Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-22 / 330. szám

Szegjed, 1914. .december 22. DELM AGY ARORSZÁG 3 Menekülnek a tengerpart­ról az angolok. Krlsztiánla, december 21. A Daily Mali szerint az angol keleti partvidék bombázá­sakor az áldozatok száma 671 halott és se­besült volt. Amsterdam, december 21. A Times leg­utóbbi száma a következőket jelenti: Hart­lepoolban a városi hatóság a rendőrök utján figyelmeztető a lakosságot, hogy senkise menjen a tengerpart felé, sőt tanácsos, ha a nép domboldalon levő nyaralónegyedbe vo­nul vissza. A rendőrök félreértették ezt az utasítást és valósággal rémhíreket terjesztet­tek a lakosság között a német flotta táma­dásáról. Növelte a rémületet, hogy a mun­kásokat a hajógyárakból elparancsolták. A férfiak hamar összeszedték a gyermekeket és az asszonyokat és a legszükségesebb hol­mival a vasúthoz siettek. Oly nagy volt a to­longás, hogy a íhartlepooli állomásfőnök kény­telen volt külön vonatokat indítani Hulli felé. Hiába hirdette ki azután a polgármester pla­kátokon, hogy félreértés történt, Hartlepool -népe már elmenekült. Amsterdam, december 21. Hiábavaló az angol városi hatóságok minden hirdetménye a keleti partvidéken, a lakosság nem tud megnyugodni. Harflepoolban hirek keringe­nek, hogy a német flotta közel van és ismét bombázni fogja a várost. A nép menekül az ország belseje felé. A francia kormány előlegre szorul. Béén, decépiber 21. A Bmque de Francé a francia kormánynak december lOág 3600 millió frank előleget adott. Küzdelem a tengerpartért. A Berliner Tagebla>t-iiak -táviratozzák: Üiinkirchenből jelentik az amsterdami Tijd­nek: A belgák és-franciák közös támadása Nieuiporttól északra a szövetségesek vezér­karának dőre elkészített terve szerint törté­nik. Az angol hajórajt a szárazföldi csapat­mozdulatokról előre értesítették, hogy a bel­ga-francia offenzíva és az angol ihadihajck működése között bizonyos közösséget létesít­senek. A hajóraj a német parti csapatokat foglalta le, olyképen, .hogy ezek a délről jövő szárazföldi támadások ellen semmi segitséget nem nyújthattak. Westende erős tüz alá ke­rült. A németek, hogy a partmenti támadáso­kat ártalmatlanná tegyék, ellentámadást in­téztek Satut Qeorges környékén, Nieuport és Mannekens'veere között, a hajóágyúk lőtávo­lán kivül. A szövetségesek offenzívája Ho'lle­becke és Wytsclhate között folyamatban van, a szövetségesek különböző pontokon területet is nyertek. A németek elveszítettek néhány futóárkot. (A Berliner Tageblatt szerkesztő­sége ehhez a .következő megjegyzést fűzi: A szövetségesek tíborából származó jelentés­sel szemben elég a nagy főhadiszállás hír­adására utalni, amely szerint a nieuporti küz­delem kedvezően ált, de még nincs befejez­ve.) A Telegraaf sluisi levelezője jelenti: Itt az a hir terjedt el, hogy a franciák Westen­áeig nyomultak előre. Lehetséges, hogy jár­őrök megjelentek, a tulajdonképeni hadsereg a támadást csak Lombartzydeig folytatta. Az Angol hajúk támogatták a franciákat. Hajó­ágyúk tüzelését lehetett hallani, ám nem olyan erősen, mint az októberben lefolyt har­cokban. Az Ysermeníf csata, ami az. utolsó napokban folyt le, nem viselte magán a két­ségbeesésnek azt a jellegét, mint Ypern mel­lett, ahol a nyomás még mindig a legerősebb. ÉHSÉG ÉS HIDEG PARISBAN * Basel, december 21. A Nationalzeitung párisi levelezője lefesti a Parisban uralkodó szénihiányt és elmondja, hogy még a tehető­sek közül is igen sokan dideregnek lakásuk­ban. A munkanélküliség mind nagyobb lesz és óriási feladat elé állítja a szegényekről gondoskodó bizottságot, melynek naponkint hatvanezernél több ember élelmezéséről kell gondoskodnia. Ezek az embereik nem is tar­toznak mind1 ia munkásosztályhoz, mert sok ezren veszik igénybe a támogatást olyanók is, akik még soha életükben nem fogadtak el ajándékot. hogy beterjesztettek egy indítványt a kon­gresszus elé, mely követeli, hogy az Egyesült­Allamok kormánya tiltsa meg, hagy amerikai gyárak fegyvereket és tengemlatt járó hajó­kat száUitsamk a hadviselő államok részére, a másik pedig ugyancsak egy indítvány, mely az Európába való ló-kiviteli tilalmat kívánja életbe léptetni, Anglia és Franciaország ugya­nis óriási mennyiségű lovat rendelt Ameri­kában. Itt azonban egyrészt nem akarják, hogy Anglia és Franciaország ilymódon kap­jon segitséget a semleges Amerikától. A VÁLTOZÓ FRANCIA KÖZHANGULAT. Genf, december 21. A Gazétta de Lau­sanne közli párisi tudósítás alapján: Kétség­telen, hogy beállott, ami előre volt látható: nemcsak elhidegülés, hanem ellenszenv ka­pott lábra a francia közvélemény és Anglia között. A párisi nép uton-utfélen az angolo­kat okolja minden balszerencséért. Csak er­ről beszélnek kávéházakban, az utcán, a sza­lonokban, az elkeseredés általános az angolok ellen. Mindenütt azt mondják, hogy Anglia kutca!ai seffitsege majdnem semmi. Anglia szándékosan akarja nyújtani a háborút, mert igy kívánja saját érdeke és nemtörődömsége vérlázító most, mikor iBelguim le van tiporva és Franciaország területének hatodrésze ide­gen járom alatt nyög. Ez igy nem mehet to­vább. A kormány nem ismeri az igazi közvé­leményt és ha a francia nép körében általá­nossá válik az a tudat, hogy Anglia önzőén kényelmesen ül' szigetországában, anélkül, hogy szerződéses kötelezettsége szerint meg­felelő katonai támogatást adna szövetségesé­nek, akkor ellennállihatatlan erővel fog kitör­ni a nép követelése, hogy Franciaország kös­sön békét Németországgal, Angiidra való te­kintet Az Egyesült Államok és a világ­háború. Bécs, december 21. A washingtoni kon­gresszus ülését, amelyen az Egyesült-Álla­mok valódi közvéleménye fog megnyilvánulni az európai háború dolgában, nagy érdeklődés­sel várják a diplomaták. Ismeretes dolog ugyanis, hogy csak a newyorki sajtó lelkese­dik az angolokért és az amerikai közvéle­mény nagyobb része, különösen Chicago és a keleti államok egyáltalában nem szimpatizál­nak a hármas entente hatalmaival. Az ideér­kezett jelentések szerint ez a közvélemény a kongresszus tanácskozásaiban megfelelő formában meg is fog nyilvánulni, amire néz­ve két igen jellemző adat van. Az egyik az, AMERIKAI KRITIKA A MEGBÉNULT ANGOL FLOTTÁRÓL. Washington, december 21. A Washing­tonban megjelenő Washington-Pest cimü új­ság igen erélyes hangon, fordul az angolok elien. A cikk többek között a következőket tnrtaimazza: „Anglia siralmas szerepe és tevékenysé­ge a háború hónapjai alatt szövetségesei kö­rében nagy csalódást keltett. A szövetsége­sek becsapottnak érzik magukat. Már most megállapíthatom, hogy Anglia eljárása által igen sok barátját elveszítette. Ennek az or­szágnak, amely most békéért küzd, vezetői gyöngék és megbízhatatlanok. Minden kezde­ményezésre képtelenek. A német flotta csak az utóbbi évek szülötte és mégis tisztjei, va­lamint matrózai a vitézség és az ügyesség dolgában előljárnak, mig az eddig leghatai­masabbnak tartott angol flotta teljesen meg­bénult és tehetetlen. Ha egy nemzet egyszer lejtőre kerül, akkor hamar is elmerül. A mult az ilyen esetben keveset számit akkor, ha egy nemzet nem akar vagy helyesebben nem tud előmenetelt íelmtuatni. A FRANCIA FŐVEZÉR. Stockholm, december 21. Érdekes tudó­sítást küld lapjának Joffre fővezér személyé­ről és a nyugati harctéren elkövetett baklövé­sekről a Svenska Dagbladed párisi tudósirója. Lgv irja le a francia fővezért: — Joffre szivvel-lélekkel republikánus, ellentéte a nyugati harctéren parancsnokló többi frtneia tábornoknak, igy Fochnak és különösen CaUclnaunak, akik maguk sem tit­kolják, hogy szívből gyűlölik a deniokrá. iá". Katonai szolgálat közben Joffre kinycrelen. mindenkit érteke szerint becsül, üldözi a kö­telességmulasztást, hideg, számító fej é- hi­hetetlen önbizalom van benne. A legnagyobb hiba a nyugati harctéren az volt, hogy már a háború kezdetén 850,000 embert vont össze Joffre Elzász-Lotharingta ellen. Még most se tudja ennek okát adni. de beavatott helyen azt mondják, hogy ezért .a baklövésért nem egyedül és nem elsősorban Joffre felelős. A francia haditervről egy fölötte érdekes rész­letet sikerült megtudnom. A főhadvezetőség csapdát állított a németeknek. Szándékosan nyitva hagyta a két nagy lyukat Meziéres és Verdiin, Tóul és Epinal között, arra számít­ván. hogy a németek vakon fognak tódulni a kát lehetséges betörési pont felé. De a néme­tek nem mentek lépre. Joffrenak minden te­kintetben szabad keze van és bár terveit sen­ki sem ismeri, feltétlenül bizik benne min­denki. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN r SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK Csemegeüzletben dlipIaüialáfaSÖrt. 3Z UTÁNZATOKTÓL

Next

/
Thumbnails
Contents