Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-22 / 330. szám

Szegjed, 1914. .december 22. DELM AGY ARORSZÁG 3 Menekülnek a tengerpartról az angolok. Krlsztiánla, december 21. A Daily Mali szerint az angol keleti partvidék bombázásakor az áldozatok száma 671 halott és sebesült volt. Amsterdam, december 21. A Times legutóbbi száma a következőket jelenti: Hartlepoolban a városi hatóság a rendőrök utján figyelmeztető a lakosságot, hogy senkise menjen a tengerpart felé, sőt tanácsos, ha a nép domboldalon levő nyaralónegyedbe vonul vissza. A rendőrök félreértették ezt az utasítást és valósággal rémhíreket terjesztettek a lakosság között a német flotta támadásáról. Növelte a rémületet, hogy a munkásokat a hajógyárakból elparancsolták. A férfiak hamar összeszedték a gyermekeket és az asszonyokat és a legszükségesebb holmival a vasúthoz siettek. Oly nagy volt a tolongás, hogy a íhartlepooli állomásfőnök kénytelen volt külön vonatokat indítani Hulli felé. Hiába hirdette ki azután a polgármester plakátokon, hogy félreértés történt, Hartlepool -népe már elmenekült. Amsterdam, december 21. Hiábavaló az angol városi hatóságok minden hirdetménye a keleti partvidéken, a lakosság nem tud megnyugodni. Harflepoolban hirek keringenek, hogy a német flotta közel van és ismét bombázni fogja a várost. A nép menekül az ország belseje felé. A francia kormány előlegre szorul. Béén, decépiber 21. A Bmque de Francé a francia kormánynak december lOág 3600 millió frank előleget adott. Küzdelem a tengerpartért. A Berliner Tagebla>t-iiak -táviratozzák: Üiinkirchenből jelentik az amsterdami Tijdnek: A belgák és-franciák közös támadása Nieuiporttól északra a szövetségesek vezérkarának dőre elkészített terve szerint történik. Az angol hajórajt a szárazföldi csapatmozdulatokról előre értesítették, hogy a belga-francia offenzíva és az angol ihadihajck működése között bizonyos közösséget létesítsenek. A hajóraj a német parti csapatokat foglalta le, olyképen, .hogy ezek a délről jövő szárazföldi támadások ellen semmi segitséget nem nyújthattak. Westende erős tüz alá került. A németek, hogy a partmenti támadásokat ártalmatlanná tegyék, ellentámadást intéztek Satut Qeorges környékén, Nieuport és Mannekens'veere között, a hajóágyúk lőtávolán kivül. A szövetségesek offenzívája Ho'llebecke és Wytsclhate között folyamatban van, a szövetségesek különböző pontokon területet is nyertek. A németek elveszítettek néhány futóárkot. (A Berliner Tageblatt szerkesztősége ehhez a .következő megjegyzést fűzi: A szövetségesek tíborából származó jelentéssel szemben elég a nagy főhadiszállás híradására utalni, amely szerint a nieuporti küzdelem kedvezően ált, de még nincs befejezve.) A Telegraaf sluisi levelezője jelenti: Itt az a hir terjedt el, hogy a franciák Westenáeig nyomultak előre. Lehetséges, hogy járőrök megjelentek, a tulajdonképeni hadsereg a támadást csak Lombartzydeig folytatta. Az Angol hajúk támogatták a franciákat. Hajóágyúk tüzelését lehetett hallani, ám nem olyan erősen, mint az októberben lefolyt harcokban. Az Ysermeníf csata, ami az. utolsó napokban folyt le, nem viselte magán a kétségbeesésnek azt a jellegét, mint Ypern mellett, ahol a nyomás még mindig a legerősebb. ÉHSÉG ÉS HIDEG PARISBAN * Basel, december 21. A Nationalzeitung párisi levelezője lefesti a Parisban uralkodó szénihiányt és elmondja, hogy még a tehetősek közül is igen sokan dideregnek lakásukban. A munkanélküliség mind nagyobb lesz és óriási feladat elé állítja a szegényekről gondoskodó bizottságot, melynek naponkint hatvanezernél több ember élelmezéséről kell gondoskodnia. Ezek az embereik nem is tartoznak mind1 ia munkásosztályhoz, mert sok ezren veszik igénybe a támogatást olyanók is, akik még soha életükben nem fogadtak el ajándékot. hogy beterjesztettek egy indítványt a kongresszus elé, mely követeli, hogy az EgyesültAllamok kormánya tiltsa meg, hagy amerikai gyárak fegyvereket és tengemlatt járó hajókat száUitsamk a hadviselő államok részére, a másik pedig ugyancsak egy indítvány, mely az Európába való ló-kiviteli tilalmat kívánja életbe léptetni, Anglia és Franciaország ugyanis óriási mennyiségű lovat rendelt Amerikában. Itt azonban egyrészt nem akarják, hogy Anglia és Franciaország ilymódon