Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-22 / 330. szám

360. DÉLMAG Y ARORSZÁG Szeged, 1914. december 29. deknok az a nehéz föladatuk, hogy 'megadják az erre szükéges időt. Helyt kell állantok ad­dig, ameddig a cél megköveteli, de nem sza­bad elmulaszianiok azt a pillanatot, amikor visszavonulással elkerülhetik a megsemmisü­lést. Másfelől az üldöző arra fog törekedni, ihogy szárnyain karolja át az ellenséges utó­védet, Ihogy az ellenség ne érhesse el célját: az időnyerést. Igy Piotrlkow és Wolbrom vi­déke között kivétel nélkül sikerült csapataink­nak eiüzniök az orosz utóvédeket. Csapataink valószínűleg uj orosz utóvédállásokba fognak beleütközni. Hol van ez idő szerint az ellensé­ges főerő, mily szándékból történik az ujra­csoportosulásulk, ez a távol állónak termesze-' tesen ép olyan ismeretlen, mint az ellenség által netán tervezett ellentámadás. „Szibéria, a jövő országa." •í" Fridtjof íNansen ,a muilt éven Norvégiá­ból a Kara-tengeren á't a Jeniezei folyón Szi­béria szivéig utazott. Tanulmányútját a nagy szibériai vasúton folytatta Vladivosz­tdkig. Utazásáról könyvet irt, amely „Szibé­ria, a jövő országa" címen niOot jelent meg. Az alábbi cikket ebből a könyvből vesszük át: Kék ég alatt, szép napsugaras délelőtt! Pompás dolog a fedélzeten kinyújt ózva fe­küdni, a meleg napsugárban. Dél felé a fáik észrevétlenül sűrűsödtek és most valóságos erdő van előttünk. Kisse ritkás ugyan és nagy fák néllkül, de mégis erdő. Nagyobbrészt vörös fenyő, köziben azon­ban jegenyefenyők és bükkfák, amelyek már egészen megsárgultak. Itten korán kezdődik az ősz. .Ez az erdő, amelytbe .most lassankint be­hatolunk, a világ legterjedelmesebb erdeje. Innentől kezdve megszakítás nélkül terül el messze a Baikál -tavon tul délre levő megmű­velt területekig és sivatagokig — egyenes vonalban 2000 kilométernél hosszabban nyú­lik északdéli irányban — és azonkívül több •mint 6000 kilométernyi szélességben terjed nyugatról, az Uraitól keletig, egészen a Csen­drs-óceánig és Kamcsatka félszigetig. Egyet­len, összefüggő erdős terület, amelyet csak a szóles vízfelületek és a lassan folydogáló fo­lyók szakítanak meg. Ez a szibériai Taiga. Micsoda végtelen egyforma, gyöngén emelkedő síkságok, lapos, alacsony völgyek­kel a folyók és a patakok mentén. Eleinte többnyire csak puszta fölületek, azután mólba és egy kiis fü következik, amoda fönn észa­kon a kietlen Tundra; azután imi'tt-amctt •egy kis legelő, azután égerfák és néhány biiklklfa s toválbb semmi a végtelenségig. Le ekkor azután megint erdő kezdi boritani a síkságot: ritkás erdőség; ez mindegyre sű­rűbb és magasabb lesz, a föld azonban csak egyhangú marad. És mégis valami sajátos bája van. iA messze látóhatár magáhcz vonz­za a gondolatunkat és vágyat érzünk, hegy a. nomádókat kövessük ezen a határtalan sík­ságon, korlátlanul szabad életükben. A Tundrának és a Taigának As megvan •a maguk költészetük, buskomorságuk és könnyű áimulk, nagy egyszerű vonásokban, az örökös hullámokban; nyáron, amikor min­den zöld; az ősz vöröses aranysárga színében, kék tavaival és a náddal benőtt partokkal; télen a csillogó napsugárban elterülő végte­len fehér takaróban, a csípős hidegben és a porzó hóban és azután a ihcsszu, téli éjszaká­ban, mialatt