Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-04 / 282. szám

Szerda, 1914. november 4. DÉLMÁGYARORSZAG 7 •pa Irta: ffl.AÍTROT, (Saját tudósítónktól.) A francia hadse­regről ez év májusában érdekes kritikai cikk jelent meg. Ez a cikk oly időben látott nap­világot, amikor még .gondolni sem lelhetett arra, hagy a francia seregnek csakhamar ko­íhólylan szembe kell szállánia: a német. csapa­tok kai. hinnék a cikknek azt a szemrehányást sem lehet tenni, hogy elfogult, méta* szerzője Mailről francia tábornok, a franciák egyik legismertebb katonai szakirója. Maitrot tábornok a mult évi francia nagy hadgyakorlatokon szerzett tapasztalatait hoz­ta napvilágra. A háború eddigi folyása vi­lágosán mutatja, hogy mennyire veit igazuk .azoknak, aíki'k ta haidgyalkorlait eredményeiről kő-vetkeztetve azt állították, ihogy .a németek fölényben vannak a franciák fölött. Külö­nösen a francia gyalogságról mond érős kri­tikát iMiaitrot és .azt mondja, hogy a hadgya­korlaton rész'tvett 34. ós 35. hadtest a legna­gyobb rendetlenségben volt, ia különféle köte­lékeik szét voltaik szakadva, sck ember elszi­getelve aludt, a tisztek elvesztették osztagai­kat, egyik-másik század nem tudta merre van a .zászlóalj többi százada, egyes osztagok félnapokon keresték egymást, az ezredek csak nehezen tudtak megalakulni és délelőtt he­lyett csak délután lettek kéiszek az indulásra. A francia gyalogságnak — Mailről sze­rint — az a hibája, hogy semmit, vagy csak igen kereset tud. ,Különösen a terep kihasz­nál ásói! fogalma nincsen. Az összeköttetési szolgálat hiányos. Egymás mellett harcoló egységek minden ok •nélkül elszakadtak egy­má-tól, az. összeköttetést neim tartották fenn. Minden kii a. saját szakállára harcolt, ügy látszott, mintha a. katonáik kalander módra harcolnának s a harc feladatáról, céljáról ki som lennének oktatva. A francia gyalogságniak az éjjeli harc­ról és több más fontos harcmodorról fogalma, sincsen. Mailről ennelc ckát abban látja, hogy a franciák kiképzési ideje cslaik két esztendő s ebből ás sokat elvonnak oda nem tartozó kurzusokra, Írás-olvasás, polgári kö­telességek, szőlőművelés, burgonyátenyésztés tanítására. Maitrot kijelenti, hogy a. katona­tisztek, ha mint néptanítók működnek a. ka­szárnyában, képtelenek ott katonákat ne­velni. A hadtest-lovasságról 'a tálprnoík meg­jegyzi, hogy a hadgyakorlaton mindig a gya­logsághoz tapadt éis saját biztosítását eSha­nyafgolta. A lovas hadosztályhoz beosztott tüzérség a 75 milliméteres ágyúval van fel­szerelve, de ezek az ágyuk nagyon nehezek, A nehéz tüzérség aránylag kevés üteggel van ellátva. Tarackok nincsen ék s a franciák a tüzérség felszerelésénél nagy hátrányban viann'ak. A franciáknak hadoisztályonkmt leg­alább negyven löveggel .van kevesebbjük, mint a németeknek. A francia csapatok élelmezése ás sok kí­vánni valót iliagy hátra. lA fagyasztott hus, melynek használatát bevezették, gyorsain rot­had lés legnagyobb része élvezhetetlenné lesz, mikor .a csapatnak kiadják. 