Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-13 / 291. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG Szege-d, 1914. -n-cv-eimb-er 13. Bechava városiban, melyet az osztrák­magyarok elfoglaltak, egy -nagyon. ismert földbirtokos a parancin-o-knél bevárie-Ma a zsidóikat, -hogy titkos összeköttetést tartanak fenn. az orosz sereggel. Ez természetesen nem maradt következmények nélkül. Makor rövid­ül;-I utólbib az oroszok vonultak be, ugyanaz <&• fö'dbirtokos panaszt emelt az orosz parancs­n-i knáJ -a város zsidai el-len, hogy az osztrá­kok al ós niiagy-ar-oklka 1 cimboráltak. Ezért s-clk zsidót lőttek agyon, házaikat pedig fölper­zselték. Jávor ós Kmműk városokban a lengye­lek -azzal vádolták -a zsidókat, ihogy -az oro­szok vesztére aknákat raktak. .Erre egy cso­mó zsidót, köztük s-ok gyermeket, a fákra i.k-asztotta-k, -a két várost pedig elpusztították. Zamoscet osztrák Sokolosapa-t-oik foglal­ták el. Mikor ezeknek -az oroszok elől vissza, kellett vonuliniok, a -lengyelek az ott lakó y-iidókat azzal vádolták, hogy az osztrák csa­patokkal, vannak összeköttetésiben. Tizenkét zsidót ezért- elfogtak. Ezek -tagadtak, -de azért halálra átélték. Mikor már öt-öt kivégeztek, o : gjelcnt egy orosz pap és a iSzüz Mária (ké­pére esküdött, hogy a zsidóik ártatlanok és hogy ,a vád -tisztára a lengyelek zsidógyűlö­let ónéik -a folyománya. A még életiben levő h-ét zsidót erre szabadon bocsátották, a-z első öt azonban már halott volt. •Bizonyára azt- fogják most a szememre hányni, ihogy származásomnál1 -fogva mesé­lem el -most ezeket az -eseteket. Ámde az én • • á rmiaiz-ás-om c-ly kevéssé befolyásolta eddig c -1; kvóseimet és -gondolkodásmódc-mat, hogy •nyilvános életem egész ideje alatt szüntelen támadások tárgya voltaim zsidó folyóiratok í •/.érői, mint -olyan, aki megtagadtam a faj­közösséget -ós hűtlenséget követtem el. Ez ilegalább is azt hizonyditja, ih-oigy mind­ezt nem vérem miatt, hanem erkölcsi felfo­gásom alapján t-esaam szóvá. Az ón rokon­szenven^ nem szól a zsidóknak, mamit zsidók­nak, hanem a hántalmazcttaknak és -elnyo­mott-aknalk. Én vagyok az, aiki már egy emberöltővel ezelőtt ezt irtani: 'Lengyelországot nem ugy szeretjük, mint például Német- v.agy Fran­cia-őrs,zágdL (hit-néni ugy js-z-er^tjü-k, mint -a za-badsá-got. Mert mi -mást jelent Lengyel­országot szeretni, mint mélységesen rokon­sz-eiw-ezni a szerencsétlenséggel és csodálni a, bátorságot- és az elvitathatatlan lelkesedést. Lengyelország jelképe mindannak, amit az emberiség -legkiválóbbjai szerettek, amiéit küzdöttek! E-z-ek voltak az én szavaim és eddig hii voltain ez-eklkez. Szeged szab, kir. város tanácsától. 