a hóid csöndes nyugalomban vo mi 1 e.l ia nagy ihófeilűlet fölött; de tavasszal is, amikor újra ébred az élet, a tavak mor­mogni kezdenék a hó alatt, itt-ott eltisztul a hó és a imadárseregek huzmak dél felől, vad­ludak és kacsák, fenyvesmaidarak és hattyúk ezrei és milliói. A folyó mindkét oldalán lassankint zöld rétek mutatkoznék, amelyeken a lekaszált fii vet nagy szénakazlakká hordták össze; a széna valószínűleg ugy marad itt, arnig majd a télen el nem hordják. Sajátságos látvány, inert itt a nagy erdőség és annyi fát vághat­nak, amennyit akarnak, hiszen nincsen ér­téke. Az ittilakóknak "télen tulajdonképen nincsen sok dolguk. Helyes volna tehát, ha néhány fát vágnának ki és fél/szereket építe­nének, ahelyett, hogy a szénát kazlakba rak­ják, amelynek nágyrészét tönkreteszi az őszi nedvesség és a téli hó. lEste kilenc órakor, koromsötétségben kö­töttünk ki Szultanovszki Szelő előtt. A tér­képen Palavinaja-nak hívják a helységet, •ami felet jelent. Ennek bizonyára az az ér­telme, hogy fele utón, két állomás1 között, A sötétségben hallom künn az erdő zú­gását. Megszokott érzés. Ugy érzem maga­mat, min+ha otthon volnék, a nagy erdősé­gekben. Itt is a végtelen síkságok fölött az erdők örökös zúgása! Messzebb, mindig messzebb délfelé. Most néhány tehén és ló legel a parton. Csaknem otthonias benyomást kek az emberben. Ugyanaz a vörös fenyő és jegenyefenyő erdő, közben sok lombos fával, többnyire bükkfával, de nyárfával ós néhol sötétvörös berkenyefávaJ. Ugyanaz a sik föld, a legki­sebb emelkedés nélkül a folyó partján, amely itt még alacsonyabb, mint észak felé. A keleti oldalán alig lehet busz méternél magasabb, a nyugati oldalán pedig még alacsonyabb. Az erdő nem ni,agas és nem siirü, de befödi az egész környéket. Ugyanolyan, mintha ,a'tengeren volnánk; az egyik látóhatár a másik után kél ugyan­abból a kék hullámzó vízből. Itt, a,hol a fo­lyón hajózunk, napról-napra ugyanazt a víz­tükröt látjuk, ugyanazt a lapos partot, ugyanazt, ia. sima, végtelen erdőséget. Előttünk és mögöttünk a folyó tükre és partja aláme­rül ta látóhatárba. Mihelyt a lejtős részek el­távolodnak tőlünk, a levegőtükröződés követ­keztében szabadon lebegnek a levegőben, mintha viz volna alattuk, amelyben vissza­tükröződnek. Szép este volt és éjszaka enyhe. Fél ki­lenckor Szuskovó előtt kötöttünk ki. A sötét­ségben partraszálltunk és fölkerestük aa egyetlen házban lakókat. Postaállomás volt a folyómellett. Csak asszonyokat találtunk ott­hon, bét fiatalembert és néhány kis gyerme­ket, A férfiak halászni mentek. Ezek az em­berek itt laktak együtt két nagy szobában, amelynek gerendás mennyezete ein'berma gasságnyi sem volt. Mellette volt még egy szoba, amelyben — .amint bizonyos büszke­séggel elmondták — a pópa lakik, amikor esztendőnkint egyszer erre utazik. A házi­asszony Turuehanskból való és sohasem ju­tott annál messzebbre. Nem tudott sem irni, sem olvasni; bizonyára a férje sem tud; ez meglepő lehet ugyan egy postahivataInuk­nál, de ezen' .a környéken ritkán akad olyan ember, aki olvasni tudjon, legföljebb egy ki­csit számolni, hogy a hal ász-xáui Iákat rend­ben tarthassa. A férfi huszonhét éves volt és idevaló, ahol már apja és nagyapja fis élt. Csak egy lányka volt ott, aki apjával és