Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)
1914-11-11 / 289. szám
Szeged, 1814. november 11. Í/ÉÍíM A (IV" A RO UAZ A ö ,» OI a sz o r$ z á g egyelőre semleges maradd1 Becsből jelentik: A Persevemnzci cimü olasz lap irja: Semlegességünk haszna napról-napra növekedik. Valóban különleges hely zetflnk van, amelyet a Salandra-kormány nem fog kompromittálni. Az események bennünket is csak a semlegesség feladására kényszef ithetnek, egyelőre azonban erről nincs szó. Az angol sajtó óva int bennünket, hogy ne engedjük meg, hogy a törökök elzárják a Sznezi-csatornát. Nem hisszük, hogy a kár, amely ebből gyarmatainkra származnék, különösen nagy volna. De ha mégis ugy lenne, nem szabad erőinket Európából kivonni. Hir szerint Anglia hajlandó Egyiptom védelmét Olaszországra bízni. Ez ellen erélyesen tiltakozunk. Vénje meg érdekeit Anglia' a saját sokszínű katonáival. NAGYKÖVETÜNK ÉS AZ UJ OLASZ KÜLÜGYMINISZTER. Hennából j: lentik: Macchio osztrák-magyar nugykijví t tegnap meglátogatta Sonnino külügyminisztert. A két államférfiú találkozása rendkívül szíves volt és mind a ketten a legkedvezőbb benyomásokkal váltak el egymástól, OLASZ FELFOGÁS GÖRÖGORSZÁG SZEREPÉRŐL. Milánóból jelentik: A Secolónuk táviratozzák Szaloiiikiböl: Mikor már bizonyos volt, hogy Törökország a harc színterére fog lépni, a>: rugó! kormány azt a kérést intézte az ; néni kuli: éthez, hogy Görögország küldjön ilveiiczer ívnyi segédcsapatát Egyiptomba. A görög kormány attól tette függővé támogatását, hogy megfelelő kárpótlást fog-e kapai és Anglia adjon biztosítékot arra nézve, hogy a Halkán-félszigeten a birtokállomány megmarad a bukaresti, szerződés értelmében. Ezzel kapcsolatosan történt aztán, hogy Görögország elrendelte Epirusz megszállását. Valószinü, hogy a görög kormány az Angliából kért garanciák biztosítását későbbre halasztotta. OLASZORSZÁG ÉS TÖRÖKORSZÁG. Konstantinápolyból jelentik: Törökország és Olaszország viszonya — mint mértékadó helyen mondják — tisztázódott és a két ország között felmerült kérdések köze! vannak a kedvező elintézéshez. A porta római nagykövete, Nuby bég kimerítő és megnyugtató nyilatkozatokat tett az olasz kormány előtt, melyek alkalmasok arra. hogy az Olaszországban Lybia miatt felmerült aggodalmakat eloszlassák. A nagykövet hangsúlyozta, -hogy a porta el van határozva arra, hogy Olaszországot, mint Ausztria-Magyarország és Németország szövetségesét megóvja az izláim-mozgülamiidk az uj oladz területikre való terjedésétől*és egyben bejelentett bizonyos lépéseket, amelyekből kitűnik, hogy a török kormány már is talált megfelelő intézkedés éred hegv Lybiáhan minden nehézség.: elsimítson. Így bebizonyosodott, -hogy o 'hárma? ontente-nak az az állítása, mely s; érint a senussi-törzs sejkje Olaszország-elmem mozgalmat kezdett, rosszindulata koholmáuv, melynek ép az ellenkezője igaz. A se passiók sejkje nyilván a porta közbenjárására kivonta haderőit Lybiából és Egyiptom eüen vezényelte. A török sajtó sugalmazó ekekben hangoztatja, hogy Törökország Olaszországgal, mint a hármas-szövetség egy tagjával szemben a legjobb indulattal viseltetik és semmit sem fog elmulasztani, hogy a 'jó viszonyt fejlessze. AMERIKA INTERNÁLJA A NÉMET HAJÓKAT. A Reuter-ügynökség jelenti: A Geyer nevü német ágyúnaszádot, amely Honoluluban tartózkodott, miután az amerikai hatóságok által mégszabott időn belül a kikötőt nem hagyta el, internálták, ép ugy. mint a Norddeutscher Lloyd Loolsun nevü gőzöst, amelyet szállitcgőzösnek minősítettek. A Wolff-ügynökség éhez a hiradáshoz megjegyzi, hogy az 1600 tonnás Geyer nevü kis cirkálóról van szó, amelyet 1894-ben épi tettek, az ágyúnaszádok közé soroltak és legutóbb a Déli-tengeren használtak. A MAGYAR A VILÁG LEGBÁTRABB KATONÁJA. Egy szarajevói tartalékos, aki mint fegyvermester 'küzd az északi harctéren, a következőket irjia egy barátjához intézett leivrlében: — Nagyon nehéz napjaink rótták, melyeik lefolyását azonban nem közölhetőm v.— k.d. 'Azonban vigasztalódunk, -inert tudjuk, H:gy az -orc szexünk vem könyökű, sőt látjuk és tapasztaljuk, hogy az ő 'helyzetük egyenesen kétségbeejtő. Leginkább, az erős nagy hidegek miatt szenvedünk. Itt már október másodikán havazott. Öt hétig szabad ég alatt, eső és hóviharban tanyáztunk. Mindezt *zó néllküil türíüik és tűrjük tovább is szive.se ifiért most végre l-e kell -és le fogunk szánioőni -az orosz oár.i-zimnssal. Egy kultúrember el sem képzelheti, hegy micsoda rablóbandával van dclgvnk. Nem is a-nyira a (közemberek, moiat -a tisztikar. Az orosz tisztek bestiális •vadállatok. 