47194/914. tan. sz. Hirdetés. Az 1877. XX. tc. a hadjáratban elesett és eltűnt katonai személyek (havidijasok, aitisztek, legénység) özvegyei és árvái részére nyugdijat és nevelési járu­Sétüt biztosit. Ezeknek az ellátási dijaknak a háború ideje alatt való gyorsabb folyósítását a ni. kir. honvé­delmi ministerium 17875/914 számú rendeletével elren­delte. E végből utasította a hatóságokat, hogy azokról az elesett vagy eltűnt és a cs. és kir. közös hadsereg, a ni. kir. honvédség és a népfelkelés kötelékébe tarto­zó személyekről, akiknek családja az illető községek­ben tartózkodik, kimutatást készítsenek s azt az ellá­tási dijak folyósítása végett terjesszék föl. fölhívjuk tehát azokat, akiknek katonai özvegyi > VLv-dijra, vagy nevelési járulékra igényük van, ennek éivenyesitésc végett a városi főj gyzői hivatalban (városháza i. emelet 10. ajtó) naponkint délelőtt iö órától 12-ig jelentkezzenek. Tájékozásul közöljük, hogy a gyorsabb utalványo­zás alapjául szolgáló kimutatásba csak azok az elesett vagy eltűnt katonai személye1-; vehetők f I, akiknek neve a „veszte égi lajstromokban" előfordul. A je­iontKezésnél a házasság megkötését, a gyermekek szü­le esi idejét és törvényességét anyakönyvi kivonatta , a házasságban való együttélést hatósági bizonyitvány­nyal kell igazolni, az özvegyek esetleges kereseíképíe­leuségét hatósági orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni A, ok. akik hadi segélyben részesülnek, z erre vonatkozó utalványozási könyvet és egyébb ok­mányokat a je entkezésnál hozzák magukkal. Szeged szab. kir. város tanácsának 1914. évi no­vember hó 12-én tartott üléséből. Dr. Lázár György, polgármester. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo műsor: PÉNTEKIEN: Le-szállitott he-lyáralklkal másodszor. Ezüst pille. Énekteejáték. (Pártat­lan- */3-OS.) SZOMBATON: Le-szál látott helyárakkal. Bérletben Jászai Mari szavaló estélye. Szinr-e kerül. Szerelmeskedés. VASÁRNAP d. u.: Vörös ördögök. -Este: Leszállított kelyá-raíkkail- bérletben. Jászai Mari vendégfellép tév-el Toloncz nép­színmű. Ezüst pille. Azt tartja a magyar közmon­dás: h-a nincs ananász, jó a krumpli is. A színházaknak manapság nem igen jut az ana­nászból, háború van, véres csatákat vívnak a. nemzetek egy-mással, a múzsák -hallgatnak, igy -hát jó a krumli is, különösen ha uj. A világért sem -k,Iv-ánjuk -a krumplit -lebecsülni, nagy-cin jó -eledel -az is, c-,ak most sok l-egyen belőle. Kerül, akad, -még színpadi érteleimben is ós igy legalább -a. szinibáz-aknak meg van az a reménységük, hogy ha -az uj fajtából, találhatnak, közönség ás akad rá. Sajnos, nem igen akad. Ma, az Ezüst pille -ci-mü énekes bohóság bemutató előadása is csekély közön­ség előtt történt meg, az egyetlen vigasz­taló, hogy azok, akik jelen voltak az előadá­son, jól mulattak, scikat tapsoltak és -e tekin­tetben a iszinész-ek is jól jártak. Ámbár job­ban jártak -volna, ha. nagy közönség mulat és tapsol -a produkciójuknak. Az Ezüst pille émelk-e bohóság, idegen bohózatból magyar színpadra. Gábor Andor formálta. Egyebek­ben pedig egy spanyol táncosnő becéző n-s-vifr az ezüst pille, aki táncolt, mert arra szerződ­tették, aminthogy táncos- énekesnőknek és énekes táncosnőknek szokták szerződtetni manapság a kezdő -kis sz-iniész-nőcsk-éket, Es •az „Ezüst pille" egyre szeretett, sóikat szere­tett és egy szép -napon -egészséges liu gyer­mekkel -ajándékozta -meg a világot és a bará­tait. A csecsemő felserdült és huszonöt esz­tendős