Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-04 / 282. szám

Szerda, 1914. noveuüber 4. 0ÉLMAGYARORSZÁG 3 A búrok uj szabadságharca. A Lokülanzeiger érdekes részleteket közi)' a burok fölkeléséről, amely mindig nagyobb arányokat Ölt. A forradalmi mozgalom1., amelynek vezetője Dewet tábornok, napról-napra súlyosabb aggodalmakra ad okot Londonban. A fölkelők kitűnően vannak fölfegyverkezve, elsőrangú vezetőik vannak és nem valószínű, hogy az angol csapatok gátat fognak tudni •vetni a mozgalom mindinkább nagyobbodó erejének. Dewet és társai szerencsésen használták ki a kedvező pillanatot, amjkor a .csapatok egy része Német-Délkelet-Afrikában harcol, más részüket pedig Franciaországba vitték. Az angol lapok azzal biztatják a közönséget, hogy Anglia még nem veszítette el a fejét és nem fog eltérni főcéljától: a németek megsemmisítésétől. A forradalmi mozgalom két vezetője: Maritz ezredes és Dewet tábornok. Elvben mindenesetre jelentékeny eltérések vannak közöttük, Maritz ezredes a délafrikai angol hatalom ellen karcot és szabad államot akar teremteni a délafrikai Unióból. Dewet tábornok egyelőre nem kívánja végleg megdönteni az angol uralmat Délaífriikában, hanem a fölkelése csak a Botha-mmisztérium ellen irányult, amely belevonta a világháborúba Délafrika fegyveres erejét is. Különböző céljai azonban nem akadályozzák a két vezért abban, hogy együtt és egyöntetűen ne dolgozzanak. Londonból jelentik a romjai Tribunának: tiotha tábornok kedd reggel elhagyta Rusteenburgoí és még a délelőtt folyamán öszszeütközötí Beyers generális párthiveiivel Bolha serege 80 foglyot ejtett. Beyers egynéhány Ibivé megsebesült. Az üldözés még tart. A belga tengerparton dörögnek az ággisk. Róma, november 3. Amsterdamból jelentik a Telegraphnak, hogy déltájban Kidketöl északi irányban erös ágyúzást hallottak, amely 45 percig tartott. Az ágyúszót 12 óra múlva ismét hallották. Azt hiszik, hogy heves tengeri harc folyik. Berlin, november 3. Rotterdamból jelentik: A Times tudósítója Epernayból a következőket ifja a régi francia koronázó város, Ryims, jelenlegi állapotáról: Teljes képet azokról a károkról, amelyeid a bombázás Reimsnek okozott, még nem alkothatunk magunknak, de az ideérkező menekültek rettenetes részleteket mondanak el a bombázásról. A gránátok mintegy hétszáz polgárt megöltek. Még nagyobb a sebesültek száma. Háromszáz ház a tüzérség ágyúitól tiizet fogott és teljesen leégett. Százötven ház ezenkívül kisebb-nagyobb sérülést szenvedett. A város százezer lakójából ma csupán negyvenezer tartózkodik Reimsben. Napokig egész családok a pincékben éltek'és nem volt más ennivalójuk, mint száraz kenyerük. A borkereskedők pincéi nyújtották a legjobb menedékei, mert ezeket a lehető legkényelmesebben berendezték. VILMOS CSÁSZÁR A HARCTÉREN. . Róma, november 3. F*árisból jelentik a Tribunának: A Daily Maii értesülése szerint Vilmos császár jelenleg Franciaországban tartózkodik, ahol az összes harcmozdulatokat intézi. Tegnap a szász királlyal autókirándulást tett a harctérre, személyes megjelenésével és szavával bátor itva katonáit. ELLENTÉTEK ALBERT KIRÁLY ÉS CHURCHILL KÖZÖTT. Berlin, november 3. Angol bankkörökből származó magánforrások az Albert belga király és Churchill között kitört éles konfliktusról tudnak. Már Antwerpenben heves jelenet játszódott le Churchill és a belga király között, aki a németekkel békét kívánt kötni, mert számit ott Vilmos császár lovagiasságára és reménye volt, hogy a békekötés még biztosithatja Belgium függetlenségét és önállóságát. Bahkkörökben e nézeteltérés következményének tudják be, hegy Anglia a belga állami kölcsön kamatainak kifizetését megtagadta. A belga király békeszándékairól szóló Unir most már másodízben merül fel és mondják, hogy a király felesége az utóbbi időben rendkívül sürgette a békekötést. A BELGA TENGERI HARC. Róma, november 3. Ideérkezett londoni admiralitás hivatalosan ezeket közli: — Az angol flottának a német jobbszárny elleni harcában a Falcon nevű hadihajóra egy gránát esett, amely egy tisztet és nyolc tengerészt megölt és egy tisztet és tizenöt tengerészt megsebesített. A Brilliant hadihajónak egy halottja és több sebesültje van. a RinalA Rundschau jelenti Bukarestből: A Rjecs jelentése szerint Ferdinánd román király kijelentette, hogy semmi irányban nem fog letérni arról az útról, melyet elődje neki kijelölt. Semmiféle áramlat országában nem fogja öt oly módon befolyásolni, hogy ezt az álláspontot feladja vagy megváltoztassa a külpolitika irányát, melyet Károly király állandó érvénnyel megállapított. Bcszarébia várja a román testvérek fegyverét! Egy bécsi lap hasábjain Argenty, a francia-román liga alelnöke, ép ő, cikket ir, melyben hatalmas érveléssel és meggyőző erővel bizonyltja, hogy Románia nem áll. nem állhat az orosz érdekek mellé, mert ha jövőjét biztosítani akarja, akkor aggódnia és félnie kell az orosz befolyás nagyobbodásától. Erveinek támogatására egész sor tudós és politikus nyilatkozatait és müveit idézi, köztük francia tudósokét is, akik leírják, hogy milyen végzetes volt Románia sorsára és a román politikára mindig az orosz befolyás. Eme idézetek között legérdekesebb Rambaud francia miniszternek és a Sorbonne volt tanárának nyilatkozata, amelyből a következőket iktatjuk ide: „Az orosz veszedelem Romániára mindig borzalmasabb veit, mint bármely török vagy tatár betörés. .4 román nemzetet 1739-ben az oszrák beavatkozás mentetté meg, 1828-ban pedig olyan szerepeket kezdett játszani Romániában az orosz követ, mint II. Katalin alatt Stockholmiban és Varsóban. Az oro^z abszolutizmus volt az, a mely ellen a Románia intellekíuálitásának újjászületése érdekében a harc megindult." Aztán következett még egy egész sereg érv, mely mind arra utal, hogy Románia helye nem lehet-Oroszország mellett. A mai helyzetben Románia részére nem marad más hátra, mint kihasználni mindazokat az előnyöket, melyek részére abból származhatnak, ha Oroszország hatalma végre megtörik és a rabszolgasága alól Elszabadulnak mindazon népek, melyek önállóságra és kultúrára hivatottak. ilyen nép a román is. Besszarábiában, dónak pedig nyolc sebesültje. A német tengeralattjárók megkísérelték hadihajóinkat megközelíteni, torpedóink azonban megvédelmezték a flottát. föoltke a császári kastélyban üdül. Berlin, november 3. A Wolff-ügynökség jelenti: Moltke tábornagy, a német szárazföldi hadsereg vezérkari főnökének, akinek megbetegedéséről legutóbb közlést tettünk, teljes felgyógyulása végett üdülésre van szüksége. A német császár e célból hamburgi kastélyát boesájtotta rendelkezésére. Moltkét továbbra is- a hadügyminiszter fogja helyettesíteni. EGY TÁBORI MISE. Köln, november 3. A Kölniscihe Zeitung egy düsseldorfi harcosnak október 4-én kelt leveléből egyes részeket közöl. A levél a nyugati harctérről jött és többek között a következőket tartalmazza: Ma vasárnap van, tábori misével, melyen nekem is szerencsém van részt vehetni. Hoszszu idő óta Pmia láttunk először fokészeket misemondó ruhában. Halálos csend és nagyon komoly arcok. A tábori lelkész egyszer már francia fogságban volt és miután szabadon bocsátották, a császárnál kihallgatáson jelent meg. Elmondotta, hegy a császár a következő szavakkal búcsúzott el tőle: Köszöntse harcban álló bajtársaimat, mondja meg nekik, hogy bizzanaik Istenben, aki majd nemsokára győzelmesen enged bennünket hazatérni. amelyet a plevnai segítség viszontszolgálatául Oroszország Romániától elrabolt, egy tömegben millió és millió román él. Besszarábia várja a román testvérek fölmentő, segítő fegyvereit. A mi románjaink testvéri érzéssel egyesült velünk és román meg magyar vér egyformán öntözi/ a csatatereket. A mi románjaink tudták, hogv kj a közös ellenség, hogy ki ellen kell teljes erővel harcolniok. Scká nem tarthat, hogy a román állam is felismerje ezt és megtartsa végső leszámolását az ősi ellenséggel. Olaszország a Cjörög ierv cHeire. Szófiából jelentik: Rómából ideérkezett, feltétlenül szavahihető híradás szerint, az olasz kormány hivatalosan értesítette az athéni kormányt arról, hogy semmi körülmények között sem egyezik bele abba, hogy Görögország okkupálja Epiruszt. Ehez a hírhez az a megjegyzésünk, hogy Olaszország teljesen azt akarja ezzel a döntéssel is, amit a monarchiánk. Olaszország e nyilatkozatával helyettünk is beszélt. Bulgária: ugrásra készen. Konstantinápolyból jelentik: Miután a bolgár kormány a leghatározottabban visszautasította az orosz kormánynak azt a követelését, hogy engedje keresztül Bulgária a Szerbia számára küldött hadi anyagot, az orosz kormány ismét azzal a követeléssel lépett föl, hogy a bolgár kormány távolittassa el az aknákat Ruszesuk kikötője elől a Dunán, vagy legalább is jelölje meg a veszedelmes zónát. A bolgár kormány ezt a követelést is visszautasította, mint teHiesNlietetlent és figyelmeztette a pétervári kormányt, hogy a szuverenitás joga az Al-Duna fölött Romániái illeti meg, tehát Oroszországnak a román kormányhoz kell fordulnia, ha azt kivánja, hogy Szerbiának szánt hadiszerei a Dunán á; jussanak Szerbiába.