Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-05 / 283. szám

Szöged, 1914. november 5. JófÖLM AG Y AEOBSZÁG 3 Az aíyeiska: Napoleóni pózban. CarszkojeSzeloból jelentik: A cár a táborban álló sereghez utazott. Alexandra Feodorovrta cárné a trónörökös nagyherceggel s a cári pár leányával kikísérte a cárt a pályaudvarhoz. A vonaton, mely félkettőkor indult el, a hadügyminiszter és a cár kiSérete is együtt utazott az uralkodóval. Hazahívták a kínaiakat. Genfből jelentik: Az itteni lapok jelentése szerint a Franciaországban tartózkodó kínai állampolgárok kormányuktól felszólítást kaptak, hogy térjenek haza. Az Eniden százmilliós kárt okozott. Londonból jelentik a Corriere della Serd-nak: Az a rengeteg kár, amelyet német cirkálók okoznak az angol tengeri kereskedelemnek, igen lesújtotta a londoni kereskedelmi köröket. Az angol hadihajóknak sikerült ugyan az Északi-tengert biztosítani a német I Szófiából jelentik: A Dnevnik irja a helyzetről: Az uj háború Törökország és az eníeníe között uj politikai irányt diktál Bulgáriának. Ez a háború közvetlenül belevág a Balkán-államok kereteibe és azok feltétlenül egyenkint bele lesznek sodorva a tűzbe. Mindegyikük ki fog lépni a várakozó semlegességből és -akíiv szerepet fog játszani. Abban a percben, amikor Románia és Görögország közvetlenül beleszólnak az ügyek folyásába, Bulgária is bele fog szólni. EGYÜTT A-TÖRÖK A BULGÁRRAL. Konstantinápolyból jelentik: Az Ikdam foglalkozik a helyzettel és a török-görög viszonnyal. Arra az eredményre jut, hogy Görögország valószínűleg nem a saját invciativújából, hanem egy nagyhaltalom érdekében cselekszik, amelynek érdekében van, hogy a háború kiterjeszkedjék a Balkán többi részeié is. De Törökországnak és bizonyára Bulgáriának sincs ahoz kedve, hogy akárkinek a kezében is játékszer legyen. Ép agy, mint Szerbia, Görögország is sérti a török és bolgár érdekeket, mert mögöttük áll a hármas entente, mely arra pályázik, hogy gyengítse Törökországot és Bulgáriát is. Törökország rendithetéíleriiil meg fogja védelmezni életérdekeiket és ugyanezt elvárja Bulgáriától is. Tehát tévednek azok, akiknek az a szerep jutott, hogy az Aegei-szigetek (felől megfenyegessék Törökország ázsiai partjait, tévednek azok, akik azt gondolják, hogy Törökország kifáradt a Balkán-háborúban. EGYÜTT A SZERB A GÖRÖGGEL. A szófiai Dnevnik jelenti: Megbízható vallomások alapján kiderült, hogy az utóbbi összeütközésnél, amely a dojeráni kerületben a szerb katonaság és az albánok között történt, a közeli görög határon túli garnizon a szerbek segítségére sietett. Á görögök mindjárt kihasználták az alkalmat, hogy a bolgár lakosság között kegyetlenkedhessenek. ROMÁN—BOLGÁR KÖZELEDÉS. Szófiúból jelentik: Rades bukaresti bolgár követ Szófiában való tartózkodása és a királynál való hosszas audienciája egy politikai misszióval iáll összefüggésben;, amelycirkálóktól, azonban imás a helyzet a Csendes- és Indiai-Oceánon. Az Emden cirkáló, amely a háború kitörésekor valamelyik kínai öbölben tartózkodott, kiszámíthatatlan veszteségeket okozott az angol kereskedeleminek. Húsz értékes szállítmánnyal telt angol gőzöst sülyesztett már el ez a cirkáló. Hat hétig, mintha csak eltűnt volna a viz sziliéről, a felkutatására kiküldött angol hadihajók nem akadtak