Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-24 / 302. szám

Szeged, 1914. november 24. ÜÉLM AGY ARORSZÁG 7 Az Utiio ugrásra készen. Egy amerikai cikkről. Az északameriikai Egy es ült-ÁH amlokban -sokat gondolkoznak -az emberek azon, nem-e lehet! még egyszer rájuk is veszedelmes, hogy rendes szárazföldi csapataik nincsenek. Gon­dolkoznak még azon is, mi lenne nagyobb érdeke a békét közvetíteni akaró Amerikának, melynek küldötte most járt ennek érdemében Szentpéterváron, ia! szővetsékes államok vagy a középeurópai: szövetséges birodalmak győ­zelme? E problémával foglalkozik vezető he­lyen a legtekintélyesebb amerikai magyar na­pilap, <a Szabadság október végén megjelent egyik száma a következőkben: Amióta az öreg Európa áldatlan fegyve­res nyugalmát feldúlta ez a minden poklok viharával 'tomboló förtelmes háború, ideát, magy Amerikában, mindig több és több komoly hang szólal meg: még ugyan baj nincs, de nagy bajok jöhetnek, ellenségei vagyunk a mi­iitarizmusnak, de azért miégi's nagy jóság vol­na mindannyiunk számára, ha Uncle Sam is jobban számolna a háborús tehetőségekkel. Igaz ugyan, — .úgymond — 'hogy mii békések vagyunk és nincsenek ellenségeink, igaz az is, hogy minálunk a diplomata urak intézik országunk ügyeit, igaz az is, hogy mii erősek vagyunk, de azért mégis jobb volna, ha na­gyobb volna a hadseregünk, ha nagyobb vol­na a haditengerészetünk, ha volnának alkal­mas' katonatiszteink, ha volna olyan vezér­karunk. mint, mint teszem: a német vezér­kar. Mert ml lenne példának okáért akkor, "ha a britek győznének odaát, mi lenne akkor, iia a német flotta megszűnne lenni, mi lenne akkor, ha a britek és a japánok a most érvé­nyesített frigyet tovább is érvényben tarta- _ uák, példának okáért Amerika ellen s mi vol­na akkor, ha ugyanezek a britek .megirigyel­nék a m-i növekvő prosperitásunkat, növekvő gazdaságunkat? Ugyebár ükkor csak a had­sereg s a haditengerészet menthetne, meg bennünket? Igaz ugyan, hogy mi irtózunk a militarizmustól, Amerikában általános védkö-'* telezettségről beszélni is lehetetlenség, de hát ha másként nem igen lehet a bajon segíteni? Veszedelmes probléma ez. amelyre bizony nem igen lehet választ adni. Igy a tökéletesen, amerikaias eszűek gon­dolkoznak s az itt papírra vetett gondolatme­netükben bizony benne vau az az idegesség, .amely után tettekre lehet számi tani. Nem lepne meg, hu különösen a haditengerészet részére sorozó állomások inagyobb igyeke­zetet fejtenének ki a matrózfogdasásban, nem lepne meg az sem, ha a haditengerészet le­génységének fizetését fölemelnék, hogy ily módon, is növeljék a kedvet a katonáskodás­hoz. Ami azonban a hadsereget illeti, nem hisszük, hogy komolyan gondolkozó ameri­kaiak egy percig is foglalkoznának azzal az eszmével, hogy Uncle Sam hadseregét meg­növeljék. Nem pedig azért, mert az Egyesült­Államok szárazföldi határait sehol sem fe­nyegeti veszedelem. Állandó hadseregre csak annak az államnak van szüksége, amelynek szomszédai is állandó hadseregeket tartanak. Amikor Poroszországban törvénybe iktatták az általános katonakötelezettséget is amikor Poroszország megvívta ezzel ia hadsereggel az első győzelmes háborút, szomszédai sem: te­hettek'egyebet a katonáskodás kötelettségé­nek törvénybeiktatásánál. Angolországot már tenger választja el Európától, mint szigetor­szágnak nem volt és nem- is lehet szüksége hadseregre, hiszen még ma is föltétlenül biz­hatik abban, hogy erős hajóhada távol tudja tartani partjaitól az ellenséget, noha dolgai egyébként elég rosszul állanak. Canndában nincs általános katonai kötelezettség, Mexikó voltaképen nem ís számit a világ országai kö­zé, más állammal