fivérével az Angaráról (szibériai folyó) jött, hogy a nyáron halásszanak, télen pedig va­dásszanak, mialatt az anyjuk a kicsikével az Angara mellett maradt. A posta kezeléséért az állani fizet valamit; busz ir amiszar vast tartottak, amelyeket több­nyire a postán és jármüvekben használtak. Az iramszarvasok nyáron valahol az erdőben tartózkodnak egy osztyák felügyelete alatt. Ezenkívül két tehenük és egy lovuk volt az ittlakóknak. Egyébként nyáron .a halászat, télen pedig a vadászat és a vadfogás a fö­jövedelimük. ,Az erdőben különböző vadak tanyáznak; fajd kakasok, nyirfajdok, itt-ott császármada­rak is, nyulak, vad irainszarvasok, jávor­szarvasok, vörös és fehér rókák és sok med­ve; néhány nap előtt három-négy egészen kö­zeiben mutatkozott. Farkas nincsen sok. Amikor távozni akartunk, az Angaráról való leányka orvosságot kért tőlünk; uiár régóta betegeskedik. Orvos dolgában nem igen jól állnak itt. "Valahol :a szomszédban lakik ugyan1 egy felcser; egyébként az egész turuiohanski kerületben, amely másfélmillió kilométernél nagyobb területre terjed, egyet­len egy tanult orvos van. Városi >Naassagsa*e»osRB« szinlház. »OHB3«l»l»SK6Bt>»B»»iS BOSZORKÁNY. APhÚ HIRDET ÉábU Izzad valamely test­része? Ugy használja a dr.Leinnzinger-féle kipró­bált szert. Üvegje 60 fil­lérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér. 520 Legjobb hajfesto az országosai elismert Lein­íinger-féle 4ra 2 ko ona, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárába Szegden, Széchenyi-tér 5?0 Majőszblés elien csakis az ártalmatlan Leit­zinger-féle „Hajrestorer' használja. Ára 2 korona. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Gyomorbajosok di­csérik a Leinzinger-féle gyomorcsepp jó hatását, üvegje 80 fillérért kap­ható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged. Hajhullás, hajkosp.s gyorsan elmúlik a Lein­zinger-féle „I n a h a} szesz" árt ol. Ara 1 kor. Kapható Leinzinger Gyula t yóreyszertárában Szeged, zéchenyi-tér. 250 Fájós fogára vegyen mielőbb a hires Leinzin­ger-féla fogcseppböl üvegje 50 fillérért kap­ható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi tér. fflodern képkereteket legfinomabb kivitelben a legrövidebb idő alat ES TAÜSA készít Iskola-utca 18. fix fizetéssel és inkassó juta­lékkal azonnal felvétetnek a ,Délmagyarország' kiadóhivataléban. Jelentkezni lehet d. e. 10 órakor. Vcrsenyáruház Főiizlet: Református palota. Fióküzlet: Kossuth iajos-sugáruf 1. i véleüek l 140 széles cosztüm szövetek ... K 2-től 8 K-ig 80 széles finom pargetek . 68 fiiléitől 80 fillérig Lepedő és fehérnemű vászon . . K 13-tól K 24-ig Divat bársonyok K 1-90 Pargett és flanel pongyolák K 5-— Cloth alsó szoknyák K 1 -90 Pargett és flanel női blúzok K 3"— Parget leányruhák KI -50-től K 3-ig Női kötények K 1'50-től K1'90-ig Trico alsó ingek, nadrágok, szveterek, érmelegitők, hósapkák, keztyük, harisnyák, férfi és női divatcikkek rr lesznek árusítva ! ! 1 Az összes harcterek legjobb és legát­tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várraay L könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) '0000000000000®®®® Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Nyomatott Várnay L. könyvnyomdájában Szeged, Kárász-ti. 9-

Next

/
Thumbnails
Contents