Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-24 / 332. szám

2 DELMAGY ARORSZÁG A francia-angol támadásokat visszaverték Berlin, december 23. iA nagyföhadiszál­lás közli: A Dünákban, Lomhardzide köze­lében és Bixschotétól délre ellenünk intézett támadásokat csapataink könnyűszerrel visz­szaverték. Rischburg és Labou mellett az angolokat tegnap is kivertük állásaikból. A Rischburg és a Rai-Labassé-csatorna között az angoloktól elhódított összes állásokat az angolok kétségbeesett támadásaival szemben is megtartottuk és megerösitettük. Decem­ber 20-ika óta 750 színes ember és angol, 5 gépfegyver és 5 aknavető jutott kezünkre. A chalonsi tábor környékén az ellenség élénk tevékenységet fejtett iki. A SHIerytöl északra, Reimstöi délkeletre iSouainnál jés Perthesnél ellenünk intézett támadásokat visszavertük, miközben a franciák több he­lyen súlyos veszteségeket szenvedtek. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a magyar miniszterelnökség saj­tóosztálya.) A FRANCIÁK MÉG NEM MERÜLTEK KI. Berlin, december 23. Moraht őrnagy eze­ket irja a Berlini Tageblatt-ban a nyugati harctérről: —- Nagyon téved, aki azt hinné, hogy ellenségeink a folytonos küzdelemben kime­rültek volna. Végzetes hiba lenne azt gondol­ni, hogy a 'francia-angol hadsereg ereje any­nyira meg van törve, hogy képtelen a táma­dásra. De annyi bizonyos, ihogy a lelkesedés a francfa hadseregben már nem a régi. Erre mutat sok külföldről érkezett távirat 'is, mely­ből az derül ki, hogy a szövetséges Orosz­országban és Angliában aggódnak a francia fronton érezhető kedvetlenség miatt. ÉJSZAKAI ROHAM. Rotterdam, december 23. A Daily Mail december 22-én megjelent száma szemléltető képet közöl azokról a rendkívül heves harcok­ról, amelyek Észak-Franciaországban foly­nak. Nieuporttól keletre a német csapatok órákhosszat állnak szemben az egyesült bel­ga-francia hadsereggel, a két ellenséges had­erő között mindössze a passchendael-i csa­torna húzódik. Az éj leple alatt a német ka­tonák egymás után áthatoltak a csatornán és Szófia, december 23. Az oroszok vere­ségének híre itt igen mély hatást keltett. A Kambana azt irja, hogy az oroszok helyzete olyan, mint a franciáké volt 1870-ben a Metz és Sedan előtt. Athénből is jelentik, hogy az orosz vereség hirének hatása alatt a görög kormány sietett Törökországgal teljes meg­egyezésre jutni a függőben levő kérdésekre nézve. VARSÓ NEHÉZ NAPJAI. Stockholm, december 23. Varsóban a helyzet válságosra fordult. Számtalan mene­külő jön a városba és csak növeli az általá­nos pánikot. Varsóban és környékén leírha­tatlan a nyomor. 'Házakat perzseltek fel, a gabonát elvitték, nincs ló, rnarha, szárnyas. A hidak felrobbantva, az erdőség kiirtva, a szántóföldeket árkokkal és sáncrniivekkel tet­ték tönkre, A házakban, amelyeknek lakóit el­menekültek, haramiák tanyáznak, akik fosz­togatnak és egyéb kihágásokat követnék! el. Az elfogott báró Kor ff helyett Grosser alkor­mányzó látja el a fökormányzói teendőket. A városban nagyon gyakoriak a robbaná­rendkivül halkan közeledtek a (francia csapa­tokhoz, amelyeket nyolc futóárokból \hirtelen vezényelt rohammal kikergették s árkaikat eh foglalták. KARÁCSONYI ÜNNEP: ÁGYU­DÖRGÉSSEL. A Kölnische Zeitung kiküldött tudósítója a württembergi herceg főhadiszállásáról eze­ket jelenti tegnapi kelettel: — Három napig aránylag nyugalom volt a fronton, ma ismét általános élénkség vál­totta fel a tétlenséget. A katonák eddig bíz­tak abban, hogy karácsonyra pihenőjük lesz, de a jelek most már arra vallanak, hogy a karácsonyi ünnepet ágyudörgéssel fogják még ülni. A franciák és angolok több napon át nagy erőkkel támadtak, tüzérségük fedezete alatt; nehéz ágyuk között 34 centiméteres mozsarak is voltak, amelyekkel a mi hadál­lásainkat ágyúzták. Főleg Nieuportnál és az Ypern csatornánál volt heves ütközet. De megállapítható, hogy az egyesült francia és angol sereg egy lépéssel sem tudott előbbre haladni. A württembergi herceg csapatai kö­zött a lelkesedés leírhatatlan. FRANCIA REPÜLŐGÉP STRASSBURG FÖLÖTT. Strdssburg, december 23. Ma délután há­rom és négy óra között egy ellenséges repü­lőgép jelent meg a város fölött és az ilkirchi Mühletiberg közelében bombákat dobott le, a melyek egy üres bódét és egy gabouiahom­bdrt rongáltak