kapjon segitséget a semleges Amerikától. A VÁLTOZÓ FRANCIA KÖZHANGULAT. Genf, december 21. A Gazétta de Lausanne közli párisi tudósítás alapján: Kétségtelen, hogy beállott, ami előre volt látható: nemcsak elhidegülés, hanem ellenszenv kapott lábra a francia közvélemény és Anglia között. A párisi nép uton-utfélen az angolokat okolja minden balszerencséért. Csak erről beszélnek kávéházakban, az utcán, a szalonokban, az elkeseredés általános az angolok ellen. Mindenütt azt mondják, hogy Anglia kutca!ai seffitsege majdnem semmi. Anglia szándékosan akarja nyújtani a háborút, mert igy kívánja saját érdeke és nemtörődömsége vérlázító most, mikor iBelguim le van tiporva és Franciaország területének hatodrésze idegen járom alatt nyög. Ez igy nem mehet tovább. A kormány nem ismeri az igazi közvéleményt és ha a francia nép körében általánossá válik az a tudat, hogy Anglia önzőén kényelmesen ül' szigetországában, anélkül, hogy szerződéses kötelezettsége szerint megfelelő katonai támogatást adna szövetségesének, akkor ellennállihatatlan erővel fog kitörni a nép követelése, hogy Franciaország kössön békét Németországgal, Angiidra való tekintet Az Egyesült Államok és a világháború. Bécs, december 21. A washingtoni kongresszus ülését, amelyen az Egyesült-Államok valódi közvéleménye fog megnyilvánulni az európai háború dolgában, nagy érdeklődéssel várják a diplomaták. Ismeretes dolog ugyanis, hogy csak a newyorki sajtó lelkesedik az angolokért és az amerikai közvélemény nagyobb része, különösen Chicago és a keleti államok egyáltalában nem szimpatizálnak a hármas entente hatalmaival. Az ideérkezett jelentések szerint ez a közvélemény a kongresszus tanácskozásaiban megfelelő formában meg is fog nyilvánulni, amire nézve két igen jellemző adat van. Az egyik az, AMERIKAI KRITIKA A MEGBÉNULT ANGOL FLOTTÁRÓL. Washington, december 21. A Washingtonban megjelenő Washington-Pest cimü újság igen erélyes hangon, fordul az angolok elien. A cikk többek között a következőket tnrtaimazza: „Anglia siralmas szerepe és tevékenysége a háború hónapjai alatt szövetségesei körében nagy csalódást keltett. A szövetségesek becsapottnak érzik magukat. Már most megállapíthatom, hogy Anglia eljárása által igen sok barátját elveszítette. Ennek az országnak, amely most békéért küzd, vezetői gyöngék és megbízhatatlanok. Minden kezdeményezésre képtelenek. A német flotta csak az utóbbi évek szülötte és mégis tisztjei, valamint matrózai a vitézség és az ügyesség dolgában előljárnak, mig az eddig leghataimasabbnak tartott angol flotta teljesen megbénult és tehetetlen. Ha egy nemzet egyszer lejtőre kerül, akkor hamar is elmerül. A mult az ilyen esetben keveset számit akkor, ha egy nemzet nem akar vagy helyesebben nem tud előmenetelt íelmtuatni. A FRANCIA FŐVEZÉR. Stockholm, december 21. Érdekes tudósítást küld lapjának Joffre fővezér személyéről és a nyugati harctéren elkövetett baklövésekről a Svenska Dagbladed párisi tudósirója. Lgv irja le a francia fővezért: — Joffre szivvel-lélekkel republikánus, ellentéte a nyugati harctéren parancsnokló többi frtneia tábornoknak, igy Fochnak és különösen CaUclnaunak, akik maguk sem titkolják, hogy szívből gyűlölik a deniokrá. iá". Katonai szolgálat közben Joffre kinycrelen. mindenkit érteke szerint becsül, üldözi a kötelességmulasztást, hideg, számító fej é- hihetetlen önbizalom van benne. A legnagyobb hiba a nyugati harctéren az volt, hogy már a háború kezdetén 850,000 embert vont össze Joffre Elzász-Lotharingta ellen. Még most se tudja ennek okát adni. de beavatott helyen azt mondják, hogy ezért .a baklövésért nem egyedül és nem elsősorban Joffre felelős. A francia haditervről egy fölötte érdekes részletet sikerült megtudnom. A főhadvezetőség csapdát állított a németeknek. Szándékosan nyitva hagyta a két nagy lyukat Meziéres és Verdiin, Tóul és Epinal között, arra számítván. hogy a németek vakon fognak tódulni a kát lehetséges betörési pont felé. De a németek nem mentek lépre. Joffrenak minden tekintetben szabad keze van és bár terveit senki sem ismeri, feltétlenül bizik benne mindenki. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN r SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK Csemegeüzletben dlipIaüialáfaSÖrt. 3Z UTÁNZATOKTÓL