Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-11 / 289. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. november 11. Hogy harcolnak az angolok. —• Az yperni küzdelem. — Egy német ujságiró, ki mint főhadnagy vett részt az Ypern melletti harcokban és most sebesülten fekszik, ezeket írja: — Harci kedvvel és a győzelem biztos reményében masíroztak a fiatal vitézek az el­lenség elé, angolfogásra, amint azt a kedé­lyes katonák mondották. Mindenki meg volt róla győződve, hogy Isten az angoloknak csak azért adott olyan hosszú lábakat, hogy annál könnyebben oldhassanak kereket. Csak keve­sen voltak, akik azt mondták, hogy nem kell az angolokat túlságosan lebecsülni, ám ezek aggályait oszlatták szét, hogy hiszen zsol­dosokkal állunk szemben, akik naipi pár penny bérért verekednek s akikben nincsen semmi hazafiasság, semmi önfeláldozás. — Gyorsabban, mint reméltük, találkoz­tunk az ellenséggel. Egy reggel, mikor javá­ban masíroztunk, egyszerre hallottuk: „Az el­ső halott angol!" Keresztül vágtattunk egy mezőn, arrafelé, ahol első előretolt őrségünk volt. Itt feküdt az első halott angol, akit sor­sa elénk hozott. Elnyújtva, mereven feküdt. A golyó szivén ment keresztül. Fiatal, nyú­lánk, szép fin, akin a szürkés kakimba igen jói állott. Bajusztalan arca hófehér volt és balkeze görcsösen szorult össze a mellén. Egy anyával több lesz, aki sirni fog! Nemsokára egy kis házikóban két súlyosan sebesült tisz­tet találtunk és elvettük tőlük értékes jegyze­tekkel teli naplóikat. Kevéssel rá őreink el­fogták az első angolt. Katonáink általánosan megcsudálták. — Ugy néz ki, mint valami soffőr, — mondták a legények. — Vájjon tud-e lőni? — mondták má­sok — ugy néz ki, mintha futballon kívül egycbhéz nem értene. Egy órával később az elfogott anol baj­társai megadták nekünk a választ. Megmu­tatták, hogy bizony tudnak lőni s hogy ezek nagyon is értenek hozzá. Olyan jól lőttek, hogy csapatunk hamarosan felére olvadt le. Hirtelen beláttuk, hogy az angol zsoldoso­kat még sem lehet puszta hu rtáh-ki ált ássál egyszerűen legázolni és saját testünkön ta­pasztaltuk, hogy ezek a simára borotvált fic­kók hosszú lábaikat nemcsak futásra használ­ják, hanem bizony arra is, hogy alapos táma­dásokat intézzenek ellenünk. Pár óra múlva tudtuk, hogy nem valami ártatlan ellenség­gé: állunk szemben. — Az angol gyalogságot; mely ott Ypern tájékán állott velünk szemben, a legjobb kato­naság egyikének vagyok kénytelen elismerni. Már kezdettől fogva feltűnő volt az a nagy erélyesség, mellyel az angol gyalogság az ál­tala megszállott területet támadásainkkal szemben megvédte. És ha el is szorítottuk onnan, újra és újra — különösen éjszaka — megkísérelte az elvesztett pozíció visszaszer­zését. Ennél a munkájánál hathatósan támo­gatói az angol tábori tüzérség, mely ép ugy, mint a francia, legalább is egyenrangú a né­met tábori tüzérséggel. Az angolok Ypern közelébe nehéz flottaágyukat is hoztak és az angol gránátok és srapnellek nagy károkat terek soraink között. Mikor az angol esapa­t: knak seregünk által való bekerítése mind­egyre érezhetőbbé vált, akkor az angol gya­logság. különösen Beeelaere közelében, ismét és ismét megkísérelte az áttörést, de mindig sikertelenül. Egy ilyen' áttörési kísérletnél ötszáz angol jutott kezeink közé, köztük husz tiszt. Az angol gyalogság íőerőssége kétség­telenül a védekezésben rejlik, úgyszintén a te­rep jó ki has zwV ásóban. Az angoloknak, mint sportemberektiLK, jobban reagáló idegei van­nak, mint az áúagnémetnek. Az angol újon­cot tehát jobban ki leltet képezni a céllövé­szetben, a terep kihasználásában, őrszolgálat­ban és sok egyéb másban, mint az átlag né­metet. Csak most tudom igazán helyeselni azt a mozgalmat Nemetországban, melynek az a célja, hogy az ifjúságot minél jobban kell a sportban kieázerii. Az angol lövészárkok tóbbnv:re ugy voltak rr,tg\ sbálva, hogy prt­ta szemmel nem voltak felismerhetők. Mikor az első angol lövészárkokat ostromoltuk, cso­1. Képek a nyugati harctérről. 