Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-24 / 302. szám

S.-:. :/; 1914. aovem-bsr 24. DE LM A '..'< Y MíO tiisZAU védelmezik Szarajevóból táviratozzák a Die DrauitakAz Ide kisérí szerb foglyok elmondták, hogy a Belgrádot véíiö csapatok élén György herceg áll. Puínik vajda vezérkari főnök és Pasics miniszterelnök is Belgrádban idözjtiek. A Belgrád és Arangyelovác közé esö helységeket kiürítették a 'szerbek. A bolondos ©yorgye Potsiik vajda ehen. A sabáci fogolytáborban egy szerb főhadnagyot őriznek, aki egy ideig a belgrádi helyőrségben szoigál i. Onnan a tisztet a vai jevói csapatokhoz osztották be és amikor seregeink Yalievót ostromolták, a tiszt szintén , fogságba került. Éppen akkor, amikor egy társavai Sab'áeban kocsira ültették, hogy a Száván át a magyarországi .fogolytáborba internálják, egy magyar újságírónak alku:ma vbít ve-e teszélni. — Arait mindnyájunk által tisztelt, ősz Puínik vajdával müveit Györgye, az egyenesen felháborító, — mondotta el a szerb tiszt. •— A vezérkar főnöke valami tanácsot adott o hercegnek, ami stratégiailag igen fontos ie:t volna, György herceg ezt a tanácsot a tőle megszokott durva formában visszautasította. — Fenségedet arra kérem, ihogy tanacsai.ni.at, mint a vezérkar főnökéét, kegyeskedjék megfon tol óvá tenni. — mondotta Puínik, —• mire György herceg ingerülten kikelt ; 2 ellen. Iiogv őt, mint várparancsnokot lecrézt essék. Szó szót követett, tanúja ennek a jelenetnek' én nem voltam, de hallottam:, hogy végül György herceg a szobából kiutasította Patnik vajdát. Az affér tiszti-bizottság elé ike. ük. >• ugv tüdőm, hogy Putriik a .méltatlan elbánás miatt, le akarta tenni magas rangját, •azonban a tisztikar impozáns módon nyilvánította iránta bizakrá-t. Sándor .trónörökös a • •c-zerb főhadszállásról egv bosszú sürgönyben kért elnézést bátyjának meggondolatlan cselekedete miatt s végül György herceg kényte•;m volt Putnik vajdát személyesen felkeresni lön ünn< oélycsen bocsánatot kérni. •Mondanom vé-m kell,' Hogv végül is Putriik tanácsa rivegadtatott'-s mini azóta -bebizonyulnem :••• n : íu/tk ózott hiábavalónak. . A szefb hadsereg feíc bsrekép-eleiv Szothilói je'entili: A •félhivatalos L'Echo ác Bulgarie legutóbbi számiban „Szerbia sorsa" cim alatt igen íigyefemreméltó vezércikket közöl, amelyben a legutóbbi események alapján igyekszik megrajzolni a jelent Szerbiában és a legközelebbi jövő kilátásait, illetve reménytelenségét. — Az osztrák-magyar hadsereg erejével szemben — irja a lap — Szerbia elvész, tönkremegy. Hadai nem tudnak eUehtúllni az ellenséges haderőnek. A szerb hadseregnek többmini a fele már harcképtelenné vált. Az elese.. ék, hadifoglyok és sebesültek száma százezerre rag A sereg szét, van szórva, hazafiam:; kószái. A áemormzáeió teljes. Szerbia •fileutáliása ilyképen megtört. Az osztráknma-: var seregek már elérték a szomszédos állam szivét. — Nem akarunk szomszédainkra rágalmakat szórr.i, ebben a reá nézve tragikus időre niban. Megelégszünk azzal, hogy egyszerűen múgállapitjük a fényeket. Akaratlanul is vissza kell emlékeznünk a közelmúlt időkre, amikor Szerbia kívánsága és vétke folytán mi rossz helyzetben voltunk. Az ellenség, a szerbekkel az élén, egyszerre négy oldalról rohanta meg nemzeti területünket. Számiban, t! egíogvatkozott, vitéz hadseregünk, amelyet egy kegyetlen és ihosszu hadjárat már kifárasztok, la pihent ellenség csapásai alatt sulvosan szenvedett. Még sem ismerték katonáink a reménytelenséget és nem vonultak vissza. Vitéz katonáink megtartották pozícióikat egészen a fegyverszünetig, amelyet a bukaresti békekötés követett. — Miután minden módon intrikáltak -Bulgária ellen:, Szerbia ekkor örömujjongásban, tört ki. Spalajkovics, aki Szerbiát képviselte a bukaresti tárgyalásokon, kijelentette a bolgár megbízottak előtt, hogy Szerbia el -fogja venni'Bulgáriától az összes hódított teriileteket, egészen a régi török-bolgár határvonalig, hogy igy mindig lába alatt tarthassa