'Feltűnő, hogy a franciák még mindig nem rendszeresítet­ték a mozgókonyhákat, holott ezekkel az ös.z­szes többi hatalmiak már régen fel vannak szerelve. Közvetlenül .a háború előtt jelent meg a franciák uj harctéri szabályzata, amely a francia, vezérkari tiszteknek kíván útmuta­tásul szolgálni. Az uj szabályzat követelése, hogy az ellenség hadereje égy döntő ütközet­ben megsemmisíti essék. A legügyesebb ma­nőver sem dönti el az ütközetet, — mondja a szabályzat — e helyett az erővel támadó fellépés jellemezze a csapatok mozgását. A legjobb biztosítékot a támadó fellépési nyújt­ja. Ha több hadsereg működik együtt, akkor e hadseregek külön-külön minél gyorsabb francia tábornok. eredmény elérésére töreked jenek. A támadó szellem következetes értelmezése folytán ki­sebb erők kikülöniitése lehetőleg kerülendő, magasabb kötelékben legalább a. hadosztá­lyok együtt maradjanak. Maitrot tábornok bírálatát a háború fo­lyása igazolta. Az uj francia ^harctéri sza­bályzat pedig teljes csődöt mondott. A fentiek kiegószitésére azonban érde­mes ideiktatni .egy francia tartalékos: tiszt­nek kijelentéseit. Ez .a tiszt jelenleg Bor.de­auxhialn van s az ottani vörös keresztes kór­házban fekszik. Eltekintve minden, alapot nélkülöző dicsekvésieitől, sok érdekes dolgot mond. A derek francia, tisztnek a. németekről általában nincsen valami jó véleménye. Még a német tüzérség kvalitásait sem hajlandó elismerni. A nagy német sikerekét pedig egy­szerűen a túlerő számlájára drjla. A francia hadsereg hősiességéről .eSlilenbein legendákat beszél. Azt mondja, hogy a francia legény­ség tizenhat-fize nny olc-liuszórás ütközeteiket a legnagyobb bravúrral luircoil végig. Éhe­sen, szomjasan és álmatlanul olyan smp'nel­tözeket áll ki órák hosszat, amelyeknek csak csattogását, Ibömiböilésót is haMiga'tni idegfe­szítő valami. A .legkegyetlenebb megpróbáltatása azon­ban a, háborúnak a szomjúság. Ez még .az éhségnél is kinzóbb. Pedig — ezt beismeri a tartalékos tiszt — a francia katonáinak az éhségben ás van bő része. A harcolók sok­szor napokig nem jutnak egy kis gyümölcsön és néhány falat kenyéren egyébhez. Ám az alföid legnagyobb férfi-, fiu­és leángkaruha áruházát és uri szabóságát földszint és 1. emeletre mindezt el lehet, viselni, csak ugy, mint a-at, hogy a csizma meg a ruha hetekig nem kerül le a katonákról. De a- szomjúság elviselhetet­len. É- a német — szólja eil magát a tartalé­kos francia tiszt — ha egyszer lvaiicba keve­redett, egy pillanatig sem hagy békét iaz el­lenségnek. Ha a harctér közelében wallalhcl kut van, bizonyos, hogy ott tombol heveseb­ben a németek ágyútüze. És harcoló és sebe­sült egyaránt elepedhet .a gyilkos forróságtól, egy csöppnyi üdítő italhoz nem jut, csak ha­lálos veszedelem árán. Egy csésze meleg fejet. Az eddigi, .mindössze kétnapos adakozás eredményéből ugy látszik, hogy a közönség nagy ctélja szerint méltányolja a „Feministák Szegedi Egyesülete" ingyentej mozgalmát. Talán legjobban tudják, hogy a különböző ihu­A mai kor legszenzáció­sabb mozi előadása az URÁNIABAN felolvasással Szerdán és csütörtökön Színesen vetitetí és számos mozgóképekben álló képek sző egétirfa PALÁSTHYMARCELL Főbb tsrfalmu mozgóképek: Zimony—Belgrádi Ilid. 74-ik gyalogezred beszentelése in­dulás előtt. Az orosz kozákok rohama. Németek visszaverik az oroszt. A megfutamodott kozákok. A német torpedók indulnak. A francia hadihajók indulása. Az angol tengeri flotta. Zeppelin léghajók aThemse partján. Visszavonuló belga katonák. A belga király szökése. Bresíau,ahires német páncéloshajó. A francia hadsereg indulása a háborúba. A francia önkéntesek. A bajor trónörökös csapata élén. A német léghajók támadásra in­dulnak. A franciák menekülése. A hémet hadihajók visszatérése. Olaszország a monarchia mellett tüntet. Az angol király szemlét tart. Jegyek előre válthatók délután 4 órától az URÁNIA pénztáránál Előadások kezdete fél 6 és 9 órakor Rendes helyárak!

Next

/
Thumbnails
Contents