Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-08 / 286. szám

Szeged, 1914. novesaiber 8. ÜffiLMAGYÁBOBSZAfi 3 A NAGYVEZÉR NYILATKOZATA, A Südsluwische Korrespondenz konstantinápolyi tudósítója jelenti: A török nagyvezér, herceg Said Malim kijelentette egy újságíró előtt, hogy Törökország a legutolsó időkig ugy határozott, hogy megóvja semlegességét. Oroszország eljárása, amellyel alattomos támadást kisérelt meg a török flotta • ellen, okozta a Boszporus előtt történt ismeretes incidenst, amelyet -röviddel utóbb a török kikötök ellen váló angol támadások, az orosz csapatoknak a Kaukázus határán való betörési kísérletei és végül a . Dardanellák erősségeinek bombázása követtek. Törökország mindegyik támadást elhárltóMá. A Boszporus előtt történt első incidens után Törökország. hogy békeszeretét bebizonyítsa, még egyszer megpróbálta az eseményt diplomáciai utón elintézni. Törökország összes cselekedeteivel bebizonyította, hogy békés szándékai és az elkövetkező dolgokért a felelősséget kénytelen azokra hárítani, akik a dolgok erőszakos 'fejlődését kívánták és a háborús fordulatot idézték elő. Bizonyítékok, amelyeket Törökország később fog nyilvánosságra hozni, majd igazolni fogják, hogy Törökországnak az a szándéka, amellyel békés semlegességét megóvni szerette volna, a lehető legkomolyabb volt. AZ IDEGEN VÁLLALATOK TÖRÖKORSZÁGB^N. A török kormánynak az a szándéka, hogy a francia és angol példát követve, visszavonja az ellenséges államok alattvalóinak bankok, vasutak, bányák, villamosmüvek és más ipari vállalatok íentartására adott koncessziókat. Ezt a háborús közgazdasági intézkedést kiterjeszti az ellenséges államok azon tőkéjére is, qmely a Bette Publiyueben és a Bantpie Ottomiane-ban foglaltatik. Az uj olasz külügyminiszter. Sídtiey Sonnino Olaszország politikai életében már több izben nagy szerepet Játszott. Kétszer, volt már miniszterelnök is és néhányszor miniszter. Gazdag toskanai családból származik, 1847. március 11-én született Florenzben. Angol keresztnevét anyja adta neki, aki angol nő volt. Jogi tanulmányokat végzett és egy rövid ideig mint diplomata működött Madridban, Berlinben, Bécsben és Versaillesbeti. A hetvenes években visszatért •hazájába és csak nemzetgazdasági és természettudományi kérdésekkel foglalkozott. Meg ahpította a La Rassegna ciirtmi hetilapot, a mely 1882-ig jelent meg. 1880-ban választották be először az olasz kamarába, ahol eleinte a balcentrum vezére 'volt. később pedig uj pártot alapítót, amelynek fő programpontja az állami pénzügyek rendezése volt. A pártot sajtóorganuma, a Rassegna után Rosti egnati-pártnak nevezték. Ezernyolcszáznyolcvanhétben lépett be először a kormányba; pénzügyi al-államtitkár tett Crispi kabinetjében. A szicíliai Cripsi igen nagy feladatok megoldásával -bízta meg őt, mert Sonnino egy mesteri tollal megirt közgazdasági és szociális munkájában megmutatta, hogy senki nem ismeri nálánál jobban Szicília agrárviszonyait. 