Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-07 / 285. szám

Szegted, 1914. november 7. DÉLMAÜYAJBORSZAÖ BB BB Konstantinápolyból jelentik: A íöhadi­száMs hivatalosan közti: Kelet! határunkon csapataink az egész arcvonalon érintkezés­ben vannak az ellenséggel A szmyrnai ki­kötőben három nagy angoi hajót, valamint több kisebb angol és francia gőzöst lefog­laltak és a hajók személyzetét, fogságba ej­tették. A bagdadi angol és orosz konzulátu­son folytatták a házkutatást. IAZ eddig lefog­lalt fegyvereken kívül 16 Mannlicher- és Mauser-fegyvert, 32 revolvert, 850 fegyvert és 170 revolver töltényt, valamint 15 szu­ronyt foglaltak le. Az angol nagykövetségen, valamint az itteni francia St. Benolt-iskolá­ban drótnélküli távíróhoz való készüléket találtak. Az Agence Ottomane a következő hi­vatalos jelentést teszi közzé: Vitéz lovasságunk tegnap összeütközött orosz kozákokkal, megverte és visszavonu­lásra kényszeritette az oroszokat. Lovas­hadosztályaink az ellenséges hadsereg utó­védjei szorongatták. A LONDONI TÖRÖK NAGYKÖVET ELUTAZOTT. Londonból jelentik: A török nagykövet tegnap reggel a nagykövetség személyzeté­vel együtt elutazott. Innen Vlissingenbe uta­zik. Grey államtitkár megjelent a pályaudva­ron, hogy a kormány nevében elbúcsúzzék a nagykövettől. A StefaÚHiigynökség jelenti Nisből: A szerbiai török követ e hó 4-én elutazott. A török alattvalók érdekeinek képviseletét az olasz diplomáciai képviselő vállalta. Az első angol-török összeütközés. Konstantinápolyból jelentik: A török csa­patok, amelyek háromezer beduinnal együtt átlépték az egyiptomi határt, már megkezd­ték a hadmüveleteket a határ mellett elhe­lyezett angol csapatok ellen. A beduinok meg támadták az angolok néhány pozicióját és azóta folytonosan nyugtalanítják őket, ilyen módon megkönnyítve a rendes török seregek operációit. Legutóbbi támadásuk azzal a si­kerrel járt, hogy az angolokat kiverték Nachl mellett Beir-Sabából. Ezt a helyet az­tán a törökök megszállották. Nachl a Sinai-íélsziget egyik városa, még pedig épen annak a fontos útvonalnak a kö­zepén, amely Akabából Szuez városába, a Szuezi-esatorna déli torkolatához vezet. A Jaltából a tengerpart mellett Kairóihoz vezető in vonalon kívül úgyszólván ez az Akaiba — Nachl — Szuez vonal az egyetlen, amely a Sinai-íélsziget pusztaságaiban járható utat biztosit. Nachl ezen a vonalon mintegy száz kilométerre van a török határtól. CIPRUST IS ANNEKTÁLTÁK. ' Londonból táviratozzák: Hivatalosan je­lentik, hogy Anglia armekíálta Ciprust. Ciprus 'szigete a Földközi-tenger keleti részéhen 1878. óta angol fenhatóság alatt áll. .A szultán csak felségjogokkal bírt, de azok­kal is már csak névleg, nem a valóságban. Várható vetít. Ihogy a háború kitörése után An­glia Egyiptommal együtt Ciprust is annek­táltii -fogja. A sziget legjelentékenyebb kikö­tője, mely az angolokra nagyfontosságú, Far­nak a. ANGOL-FRANCIA HAJÓK A KISÁZSIAI PARTVIDÉKEN. Athénből táviratozzák návember 4-fai ke­lettel a Vossische Zeitung-nak: A műit éjjel .angol-francba hajóraj közeledett Lemnos. felé és a Dardanellák ázsiai pífrtján Kumkale mel­lett foglalt állást, de az erődökből vaklövése­ket adtak, mire a flotta eltávozott. Ma reg­gel hét óíidkor az angol-francia flotta hajói ismét megjelentek és megkezdték az ágyúzást, amely rövid megszakításokkal déliig tarttílt. Nem a tengerszorost akdrta forszírozni az egyesüif' flotta, amelyben három nagy angol páncélos, húrom cirkáló, tizennégy torpedó­vadász és sok kisebb különféle hajó is van, hanem a kisázsiai partvidéket ékarfa nyugta­lanítani. OROSZORSZÁGBAN 50 ÉVES KORIG BEHÍVTAK. Glacból jelentik: A bombázott Odesszá­ból, Szebasztopolból és vidékéről rengeteg menekülő fut az ország belsejébe. Az orosz nép, amely sohasem akart háborút, nagyon levert. Az Oroszországból Galacra érkezett .menekülők beszélik, hogy Oroszországban már ötven eves korig behívták az embere­ket. SZMIRNÁNÁL. A Corricre della Sera jelenti Londonból: Szmirnától körülbei/ül két órai távolságra 70 ezer emberből álló török csapatat káncentrál­tak. A pufftól hét mértföld távolságban levő erődítéseket kijavították és tökélát eslitettéli. Szófia, november 6. Szófiai lapjelentések szét int Görögországban elrendelték az álta­lános mozgósítást. A hangulat és helyzet igen kritikus. VenizoléSz