Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-24 / 302. szám

Szeged, 1914. november 24. ÜÉLM AGY ARORSZÁG 7 Az Utiio ugrásra készen. Egy amerikai cikkről. Az északameriikai Egy es ült-ÁH amlokban -sokat gondolkoznak -az emberek azon, nem-e lehet! még egyszer rájuk is veszedelmes, hogy rendes szárazföldi csapataik nincsenek. Gondolkoznak még azon is, mi lenne nagyobb érdeke a békét közvetíteni akaró Amerikának, melynek küldötte most járt ennek érdemében Szentpéterváron, ia! szővetsékes államok vagy a középeurópai: szövetséges birodalmak győzelme? E problémával foglalkozik vezető helyen a legtekintélyesebb amerikai magyar napilap, <a Szabadság október végén megjelent egyik száma a következőkben: Amióta az öreg Európa áldatlan fegyveres nyugalmát feldúlta ez a minden poklok viharával 'tomboló förtelmes háború, ideát, magy Amerikában, mindig több és több komoly hang szólal meg: még ugyan baj nincs, de nagy bajok jöhetnek, ellenségei vagyunk a miiitarizmusnak, de azért miégi's nagy jóság volna mindannyiunk számára, ha Uncle Sam is jobban számolna a háborús tehetőségekkel. Igaz ugyan, — .úgymond — 'hogy mii békések vagyunk és nincsenek ellenségeink, igaz az is, hogy minálunk a diplomata urak intézik országunk ügyeit, igaz az is, hogy mii erősek vagyunk, de azért mégis jobb volna, ha nagyobb volna a hadseregünk, ha nagyobb volna a haditengerészetünk, ha volnának alkalmas' katonatiszteink, ha volna olyan vezérkarunk. mint, mint teszem: a német vezérkar. Mert ml lenne példának okáért akkor, "ha a britek győznének odaát, mi lenne akkor, iia a német flotta megszűnne lenni, mi lenne akkor, ha a britek és a japánok a most érvényesített frigyet tovább is érvényben tarta- _ uák, példának okáért Amerika ellen s mi volna akkor, ha ugyanezek a britek .megirigyelnék a m-i növekvő prosperitásunkat, növekvő gazdaságunkat? Ugyebár ükkor csak a hadsereg s a haditengerészet menthetne, meg bennünket? Igaz ugyan, hogy mi irtózunk a militarizmustól, Amerikában általános védkö-'* telezettségről beszélni is lehetetlenség, de hát ha másként nem igen lehet a bajon segíteni? Veszedelmes probléma ez. amelyre bizony nem igen lehet választ adni. Igy a tökéletesen, amerikaias eszűek gondolkoznak s az itt papírra vetett gondolatmenetükben bizony benne vau az az idegesség, .amely után tettekre lehet számi tani. Nem lepne meg, hu különösen a haditengerészet részére sorozó állomások inagyobb igyekezetet fejtenének ki a matrózfogdasásban, nem lepne meg az sem, ha a haditengerészet legénységének fizetését fölemelnék, hogy ily módon, is növeljék a kedvet a katonáskodáshoz. Ami azonban a hadsereget illeti, nem hisszük, hogy komolyan gondolkozó amerikaiak egy percig is foglalkoznának azzal az eszmével, hogy Uncle Sam hadseregét megnöveljék. Nem pedig azért, mert az EgyesültÁllamok szárazföldi határait sehol sem fenyegeti veszedelem. Állandó hadseregre csak annak az államnak van szüksége, amelynek szomszédai is állandó hadseregeket tartanak. Amikor Poroszországban törvénybe iktatták az általános katonakötelezettséget is amikor Poroszország megvívta ezzel ia hadsereggel az első győzelmes háborút, szomszédai sem: tehettek'egyebet a katonáskodás kötelettségének törvénybeiktatásánál. Angolországot már tenger választja el Európától, mint szigetországnak nem volt és nem- is lehet szüksége hadseregre, hiszen még ma is föltétlenül bizhatik abban, hogy erős hajóhada távol tudja tartani partjaitól az ellenséget, noha dolgai egyébként elég rosszul állanak. Canndában nincs általános katonai kötelezettség, Mexikó voltaképen nem ís számit a világ országai közé, más