1889-ig maradt a'-államttkár, 1893-ban Cripsi második minisztériuma idején, amelynek ő is tagja volt, Olaszország budgetje abban az időben majdnem kétszázmillió deficitet, mutatott és a gazdasági világra az aranyprémium átka nehezedett. Sonnino programbeszédében nyíltan feltárta a nemzet előtt a szomorú állapotokat és erélyesen hozzáfogott azok orvoslásához. r] akarékoskodással és adóemeléssel sikerült is neki a deficitet lassanként megszüntetni. Három évvel később Cripsivel együtt, akit a kamara a bankkérdésben leszavazott, viszszalép-ett és hosszú ideig visszavonultan élt, mig 1906. februárjában mint miniszterelnök és mintegy négy hónapig maradt a kormány élén. Már azóta, mikor Crispi munkatársa és kollégája, vol t, Sonninot mindenki ű hármasszövetség lelkes hívének ismeri. Crispi minsztériuma idején, amelynek ő is tagja volt, Olaszország, Németország és a -monarchia viszonya sokkal szorosabbá vált. Ez a közlekedés nagyrészben Crispi érdeme volt, aki í akkortájt felkereste Bismarckot és gróf KáT * noky osztrák-magyar külügyminisztert is. A BALKÁN DIPLOMATÁI A HELYZETRŐL. A Neues Wiener Journal berlini munkatársa beszélgetést folytatott három balkáni diplomatával s ennek alapján megállapítható, hogy a helyzet az utolsó napokban lényegesen tisztázódott. Görögország, Bulgária és Románia belátható időkre semleges marad. ; Görögország csak akkor lépne ki semlegességéből, ha Bulgária betörne Macedóniának görög területeire, ellenben ha Macedóniának csupán szerb tartományait támadná meg, akkor Görögország tovább is semleges marad, jóllehet tényleg szerződése van Szerbiával. A Radoszlavov-kormány helyzete a képzelhető legszilárdabb. Románia semmi szín alatt nem fog a hármas entente-hoz csatlakozni. Vilmos császár a lengyelekhez. A pétervári Novoje Vremja közli egy censtochovai újság nyomán azt a felhívást, amelyet Vilmos császár a lengyelekhez intézett. A proklamáció igy szól: — Lengyelek! Bizo-nyára emlékeztek még arra. hogy egy éjszaka a S-viati Gori (Szent Hegyek) kolostorának tornyában megszólaltak a harangok, anélkül, hogy valaki hozzájuk nyúlt volna. Akkor minden hivő lélek tudta, hogy ez a csoda valami nagy eseményt jelent. Ez a nagy esemény az az elhatározásom volt, hogy kardot fogok Oroszország ellen és .h-ogy Lengyelországot egy műveltebb országihoz, Német-országhoz csatolom. Az éjszaka csodás álmom: volt. Láttam álmomban a Szent Szüzet, aki megparancsolta nekem, hogy védjem meg szent házát, amelyet veszély fenyeget. Sz-e-m-ei tele voltak könnyel, amikor hozzám beszélt és én elhatároztam, hogy végrehajtom akaratát. Bánjatok tehát katonáimmal ugy, mint testvéreitekkel. Lengyelek, tudjátok meg, hogy azok, akik velem tartanak, gazdag jutalmat kapnak. És azok, akik ellenem lesznek, el fognak veszni. Az Isten és a Szent Szűz van velem, Maga a Szent Szűz rántott most kardot, hogy segítsen a lengyeleken-,. Berlinben semmit se tudnak e proklamációról, amelyet apokrifnak tartanak. A BULGÁR KATONATISZTEK HAZATÉRNEK. Szófiából jelentik: Az Odesszában levő bolgár katonatisztek távirati kérést intéztek a bolgár kormányhoz, hogy intézkedés történjék, hogy a bolgár kormány küldjön Odeszszába egy hajót, amelyen az összes Oroszországban időző bolgár tisztek hazamehessenek Bulgáriába. A kormány még a mai napon utasította a várnai hajóstársaságot, hogy azonnal indítson útnak Odesszába egy hajót, amely hazahozza a bolgár tiszteket. A hajó ma már el is indult. Tizenötezer sebesült katona gyógyult fel Szegeden. — A katonai kórházak példás működése. — (Saját tudósítónktól.) A hadviselő államoknak természetszerűleg fontos érdekük, hogy azok a katonák, akik megsebesülnek, vagy megbetegednek a csatatéren, gondos és megfelelő ápolásban -részesüljenek. Ez teszi lehetővé, ihogy a hatalmas térségeken a milliók küzdelmében harcképtelenné