Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-19 / 327. szám

L DÉLMAGY AROfíSZÁ G .leinkkel, akik Valjevó kiürítése után ott ma­radtak. — Mikor az osztrák-magyar csapatok bevonultak Valjeivóba — mondta az orvos — az ottani kórházban sok szerb sebesültet ta­láltak. A sebesülteket az orosz Vöröskereszt­misszió tagjai fogadták. — Az orosz orvosok és ápolók megkér­ték a mi orvosainkat, ihogy (helyükön marad­hassanak és ápolhassák a szerb sebesülteket. Kérésüket teljesítettük és Valjevó megszállá­sának az egész ideje alatt az orosz orvosok és az ápolók együtt dolgoztak a mieinkkel. Mikor azután megjött a parancs Valjevó ki­ürítésére, a szállítható sebesülteket orvosaink elvitték, a többit pedig az orosz misszió gond­jaira bízták. A/.oroszok önként ígéretet tettek, hogy hálából az irántuk tanúsitott viselkedé­sünkért, sebesültjeinkét a legjobb bánásmód­ban fogják részesíteni. NÉMET REPÜLŐGÉP NOVOGEORGIEVSK FÖLÖTT. Bukarestből jelentik: Az orosz lapok a kényszeredett elismerés hangján Írnak a né­met aviatikus ok vakmerőségéről. Elismerik, hogy a német aviatika messze fölötte áll az orosznak, mert az orosz gépek sokkal las­súbbak, nehezebben kormányozhatok, mint a németeké, ügyességben pedig az orosz aviati­kusok meg sem közelitik a németeket. Igy a mult napokban egy német repülőgép elme­részkedett egészen Novogeorgievsk erődig és mintegy ezer méter magasságban keringett a vár felett, ugy látszott, hogy fényképfelvé­teleket csinál az erődítményről. Két orosz aviatikus azonnal a német repülőgép üldözé­sére indult, de az észrevette üldözőit és óriá­si magasságba emelkedett. Az orosz repülő­gép utána, mire a német aviatikus egy vak­merő siklórepüléssel, szinte lezuhant a magas­ból és azután mérsékelt magasságban, nagy gyorsasággal tovább repült. Az orosz aviati­kusok lassan szintén leereszkedtek, de nem folytatták az üldözést, hanem 'leszállottak, miközben gépjeik sérüléseket szenvedtek. Az orosz aviatifcusok félig meg voltak fagyva és gépeik a nagy magasságban, a rettentő hi­degben nem működtek. Az aviatikusok el­mondták. Ihogy a néimet gép kétezer méter magasságon felül emelkedett, hol o'lyan hideg volt, hogy képtelenek voltak követni, azután egyszerre lezuhant előttük és ők abban a hi­szemben, hogy a német gépet szerencsétlen­ség érte, lassan ereszkedtek lefele, csak ami­kor mintegy hatszáz méterre értek, látták, hogy a német gép nagy gyorsasággal tovább repül és ők megrongált motorjukkal nem •bírták követni BONYODALMAK GOLTZ PASA KÖRÜL. Szófia, december 18. Az itteni orosz kö­vetség a bolgár kormánynál felszólalt az el­len, hogy Goltz pasát, aki Oroszország el­len ment küzdeni! Törökországba, a bolgár területen átboesátották. A bolgár kormány azt válaszolta, hogy Románia is átengedte területén Goltz tábornagyot és igy a bolgár kormánynak nem volt oka a tábornok uta­zásé élé akadályt gördíteni. Az Utro közli az orosz követség felszólalását és ezt a meg­jegyzést fűzi hozzá: Hát Bulgáriát már oroA9 kormányzóságnak tekintik? Nyugaton Is támadnak a néme Berlin, december 18. Budapestre érke­zett délután 3 óra 40 perckor. A nagy főha­diszállás jelenti: Nieuportnál kedvezően áll a harc, de még nincs befejezve. A franciák­nak La-Hassec és Arras közt, továbbá a Somme két partján ellenünk intézett táma­dásai meghiúsultaik. Az ellenség súlyos vesz­teségeket szenvedett. Egyedül a Somme mentén a franciáknak legalább 1800 halott­juk volt és 1200-at foglyul ejtettünk. A né­met veszteség nem egészen 200 ember. Az Argonne-okban jól sikerült támadásaink köz­ben mintegy 750 foglyot ejtettünk. A nyu­gati hadszíntér többi részeiről nincs különös jelenteni való. (Közli a magyar miniszterei­nöki sajtóosztály.) E hivatalos jelentésből megállapítható, hogy a franciáik és szövetségeseik nincse­nek ma se túlsúlyban a németek fölött, da­cára, hogy a legnagyobb erő most mégis csak keleten harcol. Most már a Somme fo­lyó mindkét partján vannaik a németek, igy tért nyertek és ugy látszik, majdnem telje­sen sikerült Franciaországtól elvágni a Flandriában küzdő franciákat, belgákat és angolokat. Nyugaton már szintén kezd meg­érni a helyzet. YPERNTÖL ÉSZAKRA. Amsterdam, december 18. Az angol ha­diszállásró! jelenti a Jiandelsblad tudósítója: A németek a legnagyobb erőfeszítésekkel és súlyos veszteségek árán visszahódították előbbi területüket Yperntöl északra. Egyide­jűleg ment rohamra a gyalogság és a lovas­ság. Arras környékén a német tüzérség erös akcióban van. Nagy veszteségeket szenvedtek az angolok. London, december 18. A sajtóiroda 'közli, hogy az angol expedíciós hadsereg december 14-ig 3871 tisztet veszített, akik közül 1133 'hailott, 2255 seb'esült, 513 eltűnt. A veszteség­listában fel van sorolva 15 tábornok. 