a.nyomára. Miközben ezek a hadihajók az Európába indított csapatszállításokat kisérték, addig az Emden hirtelen megjelent a bengáli öbölben és negyvennyolc óra alatt elpusztított hat nagy gőzöst, bombázta a madrasi kikötőt, fölgyújtva a petróleumtartályokat, majd megjelent Colombo előtt a ceyloni öbölben, ahol ismét három kereskedelmi gőzöst sülyesztett el. Az a kár, amelyet eddig a német cirkáló az angol kereskedelemnek okozott, körülbelül százmillió koronára telhető. Az elveszett hajók t o n n a t a r t a 1 ma százhúszezer. hez sikerült megnyerni Ferdinánd király beleegyezését. Minden jel szerint bolgár és román közeledéséről, illetve egymással való szorosabb viszony kérdéséről van szó. BULGÁRIA NYUGODTAN VÁR. Szófiúból jelentik: Radaszíavov minisztereinek fogadta az orosz, angol, francia, szerb és görög követeket és amikor a diplomáciai képviselők tudakozódtak Bulgária jövendő magatartásáról, a miniszterelnök azt felelte, hogy az változatlan marad. Ezután az orosz és a török követek hivatalosan bejelentették, hogy háborús állapotba jutott egymással Törökország és Oroszország. Konstantinápolyi jelentés szerint az ottani orosz lakosság sietve el fogja hagyni a török birodalmat. Az első csoport már holnap útra kél. A Boris nevű bolgár gőzösre szállnak az oroszok; a Fekete-tengeren szabad átkelést biztosítottak ennek a bolgár hajónak. Meddig fariba! a Iiábory? — Egy francia iudós számifásai. — Október 5-én a francia „Az erkölcsök és tudományok politikai akadémlájá"-ban vitát rendeztek a háború néhány pénzügyi és gazdasági kérdéséről, amelyről már röviden mi is megemlékeztünk. Leroy Beaulieu bevezető előadást tartott és annak a lehetőségét igyekezete bizonyítani, hogy a háború nagyon sokáig eltarthat, fejtegetéseiből közöljük a következőket : Németország Ausztria-Magyar,ország • ellen,ségeiarek 321,000.000 embeTljol álló ilialkc,s sága van. Németországnak és Ausztria-tMagyaromzáigiiak 143,000.000. Elrez jön még -az angol és .francia birtokok gyarmati' Ciaíkosság.a, amelyet 417,000.000-na beosülnek. Az: mondják, Németország lakcsiMgérilsIk -zárna 35 -zúzalékkel! múlja fölüil Franciaország lakó,-,-ágát. H-a csaik a 20 éven fölüli felnőtt lakoi-iságot vesszük számításba, ugy >a különbség nem olyan jelentékeny: 35 százalék. Tudunk -azonban példákat,, lalhoil egy kis nép is nagyon sokáig kibírta a háborúit. így a burok, -akik három évig voltaik háborúban a -hatalmas Anig'Oilországgiah Had • öregük nem volt több 30.000 ítmbernél, ®z angoloké pedig 150.000 ember volt. És ezek a .kis (hadseregek két esztendőnél továb harcoltak egymással. Szerbia néhány esztendő aí-att mrét imár -a harmadik háborút My tatja és likkor:-ágárnak 12—13 százaléka át! fegyverben. Ha tehát ezek a népek kibírtak olyan hosszú háborúkat, annál biztosabban kibírja egy modem kultúrnép, amely sokkal jelentősebb tartalékra lámaszkodhatik. Yves Guyot felelt erre az előadásra. A modern kultúrnépek hüdiiküitségeit in a fartatok át vizsgálgatta. •Az 1870-iki német-francia háború küMségei Franciaország részéről 12.37, iNúrnótorszúg részéről 5 mitilaárd frankot tetteik ki. Mennyi .lese ia mostani háború költségei Naponként és •katonámként 10—12 márkára becsülik a kiadásokat, Henknek a Mrlitarisebe Riindsehau-ban közölt számi 1 ás,ai ezerint Németország 