2. Az ellenség vandalismusa, szét­rombolt hidak. 3. Póthid, a melyet a németek zsákmányolt csónakokból épí­tettek. 4. A franciák menekülés előtt sok ezer kerékpárt használhatatlanná tesznek. 5. A fegyverköteles franciákat a né­metek őrizet alá veszik. 6. Egy francia falu megtámadása. 7. Koppenhága. Uj helyőrségi csa­patok behajózása. 8. A német császárné meglátogatja a sebesülteket és hosszabb tar­tózkodás után elhagyja a kór­házat. 9. Vilmos német császár ellen­séges földön díszszemlét tart a tüzvonalba induló csapatokfelett. Nagy nordisk vígjáték 3 felvonásban dálkozíunk rajta, hogy mennyi szakértelem­mel vannak azok megcsinálva, elég mélyek, oldalaik és mellvédjeik kiváló oltalmat nyúj­tanak a gránátok és srapnellek ellen. Majdnem vaiarnenni árok kitűnően volt előkészítve iiosszabb ellenállásra. Ami nekünk legjobban feltűnt, az a sok vas- és acéllemez volt, a mely a mellvédekben be volt épitve. A fede­zékek mindenképen jól voltak felszerelve. Le­hetőség szerint kényelmesek is voltak. — Az angolok gyakran készítettek lö­vészárkokat, melyeket azonban nem szállot­tak meg, hanem, hogy minket elámítsanak, káposztafejeket és más hasonlókat helyeztek a mellvédekre. Tűzvonaluk aztán vagy az árok előtt vagy mögötte feküdt, ugy, hogy lövéseink kevés kárt tettek benne. Sokszor előfordult, hogy valamely erdőszélről élénk gyalogsági és gépfegyver tüzelés jött felénk. Rohammal mentünk neki az erdőnek és mi­kor ott voltunk, sehol nem találtunk lövésze­ket. Csak később vettük észre, hogy az an­golok fák tetejéről' lőttek. Persze golyóinkkal leszedtük őket. Ellenfeleink ugy látszik, kö­zösen állapodtak meg a fák tetejéről való lö­völdözésben, mert nemcsak az angolok, hanem a franciák, belgák, oroszok, szerbek és mon­tenegróiak is igy tesznek. Az angolok őrjára­tok végzésére is nagyon használhatók. — Őrizkedjünk attól, hogy ellenfeleinket túlságosan lebecsüljük, bárha mindjárt angol zsoldosok is. Előnyomulásunk keleti Fland­riában csak lassan: lépésről-lépésre mehet előre. Mindenki, aki az Ypern melletti har­cokban részt vett, jól tudja, hogy azon a vi­déken a végleges döntésig még sok türelemre van szükség,*nagyon sok türelemre! T 0000 MÚSOR: SZERDÁN': Leszállított. bel várukkal VL •••zör. Szerelmeskedés. Vigj'úiék (.Pá ratb: a )>/»~o&) CSÜTÖRTÖKÖN: Leszállított ílu 1 várak ­'kai. Először. Ezüstpille. Énekes játék, (Pán:.­fó-03.) PÉNTEKEN: Leszállított lielyá rakikat másodszor. Ezüstpille. Énekes játék. (Párat­lan -'a-o.s.) Az ezüst pHle. A színházi iroda közli': Csütörtökön lesz .a bemutatója Gábor Andor nagy isiként aratott mulattató bohózafának, mely a -fővárosban is osztatlan sikerrel szám­talan előadást ért. Az újdonság az .. rész éne­kes személyzetet foglalikoztatj a. liá 1 ás a bbnál­ihálásaM) szerepeikben... Mesés kacagtató fordulatok és a legmulatságosabb helyzetek állandó kacagásban tartják a .nézőiket. Szir­mai Albert íiitbemá&zó éneik és tár, cézárnál feltűnést keltők. Solyimossy •ipanycl tánca, •Déri és Maíány patapam duettje, grotesk tánccal. Galetta és Kcihár.i Klári pompás wal­zer kettő.- o, Miklósi pletyka ©oup'vja -gytől­egyig kitűnő számok. A ••oóntar ul- i nagy •.gonddal készül t« kitűnő újdonságra, mely .még .- ok ... sión fog mulattatni bennünket. mm Ajánlatokat kérek a „ DéImag§as*orszá§ " kíadófíivafíaláEja.

Next

/
Thumbnails
Contents