pedig az Egyesült-Államok nem is viselhet szárazföldi hadjáratot, még akkor sem, ha ő akarna. Az tehát, aki az Egyesült-Államok hadseregét mégis növelni szeretné, már is expanziós külpolitikát csinál, mert hiszen ez a hadsereg az Egyesült-Álla­mok védelmére teljesen felesleges intézmény volna, hiszen nincsen olyan hatalom:, amelyik megtámadhasson, a hódi tó külpolitikából pe­dig azt hisszük, ideát senki sem: kér. Egészen másként áll a dolog a haditenge­részette!. Az amerikai szárazföldtől az európai hatalmak esetleges támadásait vagy az ázsi­alak képzelt invázióját csak erős flottával le- j het távol tartani. Ez az erős flotta már is ki- i épült s hogy még erősebb tegyen, 'hogy az erős flottát mind a két világtengerben egy­szerre lehessen alkalmazni, megalkották a Pa­naina-csatornát. A Panama-csatorna meritim­stratégiai jelentőségét sehol sem vonják két­ségbe. Ám ha az angolok hatalmas flottája még ezután a háború után is épségben ma­rad s ha az angolok Japánnal való szerződése is megmarad, akkor az Egyesült-Államoknak feltétlenül számításba kell majd vennie a há­ború lehetőségét, mert hogy a mindig expan­zív angol külpolitika nemsokára ide is áitpiis­lantaníá, arra mindenki mérget vehet. Ebben az esetben csakis a mostaninál is erősebb flotta menthet meg bennünket az angol per­íidségtől. Mindezek után feltesszük a kérdést: Mi kívánatosabb az Egyesült-Államokra nézve: az angolok győzelme vagy a németek győ­zelme? Tessék Ítélkezni reálisan, minden ér­zelmet, minden szimpátiát és minden amtipá­tját félretéve. Németországgal az Egyesült­Államoknak soha konfliktusai nem voltak. A német külpolitika sehol amerikai érdekbe nem ütközött. Amióta az amerikai töke külföldön keres magának teret az érvényesülésre, bi­zony nem egyszer vált riválisává a német tő­kének, különösen Dél-Amerikában, de Kíná­ban. sőt Japánban is. Ámde' mi ez a tőkebelí vet'élykedés ahoz a folytonos küzdelemhez képest, amelyben, az amerikai kapitális és az aheoí kapitális vívják egymás ellen a legádá­zabb harcokat ugy Mexikóban, mint Iciz egész Közép-Amerikában? Nézzük csak végig a mexikói és a középamerikai forradalmakat. Mindenütt kivillan a kétféle nációiu töke 'kí­méletlen karma, mindenütt bebizonyosodott, bogv ez a kétféle kapitális nem: tűri meg el­lenfelét ott, ahol magának akar aratni. Ha te­hát igaz az. hogy minden nemzetközi kon­fliktust gazdasági érdekek veszélybe jutása okoz, akikor igaz az is, hogy az Egyesült-Ál­lamok külföldön való érvényesítésére szánt és idehaza gvűmöícsözetlenül maradt tőkéjének az angol tőkével való tusakodása előbb-utóbb fegyveres konfliktusokban tör majd ki, ha ugyan az expanziós külpolitikát csináló An­glia megmarad továbbra is annak a rettegett tengeri hatalomnak, amelv most a német fej­lődést és német boldogulást akarja egy csa­pásra megsemmisíteni. HUSSEIN KEMAL VISSZAUTASÍTOTTA AZ EGYIPTOMI KORONÁT. A Neue Freie Presse tudósítója sürgönyzi Konstantinápolyból: Az angolok azon kísér­lete. hogv az ifjú törökök közt viszályt idéz­zenek elő, nem: sikerült. Ilussein Kemal her­ceg minden angol a iánktól visszautasított. A hercegnek ezt az elhatározását egvintomi hí­reik szerint az egész lakosság elégtétellel vet­te tudomásul. SEMLEGES ÍTÉLET HINDENBURG GYŐZELMÉRŐL. A Neue Züricher Zeitung november 20-iki •kiadásában ina: Hindenburg győzelme a ke­leti helyzetben lényeges változást idézett elő. Még többet tett a kiküzdött előnyök szorgos kihasználása, amely a tannenbergi és voloc­teweki győzelmek után következett. Erős;, részvétnélküli akarat szükséges ahhoz, hogy a csapatokat egy ütközet fáradalmai és sa­nyaruságai után még az üldözéssel is megter­heljük. Hindenburg ezzel a tulajdonsággal ugy látszik kiváló mértékben rendelkezik. ALBÁN ESEMÉNYEK. A Corriere della Sera Albániáról ezeket irja: Esszad helyzete mind nehezebbé válik. Tirana kerület, amelyben született és ahol nagy birtokai vannak, amely mindig hűséges volt hozzá, most lázad ellene. Esszad Tiraná­ra vonatkozólag kimondta az ostromállapo­tot és jelentékeny erőket fog oda küldeni. Figyelemreméltó azonban, hogy Esszad­nak sikerült Prenk Bib Dadával, a mirditák hercegével végleg megegyeznie ás ezáltal Szkutariban nyugalmat biztosítania. Bib Do­da lett annak a bizottságnak az elnöke, mely Szkutarit és az egész vilajetet' kormányozza. Ő és a bizottság elismeri Esszadot a központi kormányzat elnökének és az albán haderő fe­jének. Ezen megegyezés folytán csapatait a Mati-folyótól, ahol a Szkutari elleni vonulásra készen állottak, visszarendelte. BULGÁRIA NEM.IS TÁRGYAL SZERBIÁVAL. A Kölnische Zeitung egy távirata jelenti Szófiából, hogy a szerb kormánynak az az ajánlata, hogy Uj-Szerbiának bolgárok által lakott vidékéről Bulgária javára lemond, oly határozatlan formában volt megszövegezve, hogy a bolgár kormány a javaslat tárgyalá­sába se ment bele. "O Házépités a táborban. A közönséget nagyon érdekli most, hogy 'katonáink (hogyan lesznek a táborban télen! azt mondja -el! itt egy (katonait szakértő a. kö­vetkezőikben: Mint minden (hadseregben, ugy nálunk ís van előírás a „Inthető szükség-tartózkodási hely készítésére." Ez .utasításokat tartalmaz', hogyan tehet tálbori eszközökkel fűthető la­kást rögtönözni. Rajzok egészítik Iki a szö­veget. Ezek azt mutatják, hogyan lehet föld, lom, deszka, és hóbódékat építeni. Hiszen anyag majdnem mindég van kéznél. Egy ilyen hajlék „elou"-ja a, kályha. Tulaj donké­pen nem is 'kalyiba, hanem inkább nyitott tűzhely kéménnyel. A kémény sem tulajdon­képeni kémény, hanem csak olyan füstivé zető. A tűzhelyet, kövekből, téglákból, gyep­ből tákolják össze, a kéményt legrosszabb esetben konzervdobozokbóil, amelyeknek n. f első és alsó lapját letörik. iA hó is barátja a. katonának. iMint rossz hővezető, gyakorta alkalmazzák az ilyen tartózkodási helyek el­készítésénél. Hogy fogalmat alkothassunk arról, mii­ként tölti1 él ,a csapat az éjszakát a táborban, ebez tudná Ikedil olztr 'is, milyen egy csat^­front, amelyben manapság sokszor napokig, sőt hetekig vannak a katonák. iHa a csapa tok érintkezésben .vannak az ellenséggel, ak­kor deidél alatti tartózkodás (helyiségek stb.) természetesen egészen, vagy részben meg­szűnik. Ha az ellenséggé! szemközt állanak, akkor haroszeriten (biztosítják magukat, éjsza­kéra. a katonák, ami nem egyéb, mint a harci formációban való maradás. Az ellenséghez legközelebb van1 a raljvonaüí, liVmely 'beássa magát a csapatok erőssége szerint sokszor több kilométer kiterjedésű. Legföljebb két­száz lépésnyire vannak a zászlóalj-, ezred- es brigádtartailókok .Hosszabb tartózkodáüná 1 ezek is beássák magukat kivájt fedezékekbe, még akkor is, ba a terep természetes fede­zéket nyújt. Az elülső részek ,a hátsókkal kiemelt összekötő attakon érintkeznek, ame­lyek cikk-cakkiss formában haladnak. Azok a csapatok, amelyek a szabad táborban vannak, kény tel enek szükség-t artózkod á si hol yeke t készítem, ba ellenséges fegyver- vagy ágyú­tűz alatt állanak. Nem inaira,d imiás hátra, mint begy harlany lakók módjára rendezked­jenek be. 'Megfelelően megnagyobbítják a lö­vészárkokat és beépítik magukat a (fölül alá. Szalmával kipárnázva és kályhával ellátva kitűnően lehet itt lakni, különösen bizton­ságban. Tábortüzek, a háborús és betyárro* mantiikának régi attril i tornai, nincsenek többé.

Next

/
Thumbnails
Contents