görög miniszterelnök ki­jelentettél, hogy ha Bulgária megszakítaná a diplomáciai vis'zonyt Görögországgá!, ugy ezúttal megsértené a hármas entente érde­keit. Szófia, november 6. Görögország Serres és Dráma között a bolgár határ -mentén 45,000 főnyi sereget koncentrált. Mértékadó körök­ben attól tartanak, hogy Bulgária engedélyé­vel Törökország Dedeagacsbn át szállíthat csapatokat és megtámadja Görögországot. Bukarest, november 6. Gengics volt szerb miniszter Bukarestben tartózkodik. Fitten reggel hosszabb tárgyalása volt Po­ra mbar a román külügyminiszterrel. Bécs, november 6. (Siidsl. Korr.) Sa­winsky orosz követ erőlködése s egyéb be­folyások, melyeket a legutóbbi napokban fo­kozott erővel igénybe vettek, mind nem ké­pesek Bulgáriát Törökország ellen való ál­lásfoglalásra bírni. A Radoslavov-korrnány el van szánva, hogy mindaddig fel nem adja a semlegességet, mig a bolgár érdekeket meg nem sértik; viszont kizártnak tartják, hogy Bulgária török-ellenes magatartást tanúsíta­na. A hivatalos lapok azt hangoztatják, hogy a Törökország és az entente szövetségesek közt megkezdődött ellenségeskedések •mind csak azt bizonyítják; 'hogy Törökország és Bulgária között változatlan rokonszenv ural­kodik és a két szomszéd államot érdekeik csak újólag és újólag egymáshoz fűzik. ROMÁN-TÖRÖK TÁRGYALÁS. Bukaréstböi jelentik: Halil bej, a török kamara elnöke, akinek annak idején Török­ország bukaresti követének kellett volna len­nie, diplomáciai misszióval Bukarestbe érke­zett. A tervek szerint más európai fővárosok­ba is cl keleti volna utazna, de a kitört há­ború miatt 'missziója feleslegessé vált. Bulgária és Törökország: együtt A Reichsposinaií jelentik Berlinből: Ide­való lapok szófiai távirat alapján közlik, hogy a porta szabad közlekedést engedett a Fekete-tengeren a bolgár kereskedelmi és hadihajóknak. Ez az engedelem nagyjelen­tőségű. A TÖRÖK KORMÁNY NEM AKARTA A HÁBORÚT. A Journal des Balkans tudósítása sze­rint Halim herceg török miniszterelnök né­hány diplomata előtt kijelentette, hogy a Fekete-tengeri események nem a kormány inki'áiivújából történtek. Ellenkezőleg, a tö­rök kormány nem akarta a liáborut. Halim herceg ezután formális nyilatkozatot tett ar­ról, hogy Törökország továbbra is meg fogja őrizni szimpátiáját Romániával szemben. .Megerősítést nyert az is, hogy a török tá­madás a „Gceben", a „Breslau" és a „Ha­midfe" parancsnokainak önálló cselekvése volt és hogy háborúra fog vezetni, azt a mér­tékadó körök az utolsó percig sem hitték. KONSTANTINÁPOLYBAN LELKES A HANGULAT. Konstantinápolyból jelentik: A tüntetések tovább féíynák. Mőssulban ezé,ékre menő tö­meg gyűlt- össze almák és törzsfők vezeté­sével és megesküdtek, hogy a kormányt a há­ború befejezéséig támogatni fogják. Az osz­trák-magyar és német nlagykövetSégiket üd­vözölték. Egy bukaresti lap azt a hir't terjesztette, hogy Radko Dimitriev szófiai ir.tegíbizatást kapott. Ezt itt teljesen hihetetleimek tartják, mert Dimitriev generális jól tudja, hogy Bul­gáriában lehetetlenné van téve: különösen a nacionalista pártok részéről érné rossz fo­gadtatás. Már napok óta bocsátják el a tar­talékosok idősebb évjáratait és fiatalabb év­járatokat hívnak be. Különben sincsenek na­gyobb katonai készülődések. Minden bir, me­lyet külföldön a bolgár mozgósításról terjesz­tenek. hamis. Szófia, november 6. A Berliner Tage­blatt szófiai levelezője Bulgária magatartásá­ról a következűket jelenti lapjának: — Bulgária értelmiségének egés-z rokon­szenve és a kormány hangulata is ma egé­szen bizonyosan a szövetséges közpdnti ha­talmak mellett van. Ebhez a hangulathoz nem kis mértékben járultak hozzá azok a csalódások, amelyek Bulgáriát az oroszok részéről érték, azonkí­vül pedig ritkán volt olyan jó üzlet egy köl­csön politikai szempontból is. mint az, ame­lyet Németország adott Bulgár iának, nem sokkal a háború kitörése előtt. — Bulgáriának csaknem, minden politi­kusa tudja, hogy a háború alatt nem fog si­kerülni az ország semlegességét megtartani, Tudják a bulgárok, hogy mit várhatnának Oroszországtól, ha győzne; tudják azt is, hogy a macedóniai kérdést ez a háború fogja véglegesen eldönteni. Illetékes körökben azonban nem, tartják még elérkezettnek az időt arra, liogv Bulgária jövendő politikájá­ról határozzanak.

Next

/
Thumbnails
Contents