állammal pedig az Egyesült-Államok nem is viselhet szárazföldi hadjáratot, még akkor sem, ha ő akarna. Az tehát, aki az Egyesült-Államok hadseregét mégis növelni szeretné, már is expanziós külpolitikát csinál, mert hiszen ez a hadsereg az Egyesült-Államok védelmére teljesen felesleges intézmény volna, hiszen nincsen olyan hatalom:, amelyik megtámadhasson, a hódi tó külpolitikából pedig azt hisszük, ideát senki sem: kér. Egészen másként áll a dolog a haditengerészette!. Az amerikai szárazföldtől az európai hatalmak esetleges támadásait vagy az ázsialak képzelt invázióját csak erős flottával le- j het távol tartani. Ez az erős flotta már is ki- i épült s hogy még erősebb tegyen, 'hogy az erős flottát mind a két világtengerben egyszerre lehessen alkalmazni, megalkották a Panaina-csatornát. A Panama-csatorna meritimstratégiai jelentőségét sehol sem vonják kétségbe. Ám ha az angolok hatalmas flottája még ezután a háború után is épségben marad s ha az angolok Japánnal való szerződése is megmarad, akkor az Egyesült-Államoknak feltétlenül számításba kell majd vennie a háború lehetőségét, mert hogy a mindig expanzív angol külpolitika nemsokára ide is áitpiislantaníá, arra mindenki mérget vehet. Ebben az esetben csakis a mostaninál is erősebb flotta menthet meg bennünket az angol períidségtől. Mindezek után feltesszük a kérdést: Mi kívánatosabb az Egyesült-Államokra nézve: az angolok győzelme vagy a németek győzelme? Tessék Ítélkezni reálisan, minden érzelmet, minden szimpátiát és minden amtipátját félretéve. Németországgal az EgyesültÁllamoknak soha konfliktusai nem voltak. A német külpolitika sehol amerikai érdekbe nem ütközött. Amióta az amerikai töke külföldön keres magának teret az érvényesülésre, bizony nem egyszer vált riválisává a német tőkének, különösen Dél-Amerikában, de Kínában. sőt Japánban is. Ámde' mi ez a tőkebelí vet'élykedés ahoz a folytonos küzdelemhez képest, amelyben, az amerikai kapitális és az aheoí kapitális vívják egymás ellen a legádázabb harcokat ugy Mexikóban, mint Iciz egész Közép-Amerikában? Nézzük csak végig a mexikói és a középamerikai forradalmakat. Mindenütt kivillan a kétféle nációiu töke 'kíméletlen karma, mindenütt bebizonyosodott, bogv ez a kétféle kapitális nem: tűri meg ellenfelét ott, ahol magának akar aratni. Ha tehát igaz az. hogy minden nemzetközi konfliktust gazdasági érdekek veszélybe jutása okoz, akikor igaz az is, hogy az Egyesült-Államok külföldön való érvényesítésére szánt és idehaza gvűmöícsözetlenül maradt tőkéjének az angol tőkével való tusakodása előbb-utóbb fegyveres konfliktusokban tör majd ki, ha ugyan az expanziós külpolitikát csináló Anglia megmarad továbbra is annak a rettegett tengeri hatalomnak, amelv most a német fejlődést és német boldogulást akarja egy csapásra megsemmisíteni. HUSSEIN KEMAL VISSZAUTASÍTOTTA AZ EGYIPTOMI KORONÁT. A Neue Freie Presse tudósítója sürgönyzi Konstantinápolyból: Az angolok azon kísérlete. hogv az ifjú törökök közt viszályt idézzenek elő, nem: sikerült. Ilussein Kemal herceg minden angol a iánktól visszautasított. A hercegnek ezt az elhatározását egvintomi híreik szerint az egész lakosság elégtétellel vette tudomásul. SEMLEGES ÍTÉLET HINDENBURG GYŐZELMÉRŐL. A Neue Züricher Zeitung november 20-iki •kiadásában ina: Hindenburg győzelme a keleti helyzetben lényeges változást idézett elő. Még többet tett a kiküzdött előnyök szorgos kihasználása, amely a tannenbergi és volocteweki győzelmek után következett. Erős;, részvétnélküli akarat szükséges ahhoz, hogy a csapatokat egy ütközet fáradalmai és sanyaruságai után még az üldözéssel is megterheljük. Hindenburg ezzel a tulajdonsággal ugy látszik kiváló mértékben rendelkezik. ALBÁN ESEMÉNYEK. A Corriere della Sera Albániáról ezeket irja: Esszad helyzete mind nehezebbé válik. Tirana kerület, amelyben született és ahol nagy birtokai vannak, amely mindig hűséges volt hozzá, most lázad ellene. Esszad Tiranára vonatkozólag kimondta az ostromállapotot és jelentékeny erőket fog oda küldeni. Figyelemreméltó azonban, hogy Esszadnak sikerült Prenk Bib Dadával, a mirditák hercegével végleg megegyeznie ás ezáltal Szkutariban nyugalmat biztosítania. Bib Doda lett annak a bizottságnak az elnöke, mely Szkutarit és az egész vilajetet' kormányozza. Ő és a bizottság elismeri Esszadot a központi kormányzat elnökének és az albán haderő fejének. Ezen megegyezés folytán csapatait a Mati-folyótól, ahol a Szkutari elleni vonulásra készen állottak, visszarendelte. BULGÁRIA NEM.IS TÁRGYAL SZERBIÁVAL. A Kölnische Zeitung egy távirata jelenti Szófiából, hogy a szerb kormánynak az az ajánlata, hogy Uj-Szerbiának bolgárok által lakott vidékéről Bulgária javára lemond, oly határozatlan formában volt megszövegezve, hogy a bolgár kormány a javaslat tárgyalásába se ment bele. "O Házépités a táborban. A közönséget nagyon érdekli most, hogy 'katonáink (hogyan lesznek a táborban télen! azt mondja -el! itt egy (katonait szakértő a. következőikben: Mint minden (hadseregben, ugy nálunk ís van előírás a „Inthető szükség-tartózkodási hely készítésére." Ez .utasításokat tartalmaz', hogyan tehet tálbori eszközökkel fűthető lakást rögtönözni. Rajzok egészítik Iki a szöveget. Ezek azt mutatják, hogyan lehet föld, lom, deszka, és hóbódékat építeni. Hiszen anyag majdnem mindég van kéznél. Egy ilyen hajlék „elou"-ja a, kályha. Tulaj donképen nem is 'kalyiba, hanem inkább nyitott tűzhely kéménnyel. A kémény sem tulajdonképeni kémény, hanem csak olyan füstivé zető. A tűzhelyet, kövekből, téglákból, gyepből tákolják össze, a kéményt legrosszabb esetben konzervdobozokbóil, amelyeknek n. f első és alsó lapját letörik. iA hó is barátja a. katonának. iMint rossz hővezető, gyakorta alkalmazzák az ilyen tartózkodási helyek elkészítésénél. Hogy fogalmat alkothassunk arról, miiként tölti1 él ,a csapat az éjszakát a táborban, ebez tudná Ikedil olztr 'is, milyen egy csat^front, amelyben manapság sokszor napokig, sőt hetekig vannak a katonák. iHa a csapa tok érintkezésben .vannak az ellenséggel, akkor deidél alatti tartózkodás (helyiségek stb.) természetesen egészen, vagy részben megszűnik. Ha az ellenséggé! szemközt állanak, akkor haroszeriten (biztosítják magukat, éjszakéra. a katonák, ami nem egyéb, mint a harci formációban való maradás. Az ellenséghez legközelebb van1 a raljvonaüí, liVmely 'beássa magát a csapatok erőssége szerint sokszor több kilométer kiterjedésű. Legföljebb kétszáz lépésnyire vannak a zászlóalj-, ezred- es brigádtartailókok .Hosszabb tartózkodáüná 1 ezek is beássák magukat kivájt fedezékekbe, még akkor is, ba a terep természetes fedezéket nyújt. Az elülső részek ,a hátsókkal kiemelt összekötő attakon érintkeznek, amelyek cikk-cakkiss formában haladnak. Azok a csapatok, amelyek a szabad táborban vannak, kény tel enek szükség-t artózkod á si hol yeke t készítem, ba ellenséges fegyver- vagy ágyútűz alatt állanak. Nem inaira,d imiás hátra, mint begy harlany lakók módjára rendezkedjenek be. 'Megfelelően megnagyobbítják a lövészárkokat és beépítik magukat a (fölül alá. Szalmával kipárnázva és kályhával ellátva kitűnően lehet itt lakni, különösen biztonságban. Tábortüzek, a háborús és betyárro* mantiikának régi attril i tornai, nincsenek többé.