. t.-c. 11. §-ában körülirt bármely kihágást cselekmény tény­álladéka s ezért az ellenem emelt vád alól felmentendő lettem volna. Hogy pedig ez az álláspontom teljesen törvényes és megfelel magának a szegedi te­kintetes kir. ügyésaségnek 23/1914. ,Kü. szá­nra rendelkezésében foglalt jogi felfogásnak, ez kitűnik a hivatkozott rendelkezés utolsó bekezdésének első részéből, amelyben a 11. §Jban szabályozott kihágás elkövetésére néz­ve a törvényt épp ugy idézi, mint aihcgy én fenntebb idézni bátorkodtam s ezen kihágá­sok elkövetése esetén figyelmezteti a lapok szerkesztőségeit a kihágásért járó szabadság­vesztésre és pénzbüntetésre. ,Az ügyészi rendelkezés utol ó bekezdésé­nek második része szerint a 12001/1914. I. IM. E. rendelet 6. §-áb.am tiltott híreknek 'kézírás­sal való kiadása nincs kihágásnak minősítve, hanem maga a kár. ügyészség azt unondja, hogy ilyen tiltott hírnek kézirás alakjában való közlése esetén az illető időszaki lap meg­jelenésének és terjesztésének eltiltása iránt fog illetékes helyen előterjesztést tenni. 'A szegedi tekintetes kir. ügyészség tehát maga a lapokhoz intézett utasításában helye­sen vonta meg a határvonalat az 1912:LXIII. t.-c. 11. §-ába ütköző kihágás és az időszaki

Next

/
Thumbnails
Contents