vált tekintélyes kontingens, -bizonyos idő elteltével ismét fegyvert foghat és -ezzel a folytonos veszteségek automatikusan pótlódnak. Ez is, de természetesen főleg humánus és egészségügyi szempontok teszik fontos kötelességévé a katonai és polgári hatóságoknak, hogy a sebesült és beteg katonák jó elhelyezést kapjanak, gondos gyógykezelésben és körültekintő ápolásban részesüljenek. Szegeden m-a összesen tizenegy katonai és tartalékkórhiáz működik. A szegedi katonai kórház közvetve a kerületi egészségügyi főnök felügyelete alá tartoznak, akinek hatásköre kiterjed a kerületi parancsnokság körletébe tartozó összes kórházakra. Minthogy a kerületi parancsnokságnak Szegeden van a székihelye, természetesen itt van a kerületi egészségügyi főnök is. Ed'dig Réthy dr. főtörzsorvos töltötte be ezt a tekintélyes és fontos tisztséget, aki körülbelül három- hét élőt eltávozott. Utóda Czakó dr. főtörzsorvos lett. Czakó dr. már rövid itt tartózkodása alatt is kivívta a helyi társadalom teljes elismerését. A szegedi katonai és tartalékkórfházak, közvetlen vezetője Liclitenegger Gyula dr. fő törzsorvos, aki évtizedek óta fej t ki Szegeden méltányolt és kitűnő működést. A háború kitörése óta munkaköre természetesen nagyon megnövekedett, de ő a vidéki városban szinte párját ritkító beteglétszám mellett is eredménydusan működik. Jórészt az ő érdeme, -hogy a szegedi katonakórházak országszerte nagyszerű 'hírnek örvendenek. A vezetés felelősségteljes és terhes munkájában részt vesz ntég Nagy Géza dr. főtörzsorvos. aki a honvéd katonai kórházakat vezeti. Buzgó katona, kitűnő orvos, akit karrierje Szegedhez fűz. H-o-sszu ideje elsőrangú faktor a katonai egészségügyek intézésénél. A három kitűnő szakférfiú és fáradhatatlan emberbarát vezetése alatt a szegedi helyörségen mintegy, 60 orvos -buzgólkodik a sebesültek és betegek gyógyításával. A tizenegy szegedi katonai kórházban eddig 17,168 sebesültet és beteget helyeztek el. Áz első sebesült szállítmány augusztus 18-án hajnalban érkezett Szegedre, körülbelül kétszázötvenen voltak és a déli harctérről érkeztek. Akkor természetesen -még r.em volt a városban annyi tartalékkórház, mint most. Azóta az iskolák egy részét is kór-házakká alakitt-oták, a Vörös Kereszt, sőt más egyesületek is létesítettek kórházakat. Jelenleg Szegeden nyolcezer sebesült katona részére van hely, most azonban csak 3500 sebesült és beteg tartózkodik itt. Ezek közül is sokan már gyógy ulóban vannak, ugy, hogy majd tizenöt ezen ember gyógyult már, föl a luíboru kitörése óta a helybeli kórházakban. A szegedi katonai és tartalék kórházak, a Vörös Kereszt, a Kath-olikus Nővédő Egyesület, a Zsidó Nőegyesiileí. a Szabadkőműves Árpád-páholy kórházai mintaszerűen vannak berendezve. A sebesülteknek mindenkori kívánságát figyelembe veszik, a panaszokat, — amik eddig még alig fordultak elő, — figyelmesen meghallgatják és orvosolják. Az ápolás a legnagyobb gondossággal történik, a mit leginkább az bizonyít, hogy a kórházak vezető-orvosaihoz és a íőtörzsorvosok'hoz százszámra érkéznek hálálkodó, köszönő levek a felgyógyult és hazatért betegektől. Családon ás szaiüiaitóuesiieli tafálüoző tielue. Ü Kap! ás fiasíi átessek. KitHsfi Mű • Mi mm is Mi US! • Ms telis. ÉTTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK ^ Naponfa ERDÉLYI HALMAIM clsönagu zenekara játszik felváltva ! SZEGED, DUGONICS-TÉR 11. sz. > • > J> •