3 millió, Ausztria-Magyarország 2 millió, Franciaország 3 millió és Oroszország í millió embert tart fegyveren. összesen tehát 12 millió embert. -Ént:-ük a négy népnek a háború- költségei eszerint 120—150 millió márkát tennének ki 'naponként, Az 1907-iki angol népszámlálás adatai szerint Angolorszagban évenként körülbelül nyele milliárd feilesileg áll a nemzőt rende:kezesére. Gnyot bce-lt-e -szerint Fi me!a,országnak a fele, Németországnak pedig a háromnegyed része 'marad* fölösleges évenként. H-a továbbá kiszámítjuk, hogy a munkabér a termelt értéknek csak 50 százaléka és számításba vesszük, hogy -a imunkdképas férfilakosság csaknem bároimmagyed része valami módon akadályozva vau .a mimikájában, igy Franciaország vesztesége hat. 'hónap alatt 15 milliárd frank, Néhnoy rszágá 22 milliárd, Oroszországé 4 imi'liiárd, Religiiiimté és Angolországé 3 milliárd, framk. Röviden, néhány hónap alatt a veszte-ég borzalmasan nagy lesz. A londoni The Eöencmist is nagyon élesen szállt szembe Leroy fölfogásával. Azt mondja és joggal, hogy ez inkább lélektani, mint fizikai kérdés. Egy modern nép -: Icáig kibírhatja az ipari tevékenység bénulását? Mert ettől függ minden. A régebbi háborúkkal való összehasonlítás mind a két bábán sántít, mert a anestaini három bónapju Angclor.szágn,: k, Franaiaországit'Jak ,'- Oroszországnak többe kerüli, mint a krimi háború három esztendeje. A The Econenvist kiszámítja •ezután, hogy Amgolcrszágavak a háború hetenként 7 millió font sterlingbe kerül. (Egy font sterling 24 korona.) Németország kiadósait naponkint 1 'millió fontra és ,havonként 30 millió fontra becsüli. A háborús hitel eszerint nyolc hónapra elégendő. Ebez jön még a községeknek segélyezésekre fordított óriási kiadása. Ezenkívül a régi háborúk emberáldozaibau valló veszteségeit össze sem lehet hasonlítani a mostanival. A The Eeonomist kénytelen vc'lt még hozzáfűzni, .hogy Oroszországnak Singarev számításai szerint havonként 500 millió rubelt kell előteremteni a háború költségeire és igy egy fél év alatt hat ,milliárd márkánál is töbet kell kiadnia. Micsoda forrásokból tudja a cár birodalma ezt a borzalmas nagv összeget meríteni? Még ia gazdag Friane-iaorzág is pénzhiányban saemved. A védelmi Ikökv-ün szeptember 15-étől .október 5-ig ölslszeuen 217.75 millió frankot hozott. Erainiela,ország Angliában csak 50 milliót, kapott és igy október 1ig 1.89 milliárd frankot veit kéuytc'kin kölcsönözni a francia, banktól. Ezenkívül 104.59 milliót, vett át a. banktól, ugy, hogy hadi költségei két hónap alatt 2.1 milliárd frankot tettek ki. Még négy imiilMárd frankra van szüksége, hogy további négy hónapig Mytaltíhaissa a háborút. A fu:;nó:a baniknak 12 milliárdnyi bankjegyet kell ikiadnia, amelyből október elsején már 9.3 milliárd forgalomba a volt, ugy, hegy a bank jegy tartalék már e-a'k 2.7 milliiárd, míg az áll-wnuák legalá;!<b négy milliárd frankra lesz szüksége. 'Mindebből kitűnik, hogy Leroy számítása hiányos. Fölsorolja Németország gyönge oldalait; a vele ellenkező véleményen levők Németországban megfordítva csinálják. A tárgyilagos mérlegelésnek tehát arra az eredményre "kell vezetnie, hogy a harcban résztvevő valamennyi országra nézve nagy szerencsétlenség lenne, iha a háború tulsokáig tartana. Háncsba borul a Balkán.