'Ahová minik érkezünk, ott semminek bántódása, nem történik, -mig az orosz horda rabol, gyújtogat és az asszonyokat, leányokat- egytől-egyig megbecstéleniU. A nőknek ;a fülükből kiveszik a függőt, •Bernéi-óm a-zicnihaoi, hogy végzünk velük .Csoportostul dobják el fegyvereiket. De nem is csoda. Berzü*inasan pusztítjuk őket. A jelenlegi ütközetünk fiz npip óta. éjjel-nappal tant. Nemrégen 45 ágyút zsákmányoltunk. Sokasom hittem volna, hogy a. mi csapataink ilyen.' lelke? egyetértés-ben és gyönyörű '-eükesedó-sseil harcolj-ar-sk. Különösen a magyarok elképzelhetetlen bravúrral küzdenek. Fia esőik a „•mnsak" szót h-alljá-k, .mint-egy reílex -inozdulatr-a, nyíl módjára kirepülnek a sorokból és .-znr-cnyszegezive forgó-szélhez h a-scn-lóan rohannak a boldogtalan oroszokra. Leírhatatlan látvány ez. Ég, föQid és az egész mindenség dübörög a- ma-gyar-ck h-a-látmegve-tő roh-Mtuit ól. Nem hiába kesergők az oroszok: Csak n\agyar katona ne volna a világon! Szeged és a faadliköleson,. Az árvaszék 300.000 koronát legyez. — Rendkívüli tanácsülés. A polgármester felhívja a lakosságot a kölcsön jegyzésére. (Saját tudósítónktól.) A hadikölcsön jegyzése a közeli napokban kezdetét veszi. Már is megmozdult az egész ország lakossága, hogy hazafias áldozatkészséggel támogassa ezt az akciót, • amelynek sikeréhez a nemzet nagy háborújának sikeres kimenetele fűződik. Meg kell állapitanunk, hogy Szeged, jó példával jár elől a vidéki városok között és elkövet mindent, hogy méltón eddigi tradícióihoz, kivegye a részét a nemzeti munkából. Először is Szeged város árvaszéke Pálfy József dr. indítványára elhatározta, hogy 300,000 koronáért .jegyez hadikölcsönt. Erre vonatkozólag a közgyűlés fölhatalmazását kéri és rendkívüli közgyűlés összehívására kérelmet terjeszt a főispán elét. -Pálfy József dr. indítványát, amelyet az árvaszék már elfogadott, itt közöljük: •Köztudomású dolog, hogy a m. kir. kormány -a hábcrus költségeik rés-z-beni födözésére úl-laniköicsönt vesz föl, amely -célból 6 százalékot kamatozó kötvényeiket bocsát ki. A tekintetes árvaszék _ -előtt egyáltalán nem szorul külön ind-ckcl-ásra -ezen hadikölcsön jelentősége, inert- miiiidaininyiian egyaránt át iv-agyunk hatva- -azon hazafias kötelesség érzetétől, -amely reánk, magyar tisztviselőikre bárul •akkor, amidőn a kormány a jelen súlyos időkben a nemzethez fordul kölcsönért. jól tudjuk, hogy a harctereken nemzeti -nagyságunk kivívásáért- folyó ' gigászi küzdelem mellett egyaránt jelentős tényező az ianyagi eszközök előteremtése, amelyhez -n haza. minden h-ü .fiának tehetsége szerint hozzá járnini -zent kötelességé. Hatóságit: ü -azon helyzetben van, ím ,-y n fölügyéletünk alá -tartozó .gyámoltak ás gondnokoltaik 485,088 koronát kitevő — jeleni- g takarékpénztárakban elhelyezett — tömeg födött rendelkezik. A gy-ámpánzitár fizető ,kéf>é&? áge nézetem szer,int fönt-aríható -lesz, ka ezen tömegből 195,068 koronát tartunk takarékpénztári kezelésben, 300,000 koronát pedig hadikölcsön re fölajánlunk. Ezért inditiványcz- m: mondja ki-az árvaszák, hogy a város főispánjánál, az ügy sürgősségére való tekinteti-'-!, rendkívüli közgyűlés összehivását kéri. A kögyülésnek pociig oly javas-latot te z, m.isz-erint hatadímaztais-sék föl az árvaszék elnöke arra, hogy -a szöged! árvaszék k-ze'á-v -alatt -áilló árva-távi tömegből 300,000 (háromszázezer) korona hadikölcsönt 5 érre rinkliláivá jegyezhessen s e-z irányban a b-t'yi pénzintézeteknél a szükséges lépéseket .megtehesse. A város tanácsa ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a hadikölcsön jegyzése tárgyéiban. A tanács véglegesen még nem határozott, hanem a tanácskozások során az a nézet alakult ki, hogy a város valószínűleg két millió korona vagy még ennél is nagyobb összegű kötvényt fog jegyezni. A tanács mielőtt végleg döntene ebben a kérdésben, a pénzügyi bizottság véleményét szándékozik meghallgatni. A város kötvényeit, — a kormány jóváhagyása után. — lombardirozni fogják és igy aztán módjában lesz a városnak kölcsönt jegyezni. r'lU.U!.i I IJUIUMUUIÜIII1 ' Ilhllil III' »