108 ez­redes, 322 őrnagy, 1123 százados és 2303 hadnagy. Az angol partok Londonból jelentik: A sajtóiroda közli: Az utolsó hivatalos jelentések szerint Iiart­lepoolban 55 a halottak és 115 a sebesültek száma. Londonból táviratozzák, ihogy Hartle­poolban különösen a postanegyed szenvedett kárt. Egész házsor pusztult el, a partvidék közelében. A romok sok lakost temettek ma­guk alá. A gáztelepen (az első gránát a nagy gáztartályba esett és azt felrobbantotta. Az­után egy kis gáztartályt talált a német löve­dék, mire az egész gáztclép leégett és elpusz­tult. Munkások nem sebesültek meg. Scar­borougbban a Grand Hotelt, két más szállo­dát és templomot, iskolát és egy leányott­hont találtak a gránátok. A városon kivül a kikötő világító tornyait is lövöldözték. Több ház a kikötői oldalon sérült meg. Amsterdamból irják, ihogy a Times sze­rint a Ihartlepooli tüzérség élénken viszonozta a német hadihajók bombázását. Az anyagi kár igen nagy. A német ágyuk sok házat és munkáslakást romba döntöttek. Sok ház tel­jesen leégett. Azt beszélik, hogy egy német gránát hét égymás mellett levő házon hátoli át. A ha rt lepődi lakosok egy része két, más része tiz cirkálót is látott. A pontos megfi­gyelést a nagy köd és a hárem angol mért­földnyi távolság lehetetlenné tette. Attól tar­tanak, Ihogy a német cirkálók újból vissza fognak térni. Szinte 'leírhatatlan az a hatás, amelyet a német hadihajók megjelenése az angol partokon egész Angliában előidézett. A német invázió réme jobban k'sérti ma az angolokat, mint valaha. Nem tiznak már a saját flottájukban sem és annak vezéreiben még kevésbé. Abban a reményükben is csa­lódtak, hogy az angol flottának majd sikerül a német hajók visszavonulási útját elvágni •és most már azt hiszik, hogy az angol admi­ralitás szűkszavú jelentése mögött ujabb nagy veszteség rejtőzik. Egy scarboiroughi menekült a következő­ket mondja el: Reggel negyedkilenc órakor ép a pályaudvar félé tartottam, midőn hirte­len csekély távolságra előttem egy gránát robbant 'fel. Kezdetben azt hittem, hegy az angol flotta gyakorlatoz, de a következő pil­lanatban egy másik gránát csapott le egy háztetőre és felgyújtotta azt. A harmadik gránát a Balmoral-szállóra esett. Egy mene­külő, aki feleségével és kát gyermekével rettenetes izgalomban a pályaudvarra rohant, elmondta, hogy házát a gránátok szétrom­bolták. A pályaudvarról látni lehetett, Ihogy a város egy részét sürü füstfelhő borítja. A Daily Mail jelentése szerint sok háznak a tetejét d gránátok a szó szoros- .értelmében leszaggatták. A németek uj harcmodora Stockholm, december 18. Parisból jelen­tik: A Journal az argonnei harcokról a kö­vetkezőket irja: — A német csapatok látszólagos tétlen­ségének rejtelme megoldást nyert. 'A német parancsnokok belátták, hogy a lövészárkok ellen való tömeges roham nagy áldozatokkal jár és ezért különböző helyeken már más harcmóddal próbálkoztak, amivel némi sikert is értek el. Német utászok olyan helyeken, ahol az ellenséged lövészárkok csekély távol­ságban vannak egymástól, aknákat vájtak és ezt a fáradságot vakondok munkát addig foly­tatták, amig állásaink alá kerülték, akkor az­után lövészárkainkat a levegőbe röpítették. A fürökdk visszavertek egy orosz támadást. Konstantinápoly, december 18. Hivatalos kommüniké a következőket közli: Az orosz csapatok gépfegyverek és ágyuk vádelme alatt megkísérelték a Csoroc'h folyó balpart­ján előrenyomulni, öt órai küzdelem után az oroszokat visszavertük. A részünkre kedve­zően lefolyt sarali ütközet után csapataink szünet nélkül folytatták az ellenség üldözését. Lovasságunk Koíurtó! 15 kilométernyire nyu­gati irányban ellenségre akadt, mire, a nél­kül, hogy a gyalogságunkat bevárta volna, lovassági támadásba ment át és az ellenséget Razi és Kotur irányából elűzte. (Közli a ma­gyar miniszterelnöki sajtóosztály.) A Csoroch folyó, mély mellett már he­tek óta küzdenek az orosz és törck seregek. Batum alatt ömlik a Fekete-tengerbe. Bár a fenti jelentésből látjuk, Ihogv a törökök visz­szaverték az orosz (seregeknek a folyó bal­partján megkísérelt előnyomulását, a harc itt még eldöntetlen. Kofur a perzsa-török hatá­ron fekszik. A török 'seregek, mint a hivatalos jelentésből kitűnik, Itt már perzsa területen, az Asserbeidsan tartományban harcolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents