Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-20 / 328. szám

8 DÉLMAGY ARORSZ ÁG Szeged, 1914. december 20. Összetörjük a német birodalmat! A kis niéanet államoknak nincsen szükségük követségi palotára — Oroiszországban. Ezen izgalmas nagy 'eseményeik után isimét nyugodtabb idők következtek, csakis a harctéri jelentésdk izgatták a beavatöttűhut, mig a népet ameddig csak leheteti, félrevezették. Mindig több és több csapatot küldtek a csatatereikre. A mulató helyek és vendéglők kitűnő 'üzleteket csináltak. Mind folyton folyvást zsúfolva volt. A pálinkamérés és azzal való kereskedés azonban tiltva volt, máskülönben a félőrült emberek helyrehozhatatlan szerencsétlenséget zúdítottak volna az orosz birodalomra. Senki s'e beszélt .most zúidók ellen vafp irtó hadjáratról, 'hanem kiirtandónak mondáitok minden németet s osztrákot. Napról-napra a szerb követség elé vonult a nép tüntetni Szerbia melleit, onnét pedig az osztrák-magyar követség elé, de a német követségi palota lerombolása után már észhez kapott a hivatalos Szentpétervár és útját állta a további rombolásnak; elzárták a veszélyeztetett idegen középületeket a tömegek elől. A szerbek és montenegróiak 'heccelték a tömegeket. A csehek tömegesen vétették föl magukat az oro'sz egyház ölébe és ezzel elnyerték az orosz állampolgárságot, miig más nemzetiségű állampolgárokat ezen kívánságukkal elutasítottak. A Szentpéterváron lakó csehektől indult ki az ajánlat, változtassák át Szentpétervárt Petrogradra és mintegy kétezren jelentkeztek kíitahűi szolgálatid és késznek nyilatkoztak, hogy Ausztria-Magyarország ellen hadba vonuljanak, mig a többi osztrák és magyart ezzel az orosz önkény szabadjára bocsátották. A csehék izgatiiak leginkább ellenünk, sőt soraikból bizottságokat alakítottak, akik meg vizsgálták a szláv és idegen hangzású nevek viselői r,e.m-e születtek magyar földön és igy nem fogadhatók el teljes értékű cseheknek és neim méltatlanság-e, hogy őket -cseheknek minősítsék. Aljas dolgot müveitek itt a csehek, akik elárulták hazájukat és testvéreiket, hogy nyugtok legyen továbbra is orosz területen és őket ne zaklassák. A monarchia kötelékéhez tartozó sorsüldözött emberek rnéltó .megvetése jutalmazza árulóinkat. Alig tértek vissza a normális állapotok, minden 18—45 év közötti német, osztrák és magyart hadifogolynak nyilvánítottak és Orenburg kormányzóságba internáltak. A többinek meg engedték a maradást és Ihogy békésen folytathassák hivatásukat. De beköszöntött az jizlettelenség. Munkásaim számát 70-ről 15-re kellett leszállítanom. De még ez is tűrhető lett volna, ámde, amint súlyosbodott az oroszok heiyzete a csatatereken, annál inkább kivetkőztek minden emberi érzésből és egy szép napon meglepetésszerűen szakadt ránk a teljes kiutasítás űkáza. Ott kellett hagynunk mindent, vagy értékeinket el kellett prédálni, de gondoskodtak arról, hogy a kiutasítottak holmijait senki meg ne vásárolhassa. Mi kép utaztunk el Szentpétervárról s mikép jutottak a kiutasítottak Stockholmba, akik még szorongattatásokban sem voltak képesek, miként a csehek hazaárulást elkövetni, arról már beszámoltam. Miiyen sors vár most már ránk, azt nem tudjuk, de legalább nyugodt lelkiismerettel várhatjuk, mit mér ránk a sors. Svéd területen nyugodtak lehetünk. Itt bántódás nem érhet bennünket. Az oroszok második bevonulása Csernovicba. Kolozsvár, december 19. Ide érkezett Julius Weber, a „Csernovitzer Tageblatt" főszerkesztőié, akit az oroszok második^ bevonulása Csernovicba még a városban ért s aki csak azzal tudta megmenteni az életét, hogy idejében gyalogszerrel megszökött. Most érdekes dolgokat mondott el az oroszok második csernovici bevonulásáról. — Az oroszok, csernovici uralmának egész első fejezetét kihúztam a városban. Akkor is csak lopva, bujkálva húzódtam meg hol itt, hol ott, mert engem is. a proszkribálta'k közé soroztak az oroszok s ha megcsípnek, ma májr valahol Szibériában vagyok. — November 27-én vonultak be az oroszok Csernovicba, miután a mi csapataink a legnagyobb rendben kiüritették a várost. Most már azok is elmenekültek, akik első invázió alatt