korában, mint Cvilli-nger -Hermán el­vetődik Barta uram házálhoz, ahol egy kis -galibát csinál, mert többen azt hiszik róla, hogy' a spanyol táncosnő gyermeke-, -tehát a» ő gyermekük -is. A tévedés kiderül és Hermán -úrfi, aki ass-ir tudós is, feleségül- veszi M-an­dics képviselő leányát, Cilikét és- Bartúók le­ánya sem marad hoppon, .mert -az meg For­gács ügyvéd felesége lesz. Boldogság az egész vonalon. -Tánc, -nóta, miegymás élénkíti a bo­hóságot, amelynek előadásában iMatáuy An­tal, iSolymosy -Sándor, Déri Rózsi, Galetta Ferenc, Szilágyi Aladár, Ungvári Mór Mi.k­ilesy Margit és Koháry Klára vettek részt. Az uj darab előadását holna-p megismétlik. A színházi iroda jelentése. Érdekes és kiváló vendége lesz sz in-házunknak szomba­ton és vasárnap. Jászai Mari a ihir-n-eves tra­gáka lép fel két -estén a szegedi színházban. Ez alkalommal színre kerül szombaton leszál-" litott helyára.kk-al Slcihndtzl-er nagy sikert ara­tott poétikus színmüve -a -Szerelmeskedés. •Felvonás -közeikben Jász-ay iMari, -Arany, Pe­tőfi, Kils-s J ózsef költeményeit szava U ja. Va­sárnap este Tóth -Ede klassakus népszínmű ve a Tolonc kerül színre, melyben -a kiváló mű­vésznő ördög Sárát- -egyik leghíresebb szere­péit játssza el. Vasárnap délután a. Vörös ördögök látványos alkalmi énekes játék -ke­rül szinr-e félhelyárakkal. fllssii 00000000000010 ®®®i igazgató: VAS SÁNDOR KORZÓ MOZI Telefon: 11-85. Pén eken, szombaton és vasárnap A máramarosi harcok Il ik rész Eredeti helyszint felvételek fé&áramarosi felvételek: 1. Gróf Attems altábornagy és Kökker kapitány, a főparancsnok segédtisztje és a vezérkarhoz beosztott tisztek a harctéren. 2. Lelkesítőnek két elfogott kozák. 3. Az elpusztított bilini vasuti-hid Rahótól tiz kilométerre. 4. Táborozás Borkuton. 5. A néptelen, kifosztott Borkut-fürdö, amelynek sósforrását messze földről felkeresik a gyó­gyulást kereső emberek. 6. Csapataink az ellenség üldözésére indulnak. 7. Borkúti ruíhén parasztok, akikre bebizonyo­sodott, hogy muszkavezetök voltak. 8. Harc a borkúti vasúti hidnál. A 20-ik gyalog­ezred rajvonaiba fejlődik. Belgiumi felvételek: 1. A harc Antwerpenért. 2. A belgák megakarnak semmisíteni egy Krupp­féle ágyu-titeget, e célból vezető nélküli gép­mozdonyokat és homokkal töltött kocsikat sza­badon bocsájtanak. Csapataink azonban észré­vették ezt és idejekorán felszedték a síneket és igy a vonatok kisiklottak. 3. Mecheln városát a belgák erősen megrongálták. 4. Walhaetni erőd. 5. Német zászló a walhaemi erődön. 6. Nehéz ütegek Itatása. 7. Égö petróleum-tartályok az antwerpeni kikö­tőben. 8. Belső erődök. 9. Várkapu. 10. Az antwerpeni egyetem. 11. Az országház, amelyben most a német vezérkar tartózkodik. 12. Egy népfelkelő ezred harcba indul. a f=s4 ss [i © ü jaj la © B lü aktuális dráma 3 felvonásban a német-orosz háborúból 1914. Valamint a 2 órás ujj műsor tj Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9 érakor, vasárnap te Uj tiéSufán 2 órától éjjel 12 óráig. Rendes helyárak! ­i i Ibííbííbie a® a® ® 0 ®@ @®b®@® a

Next

/
Thumbnails
Contents