Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-23 / 331. szám

iSzegied, 1914. december 23. DÉLMAG Y ARORSZAG 3 a porosz gárda vezetett . . . Róma, december 22. Az ide érkezett oroszországi jelentések szerint a Visztula és a Wartha közti, továbbá a lodz—iovici csatában tizenhét német hadtest vett részt. Leghevesebbek voltaik a küzdelmek az orosz jelentés szerint Strikow és Brzeziny között, a 'hol a pdrosz garda vezetett a támadásban. A Mlava-rnenti akciók minden különösebb esemény nélkül tovább folytak. Általában a Visztulánál orosz részről nem jelentenek változást. harcok ungban. Nagyberezna, december 22. Az oroszok ungi terepének legfontosabb pontja egy 1035 méter magas hegy volt. Ezen a helyen betonsáncokat készítettek maguknak és drótsövényekkel kerítették be a magaslatot. Katonáink tegnap éjszaka ezt a hegyet rohammal elfoglalták. A csapatok szigorú parancsot kaptak, hogy lövést ne adjanak, nehogy a puskák zaja fölébressze a hegy közelében- alvó orosz csapatokat. Az -orosz védőcsapat tényleg mélyen aludt, mialatt katonáink csendben felkúsztak a begyre. Egy magyar altiszt vágta el elsőnek a drótkerítést. Vitézeink bajonettel támadták meg az oroszokat, akik közül 150 embert elfogtak. Két gépfegyvert is zsákmányoltunk. A magas hegy birtokában csapataink teljesen arai az ungi határvidéknek. A szegedi honvédhuszárok hősiessége. A december első felében lefolyt galíciai 'harcokban nagy szerepet játszottak közös huszárezredeink mellett a szegedi 3-ik honvédhuszárezred 2-ik századának huszárjai, akik a limanovói csatában vettek részt. Téves a lapoknak az az állítása, mintha ott az egész 3-ik houvédbuszárezred vett volna részt. Ott csak a Diószeghy Aladár honvédhuszárszázados parancsnoksága alatt álló különítmény játszott szerepet. Honvédhuszáraink -lovaikról leszállva harcoltak a háromszoros túlerőben levő orosz gyalogsággal és tüzérséggel; rohamot rohant után vertek vissza, miközben naponta foglyokat ejtettek és szállítottak a lovashadosztály parancsnokságához. E közben az oroszok folyton erősítéseket kaptak s azért annak a feladatnak a megoldása, hogy a mi huszárjaink minden erejük niegfeszitésé'vel addig védjék a frontot és tartóztassák fel az ellenséget, mig erősítő csapataink megérkeznek, már-már szinte -lehetetlennek látszott. Midőn a 13. közös huszárezred az ellenség golyózáporától elárasztva hátrálni volt kénytelen, az előtörő 9-ik' közös huszárezred és a mi honvédibuszárjainik Rajta-kiátásal rávetették magukat az előre törtető oroszokra és puskatussal, ásóval verték le és- pusztították el a szembenálló muszkákat, akik közül sokakat el is fogtak; Diószeghy Aladár százados különítménye egymaga 300 oroszt ejtett foglyul. Az utolsó rohamban, amely december 11-ikén reggel' történt. maga Diószeghy százados is súlyosan megsebesült, amint derék huszárjait rohamra vezette és lelkesítette. Rajta kiviil még Dáni zászlós is megsebesült. De a limanovói ütközet sorsa eldőlt. Az oroszok meghátráltak s hanyatt/homlok menekültek. Az egész orosz fronton megbomlott a rend, aminek következménye 26,000 orosz fogoly lett. Mindenesetre honvédhuszárjaink e csata-, ban uj és szép -példáját adták az igazi magyar vitézségnek és hősiességnek. A „vörös ördögök" most is kitettek magukért. Vitézségüket Ciio örök emlékül és példaadásul feljegyzi a 3-ik honvédhuszárezred annáleseibe, mert hadi lobogójukon ott di-s'zlik a fenséges szózat: Dulce et dec-orum est pro patria móri. A vezérkari főnök nyilatkozata. Sajtóhadiszállás, december 22. Conrad vezérkari főnök a következő érdekes nyilatkozatot tette egy olasz szerkesztőnek: — A harc iöszintere most Lengyelország és Galícia. Itt fog megtörténni a döntés. Szerbia másodrendű akció, amelynek megoldása szintén északon dől el. — Az olasz lapok azzal vádoltak: engem, hogy Olaszország ellen irányuló katonai politikát űzök. Ez nem igaz. Én mint vezérkari főnök, csak kötelességemet téliesítettem, amikor gondoskodtam a monarchia összes határainak megerősítéséről. — Teljes a bizalmam a hadsereghez, a mely bebizonyította, hogy nálunk nincsenek nemzetiségi különbségek, mikor az uralkodó hivő szava hallatszik. HOLLANDIÁBAN VÁRJÁK AZ ANGOL ULTIMÁTUMOT. Amsterdam, december 22. Az itteni illetékes körökben állandóan oly hirek járnak, hogy Anglia a