meg. A bomba egyes szilánk­jai. a kikötőbe is eljutottak. Senki sem sebe­sült meg. A repülőgépre, amely 1500—1700 méter magasban volt, többször rálőttek. LÉGI HÁBORÚ BELGIUMBAN. Rotterdam, december 23. A Times jelen­tése szerint e hó 20-án tizenkét bombát dob­tak Zeppelinnek Brüsszel közelében levő há­zára. Ugyanez a lap jelenti, hogy egy angol pilóta hidroplánon Ostende fölé repült és ki­lenc bombát dobott a városra. Al pilóta azt hiszi, hogy a bombák jelentékeny károkat okoztak. sok. A hatóság azt hiszi, hogy ezek a forra­dalmi szervezetek terrorisztikus müvei. Békeremények Orosz­országban. Rotterdam, december 23. A londoni Daily Mail ma ideérkezett december 17-iki számá­ban a lap pétervári tudósítója azt jelenti, hogy Pétervárott a közeli béketárgyalás le­hetőségéről beszélnek, Az orosz fővárosban azt hiszik, hogy a német császár a karácso­nyi ünnepekei fel fogja használni arra, hogy •a béketárgyalás megkezdését indítványozza. Ehhez azonban szükséges, hogy előbb Varsót elfoglalja, mert ha Belgiumon kivül Orosz­Lengyelöirszág is birtokában Van, akkor mái­kezében tartja annak a zálogát, hogy a béke feltételei Németországra nézve csak kedvezők lehetnek. Varsó légi ostroma. Berlin, december 23. A Curier Lodzki Varsónak német repülőgépekről történt leg­utóbbi bombázásáról a következőket irja: Szeged 1014. december 24, Nyolc napig tartó nyugalom után Varsó szombaton újból borzasztó pillanatokat élt át. Reggel hat órától kezdve három órán ke­resztül szakadatlanul megremegtette a le­vegőt az aláhulló bombák rohbanása. A né­met bombák több házsort bedöntöttek. Az összedűlő házakból eltemetett emberek jaj­gatása és sóhajtása hallatszott. A romok alatt még ma Is sokan hevernek eltemetve a rájuk zudult törmelékektől. A bombázás összes áldozatainak száma állítólag ezer em­ber. Az egyik bomba a volt királyi kastély terraszára esett és megölte a tartományi kormányzó helyettesét. Mindössze két né­met repülőgépet láttak Varsó) fölött, ame­lyek összesen mintegy 80 bombát dobtak a városra. Rotterdam, december 23. A Times varsói tudósítója azt táviratozza lapjának, hogy a Zeppelinekről ledobott bombák száztizenöt em­bert megöltek és kétszázat megsebesítettek. Berlin, december 23. A Vossiséhe Zei­tung-na.k táviratozzák Amsterdamból: A pé­tervári távirati ügynökség közölte, hogy az orosz hadvezetőség utolsó jelentéséből nyil­vánvaló, hogy a németek legközelebbi1 célja Varsó. Ha Varsó körül nyilt ütközetre kerül­ne a sor, akkor a németek egészen másként fognak járni, mint Lodznál. A front ugyanis, amelyet az oroszok most elfoglalnak, ötven mértföld hosszú s a Visztulától délre a Bzu­ra keleti partja mentén a RaVka egész hosz­szában terül el. Hadihajók fogják kísérni a skandínáv-gőzösöket. Malmöböl jelentik: A három északi ki­rály találkozása általános /megnyugvást kel­tett (a skandináv népek között. Gusztáv ki­rály kezdeményezésért tmindenütt ' dicsérik, mert az északi blokk nemcsak Svédország­nak érdeke, de mind a három állaimnak. Itt ugy tudják, hogy a skandináv országok blokkjához hallgatólagos szimpátiával maga Hollandia is csatlakozik, amely állandóan angol kísértések és fenyegetések kereszttü­zében áll. A malmöi király találkozásról utó­lagos kommüniké fog megjelenni, amely azonban csak homályos körvonalakban fog­ja kitüntetni, imik a közös megállapodások főbb okai és eredményei. Ezzel is az ántánt hatalmait, főleg Angliát és Oroszországot akarják sakkban tartani. A királyok konfe­renciája rengeteg fontos. Egyike a legfonto­sabbaknak a skandináv Convoy,j a|melynek jelentősége iaz északi államok tengeri keres­kedelmére nézve, vialósággal életkérdés. A Convay alapján a skandináv államoki ezen­túl kereskedelmi gőzöseiket hadihajókkal ki­sérik, hogy megakadályozzák a békés keres­kedelmi gőzösöknek az angol vagy francia flotta által való molesztálását. A Convoy köl­csönös lesz a három állam között és igy va­lamennyi skandináv hatalom rendelkezésére bocsátja a kereskedelmi hajózás biztosabbá tételére hadihajóit. Az ántánt hatalmai, fő­ként Oroszország és Anglia eleve idegesség­gel tekintik a három skandináv állam szö­vetségét, mert ez vitális érdekeinél fogva a központi hatalmakhoz csatlakozik. Az orosz Szedán előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents