Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-25 / 303. szám

160 idElmagyarország Szeged, 1914. november 22. A CSENDES-ÓCEÁNI SZIGETEK. Róma, november 24. Londonból jelentik a Giornale d'ltaliának: A Morning Post-nak je­lentik Sidneyből: A japán kormány értesítette Angliát, ihogy kész átadni a íMarshal-szigete­ket, úgyszintén a többi csendes-óceáni német birtokokat az ausztráliai csapatoknak. Egy ausztráliai 'hadosztály e célból meg fogja szállani a szigeteket, amig végleges döntés nem lesz. Leszerelik a „Berlin" cirkálót. Krisztiánra, november 24. Trouheimböl iDrout'heim) jelentik: Az itteni kikötőben meg­kezdték a „Berlin" nevü német pótcirkáló le­szerelését. Ez a leszerelés a hágai konvenció rendelkezései értelmében történik. A semle­ges nemzetek e konvenció értelmében arra jogosultak, hogy a háború folyamán a had­viselő felék (hajóit megfosszák attól a lehető­ségtől, hogy a nyílt tengerre visszatérjenek. A tisztek és a legénység (500 ember) őrizet­ben maradnak. Magyarul tanulnak az osztrák tisztek. Sajtóiőhadiszáüás, november 24. A város rnegélénkült. Tisztek sürögnek-forognak, az autók százával repülnek és százával jönnek apró lovaktól vontatott szekerek s a kocsi­soroknak se vége se hossza. Amikor Boroe­•vi'cs az utcán megjelenik, néptömeg kiséri őt útjában. A vezérkar egy részének számára a feáthöjikus olvasókört rendezték be éttermük ahol a hadsereg parancsnoka. Boroevics Szve­tozár tisztjeinek társaságában étkezik. Az ut­cákon és a kávéházakban mindenkinek figyel­me a parancsnoksághoz tartozó tisztekre irá­nyul, akik között van Szilveszter dr.-nak, az osztrák képviselőház elnökének titkára szá­zadosi rangban. A kapitány egy kétüléses, 16 lóerős berlini gyártmányú autón teljesít szol­gálatot. Volt alkalmunk vele beszélni s leg­nagyobb meglepetésünkre kérdésünkre ma­gyarul válaszolt. Elmondotta többek között azt is, hogy ezzel a kis autóval már a nyu­gati német főhadiszállást is megjárta. Be­szélgetéseink során pedig azt Is -mondotta, hogy hónapok óta tanul magyarul, mert a há­ború után, mely csak a mi szövetségeseink győzelmével végződhetik, Ausztriában min­denki kötelességének fogja tartam, hogy a testvér magyar nemzetnek nyelvét megta­nulja. Bulgária semlegessége. Szófia, -november 24. .A bolgár láviraiti ügynökség jelenti: A solbramjs' inai ülésén Badoszlavov minis-zterehiöik kifejti a-z ellen­zék részéről elhangzott tóráflatqfcra válaszol­va, ihogy u kormány hü marná, az európai háború kezdete óta elfoglalt semlegességéhez, amelyet áillanidóaui 'hiven .megtartott. A ixná­riSszterc'nöik az © tekintetiben felmerült szetiti­Téhányásoifcat erélyesen visszantasitotta. Ami­kor lizonycis ihaltalmak szükségesnek fairt-ot­í-á'k, hogy. megjegyzéseket tegyenek, & kor­mány nyomban megtette a szükséges kijeleni­V-fokc , pimetyék megnyiugtatólag Látottak. Ezidő-xenkit ©a ö«js®es ihatalima'k méltányol­ják B- ' ? ária m-aiglaltartását. Bulgária barát­ságos v'.-zonyt tart fenn Romániával, Görög­ország" A sőt a hadiái lapodban levő Szerbiá­val is. Törökországgal való viszonyúik őszin­te, A livoimány abban a saenenosés (helyzetiben van, közölheti a nemaettel, liogy az or­szág •:•'{, toriális integritását biztosította, Rad -.-ov niimszteTolnök igy végzi be (be­széd : • körühnénqek bennünket arra fog­unk • •r-eelteni, hagy tárgyalásokba bo­csát: -nk az ország területének kiterjesz­tés ' /ben. ugy ezt m egész európai kon­cert ' . -ratu támogaltáisával fogjuk csak i-v ' .p.rn-ly ut ólával a (lehető legjobb vi­szc '-.'ámju-k fe-vni tartani. (Élénk Lcsszn kk "tó tetszés.) Visszatérlek a Sisszai túszok. Fiume, november 24. Topics Szerafine, Lissza polgármesteré és ia város más polgárai, akiket a franciák' Lisszán e hónap 3-án tett látogatásuk alkalmával tnszcikul magukkal vittek, tegnap Fiúméba érkeztek. A polgár­mester beszéli, hogy LiíSzáról torpedónaszá­don. Kephaillóü'iáxia vitték, amely m "angol­frámcia haijórajnak a déli vizekeh való akciói számára, bázisul szolgál. Egy tengernagy* parancsára visszaadták ;a polgármesternek a 21.000 koronát, amilt a franciák ihadisarcképen beszedtek volt, IA túszokat. (Máita-szigetérc, majd onnan 'MareeilTe.be szállitották. Haza Genován át utaztak. A visszatértek tegnap a 1915. évi máftis hó l-re kiadó Petőfi Sándor-sugárűt 32. szám. Bővebbet a háztulajdonosnál. Ajánlatokat kérek a „ Délmagyarország " ksadóítivataíába. SS®®®©©®©®®®®®®®®1 szájpadlás .. > nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogak­tői fel nem ismerhető, az eredeti fogakat .tel­jesenpótolják. Készitek továbbá arany koroná­kat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve Bari a Agostom fogtechnikus H SZEGED, KÍGYÓ-UTCA 1. sz. m TELEFON 1364. Alig használt gáz-káltjha es egg nagg >:,"i enr b B azonnal eladó. Cim a kiadóhivatalba. magyar-horvát tengerhajózási társaság egr hajóján -folytatták altjukat Spailiatóba, r.lhcn­nari majd Lásezárá mennek. a Uj adók és nagy hadi kölcsön Ang9iában. (Londoni levél.) Ha akadtak még eddig angolok, akik ezt a háborút angol részről -ke­délyes kirándulásnak vagy olcsó tőkeelbelye­zésn'ek képzelték, ezeket Lloyd George -kincs­tári miniszter költségvetési beszéde, amelyet kedden tartott az angol képviselőházban, ala­posan kijózaníthatta. Már Ásquith miniszter­elnök kijelentése, -hogy a háború az angol -kor­mánynak napi 18—20 millió márkába kerül, sokakat kellemetlenül lepett meg. De amikor Lloyd George most az egész számlát bemu­tatta és az alsóházban nemcsak a költségve­tésről számolt be, hanem azt is kifejtette, hogy ezt a pénzt miként kell előteremteni és kiknek kel! azt kiizzadni, erre már nemi egy harcias hazafiun hideg borzongás futott át. Az angol népnek és a világnak nem fog ártani, hogy !ha azok előtt, akik'a háború! áldozatait eddig csak pénzügyi -szempontból érezték, vi­lágos -lesz, hogy mik ezek -a pénz-ügyi áldoza­tok. A sok évig tartó háborúról megeresztett kérkedő szónoklatok majd hamarosan elné­mulnak. A föladat, amelyet Lloyd űeorgenak meg kell oldania, röviden a következő: A folyó pénzügyi évre, amely 1915. már­cius 31-én végződik, az állam -bevételei a költ­ségvetés előirányzása szerint 207 millió font sterlingre rúgnak. A háború miatt 11 millió fontnyi jövedelemi elmaradására számit Lloyd George. A háború tényleges kiadásai az első hat hónapban J914. augusztustól a pénzügyi év végéig szerinte 328 millió font sterling, ami több mint 6 és fél milliárd márka. Az egész évi kiadások összege tehát nem kevesebb, mint 535 millió fant, ugy, hogy 339 millió font hiány mutatkozik. Hogyan lődözzék -ez-t a hallatlan deficitet? A 'kor­mány mindenek előtt 350 millió font sterling (hét milliárd márka) hadikölcsönt vesz föl. ami él-ég lesz a háború első nyolc hónapján tul ás pedig 1915. juliüsig. Ezenfelül uj adó­kat veinek ki és pedig a folyó pénzügyi évben 15 és fél millió font sterling erejéig és a leg-. közelebbi pénzügyi évben, tehát a teljes hadi' évre több mint 65 millió font sterling erejéig. Az uj adóteher, amint 'ez az Angliában •fönnálló hatalmi viszonyok mellett önmagá­tól érthető, — lényegében demokratikus el­vek szerint fog megosztani. Bár ebben az évben vitték keresztül azt az alapos pénzügyi reformot, amely kizárólag a vagyonos osztá­lyokat terhelte, Lloyd George most mégis minden jövedelmi adót és ci nagy jövedelmek­re kivetett külön adót a kétszeresére emeli. Meg kell itt jegyeznünk, hogy Angliában min­den 3200—4000 márkán aluli -jövedelem- adó­mentes, ugy, hogy a jövedelmi adónál a mun­kásosztály és a kispolgárság egy része szá­mításba nem jön. Emellett uj közvetett adó­kat is hoznak be, amelyek főként a nép -ria-gy tömegeit sújtják, mint a sör- és tea-fogyasztá­si adók. A 350 millió font uj hadikölcsön bejelen­tését a londoni Cityben bizonyára nemfogad­ják kellemetlenül, mert ritka alkalmat nyújt -minden pénzember legkedvesebb foglalkozá­sára, nevezetesen a hazafiságnak az üzlettel való egyesítésére. A föltételek az angol pénz­ügyi viszonyokhoz mérten kecsegtetők. A ki­bocsátási ár 100 font névérték és 3 és fél szá­zalék kamatozás mellett 95 font, a kötvények legkésőbb 1928. március 31-én, tehát már 13 év múlva alpari (névértékben) beválthatók. Te­hát ha csak az angol állam addig esődbe nem jut. a kötvények árfolyama folyton emelked­ni fog. Ezenfelül az angol bank, —amely ter­mészetesen -semmit - sem kockáztat, — nagy •hazafisággal kijelentette, hogy a három első évben a hadi-kölcsön-kötvények -ellenében egé­szen a kibocsátási árig a -mindenkori bankrá­tánál egy percenttel alacsonyabb kamat mel-

Next

/
Thumbnails
Contents