Csernovieban maradtak. Mintegy ötezer ember lézengett a bevonulás napján Csernovieban, a legszegényebbek, .legnyomorultabb elemei a lakosságnak. Két kozák jelent meg először a városban, fölmentek a kaszárnyába, a levegőbe lőttek: ez volt a. je'l, hogy bátran jöhet az -egész sereg, nincs .mitől tartani. Száz kozák rontott be erre a városba, beszáguidozták az utcákat s többször a levegőbe lőttek. A városból küldöttség ment a Pruth folyó hiújáig, hogy a bevonuló oroszok parancsnokának felajánlják a várost. A küldöttség vezére a román Hostiuc dr. városi tanácsos volt, akit az oroszok utóbb polgármesternek neveztek ki. .Hostiuc a következő szavakat intézte az orosz sereg főparancsnokához, egy századoshoz: — Mélyen tisztelt Uram! A polgárság nevében felajánljuk Csernovic városát és alázattal kérünk védelmet az itthonmaradottak számára. Garantáljuk, hogy semmiféle rendetlenséget nem követ el. a polgárság. Külön 'kérjük, hogy a szükséges vizet és világítást a polgárság rendelkezésére bocsássák. A kapitány néhány szóval felelt ,s ígéretet tett, hogy semmiféle erőszakoskodás nem lesz. A bevonulás délután 2 órától esti. 6 óráig tartott. Két ezred gyalogság, három üteg tüzérség 12 ágyuvalli vonult be Csernovicba. Első dolguk az volt, hogy Öt tnszt választottak hi az áti maradt zsidók és németek közül. A szabadjára bocsátott kozákok aztán a parancsnok ígérete ellenére megkezdték a fosztogatást. Bizony nem kíméltek senkit: románt, zsidót, németet, egyformán bántalmazták és kirabolták. Én még végignéztem az oroszok bevonulását, de egy rendőrtisztviselő barátom figyelmeztetett arra, hogy a proszkribáltak között vagyok, jó lesz elmenekülnöm a városból. Azért haragudtak rám, mert az oroszok kiverése után alaposan megmondtam a véleményemet lapomban a muszka-uralomról. A várost megkerülve, gyalogszerrel vágtam néki a Tereseni nevü román falu felé vezető útnak. Mintegy tizenötezer' menekülő szorongott az uton. Ki gyalog, ki kocsin menekült. Egy kóborló kozákcsapat utánuk ugratott s .akit elértek, azt gyalázatosan kirabollak. Én egy kéziratokkal teli táskát hoztam magammal egyetlen kincsként, mert ebben voltak összes jegyzéseim a csernovici orosz uralomról. A kozákok .elszedték tőlem a táskát, majd látva, hogy csak rájuk nézve értéktelen kéziratokat tartalmaz, undorral dobták vissza. Folytattam a gyaloglást a csikorgó, havas országúton Ihusz fokos hidegben. Dorna-Watrán, Besztercén át . jöttein Kolozsvárra, ahonnan reggél utazom tovább Budapestre. iianabbasbbbbhbaababhaaaaabahaabbadsbangnadiibbaseb Az összes harcterek legjobb és legáttekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Vároay L könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) 0 0 Alig használt g á z-k á I yha es egy nagy töltő kályha azonnal eladó. -- Cim a kiadóhivatalba. == MT\ HIRDETÉSEI Izzad valamely testrésze? Ugy használja a dr.Leinnzing.er-féle kipróbált szeri. Üvegje 60 fillérért kapható Leinringer gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér. 520 Modern 6 szobás lakás minden megfelelő mellékhelyiséggel, erkélylyel a Kállay Albert-utcára, májusra bérbe adandó. Tudakozódni lehet Deák Ferencutca 24. sz. Telefon 521. Modern képkereteiket! legfinomabb kivitelben ] a legrövidebb idő alat j ES TARSAl készit Iskola-utca 18.! Főüzlet: Református palota. Fióküzlet: Kossuth Lajos-sugárul 1. vételek! 140 széles cosztiim szövetek . . . . K 2-től 8 K-ig 80 széles finom pargetek . 68 füléitől 80 fillérig Lepedő és fehérnemű vászon . , K 13-tól f< 24-ig Divat bársonyok K 1-90 Pargett és flanel pongyolák K 5-— Cloth alsó szoknyák K 1 -90 Pargett és flanel női blúzok K 3"— Parget leányruhák* KI -50-től K 3-ig Női kötények K 1-50-fől K 1"90-ág Trico alsó ingek, nadrágok, szveterek, érmelegitők, hósapkák, keztyük, harisnyák, férfi és női divatcikkek meglepő oicsé árakon lesznek árissltva l ! 2 ! • rnhá t, felölte öt, Ragban A olcsón, készpénzért akar vásárolni, KERESSE FÖL ABONYI MIHÁLY M RUHAÁRUHÁZÁT M Szegeden, SZÉCHENYi-TER 2. SZ. -> Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Nyomatott Várnay L. könyvnyomdájában Szeged, Kárász-u. 9. I