legrövidebb időn belül elküldi Hollandiához ultimátumát. Az ultimátumban az angol flotta számára a Schelde torkolatán való szabad közlekedést kéri. Anglia ugyanis azt tervezi, hogy a németeket Antwerpenből a tenger felöl flottája segélyével kiűzze. Egész Hollandiában egyhangú a vélemény, hogy Anglia ultimátuma esetén a válasz csak egy lehet: a legteljesebb elutasítás. Keleti győzelmünk hordereje. A „Norddeutsehe Allgemeine Zeitung" erről ezeket irja: A lengyelországi hatalmas harcnak a végső eredménye innen nem tekinthető át. Mindazonáltal a német nagy hadiszállásnak, valamint az osztrák-magyar vezérkarnak a hivatalos jelentései ki-pillantást engednek bordereiére azoknak a harci eseményeknek, amelyek jelenleg keleten folynak. Nincs szükség részletező adatokra, hogy belássuk, miszerint az Észak-Lengyelországra és Nyugat-Galíciára kiterjedő nagy területen döntő harcok zajlottak le. A Szilézia és Pózén ellen nagy bőbeszédüséggel hirdetett orosz offenzíva nemcsak összeomlott, hanem az ezen offenzívára csatasorba állított milliós orosz hadsereget az egész vonalon visszaszorítottuk. A német és az osztrák-magyar csapatok kitűnő vezetés alatt az elképzelhető legnagyobb teljesítményeket végezték; kitartásuk, bátorságuk és a végsőig menő odaadásuk ezen igazán szent háború történetében babérlevelet babérlevélre halmozott. E világtörténelmi jelentőségű eseményekben biztos garanciánk van ennek a véres háborúnak a kimenetelét illetően, ami ezeknek a békebontóknak mindenkorra el fogja venni a kedvét úttól, hogy nemzetek sorsával ilyen gonosz játékot űzzenek. Németország és Ausztria-Magyarország haderőinek ezen közös harcai egyúttal gyönyörű győzelmei a fegyverbarátságnak, mely köztük él. Hűséget hűségért: ezek az egyszerű szavak jellemzik azt a szellemet, mely Németországot és Ausztria-Magyarországot le!kesiti és arra képesiti, hogy ennyi ellenséggel szembeszálljon. Egy cél lebeg szemük előtt és ez a cél, népeik számára erőik kifejtésére az utat nyitva tartani; egy akarat tölti ei őket, ez az akarat, magasztos -feladatok megoldására ingadozás nélkül mindent latba vetni. Ebben a szellemben győzniök is kell. Francia szociálisták tanácsa az orosz duma szociálista tagjaínak. A holland határról jelentik a Lokálanzeiger-nek: Viviani -francia miniszterelnök ösztökélésére Semhat és Guesde szocialista miniszterek a duma szélső balpártjának a tagjaihoz sürgönyt küldtek, amelyben felkérik bajtársaikat, hogy hagyják abba a kormányuk elleni1 éles ellenzékieskedést és kövessék a francia és angol munkáspárt magatartását, mely szerint: Semmi belviszály, hanem egyetértés a háború befejezéséig, amelynek a szövetséges államok szocialistáinak a legsajátabb érdekében Németország legyőzetésével kell végződnie. Büiow római missziója. Róma, december 22. Itteni politikai, de különösen diplomáciai körökben a legélénkebb várakozással tölt el mindenkit az uj német nagyköveinek, Biilow hercegnek megérkezése. Még sohasem fogadtak diplomatát ekkora tisztelettel és annyi reménykedésse!. mint most a német császár követét. Eltekintve attól a nagy személyes tisztelettől, amelylyel Olaszország számottevő közvéleménye, különösen diplomáciája és arisztokráciája viseltetik Biilow herceg iránt, mindenki tisztában van azzal, hogy egy olyan sulyu politikusnak, mint Bülownak, Németország egykori mindenható kancellárjának Rómába való küldése a jelen viszonyok között nemcsak Olaszország nagy megbecsülését jelenti, hanem -egyúttal módot és alkalmat ad arra, hogy Róma lehessen a diplomáciai központ, amely majd annak idején meginduló békeldrgyalúsokban a legfontosabb szerepet jdtszszu. A ihadban álló nagyhatalmak, Franciaország, Anglia és Oroszország számottevő diplomatákkal van Rómában képviselve. Ezek a diplomaták nagyrészt régi személyes ismerősei -Bülownak. Csak természetes, hogy a királyi udvarnál való gyakori együttlét gyakoribb érintkezést fog közöttük is létrehozni. Az'O-n-kiviil Biilow herceg felesége a legelőkelőbb olasz arisztokrata családhoz tartozik, a kinek római palotájában szokott találkozni az -olasz és a nemzetközi diplomácia. Nagyon indokoltnak látszik tehát az olasz politikai világnak az a reménykedése, hogy Bü-low herceg római küldetése elhatározó befolyással lesz a diplomáciai helyzet további alakulására.