szomszédját és a szivének irányítva' fogja markában a kést és- 'amikor jónak Játja, Szófiát, is megszerzi. Igy vették el Bulgáriától még Tzarovo Selót is és a kalimantzi-i -síkságot, aihoi a bolgár hadak srapnell-eső közepette, halálmegvető bátorsággal küzdöttek tizenöt napon át. Szerbia tehát Bukarestben elvette tőlünk mindazt, amit a csatasikon fegyverrel a kezében nem tudott elvenni. A Gondviselés ma megmszulja Szerbiában mindazt (t vétket, a mit egykor Bulgária ellen elkövetett. /Vtoniesifán harctéri helyzetünk, Mmarelli Fitz Gemtd báró, gyalogsági tábornok a Neue Freie Presse vasárnapi számában fönti cimen. a következőket irja: A szövetségesek közül, akiket a jelenlegi háború ellenünk és Németország ellen egyesített, eddig legjobban Oroszország ábrándította ki barátait. Hiszen csaknem kizárólag az -Oroszország mindent elnyomó tulh-at almára felépített vérmes remények voltak azok, amelyek barátait vödig hajszolták mind nagyobb erővel politikai útjaikon, míg nem adódott más kint, mint — ez.a gonoszul felidézett háború. És mit értek" el Oroszország -szövetségesei a hadüzenet óta eltelt több -mint száz nap alatt az o .segítségével? Sokkal kevesebbet a semminél is! A Fekete hegyek fejedelmének álma: egykor a domináló Lovcsen-magaslat'rcl országának szegényes karsztsziklái helyett a Trebincica .és. Narenta- termékeny völgyeibe, valamint Cat-íaro kikötőjén át a szabad, a világgal összekötő tengerre uralkodó- és parancso-lóként tekinthetni — a francia flotta ismételt hasztalan és siralmas kísérletei dacára már rág és mindenkorra szétfoszlott. Szerbia, amelynek határain lelketlen izgatók előkészítették ezt a borzalmat, amely az európai -háború lobogó fáklyájává leeifdett, ama fél Szerbia, amely azt képzelte magáról, hogy a Balkán Pi-emontja lesz és az orosz aranyak elvakító fényénél a legnagyobb hálátlansággal arra vetemedett, hogy kikössön hatalmas szomszédjával és egykori pártfogóiával, ma segítség nélkül és letörve földre terült, minden kilátás nélkül, egyhamar ismét magához térhetni. Belgium, amelynek állami fedfiatósága ma már csak néhány rommá lőtt, egyébként siralmasan jelentéktelen helységre terjed ki, minden katonai erejét kimentette és maga az oly hatalmas Franciaország, amely nem sejtett erővel és •hatalommal védekezik, hónapok óta- harcol — Anglia erőteljes segítségéve! — -miként mind világosabbá lesz. teljesen kilátástalanul -viseli háborúját Németország győzelemhez szokott csapatai ellen, hasztalan lesve és figyelve, nem jön-e meg végre az oly forrőan kivá-nt és neki biztos kilátásba helyezett hir az orosz kozákoknak Berlinbe való benyomulásáról. És annak dacára, hogy Ausztria-Magyar3 ország és Németország röviddel azelöí.tig kényszerülve voltak egészen egyedül viselni a harcot a mindenfelől fenyegető túlerővel szemben, a kozákok -ma ép oly messzire,' illetve még -távolabb állanak Berlintől, mint a háború kitörése előtt; fényes bizonyság ez seregeink és Hindenburg hadtesteinek dicsteljes bátorsága mellett. A keleti hadvezetés különösképen lényegesen elütő jellegű a nyugatiétól. Mig ez utóbbi területen makacs, röghöz tapadó álló harcban Icvészárokról lövészárokra fáradságosan folyik a küzdelem a sikerért, ugy, hogy szinte az ostromharc jellegét viseli magán, addig Oroszországban mindenütt többé-kevésbé mozgóháboru fejlődött ki, miközben az oroszok a mi kisebb számú seregeink ismételt és hősies támadásai által eddigi tulajdonképeni háborús céljuktól: Berlintől, déli irányba elszoriftattak. Erre a mi erőinket ólomsuilyal iparkodtak lekötni, majd áttörtek a Visztulán, november 10-én elérték a Wartát, miközben egy másik sereg a Visztulától -északra Thornra vette az irányát és alárendelt, látszólag jobbára lovasságból álló erők ismételten próbáltak betörni Kelet-Poroszországba. A mi és a német csapatoknak a harctéren ismételt csoportosítása által a német főparancsnoknak sikerült nagy erőknek bal szárnyán való összegyűjtése után Tkomtól -északra, valamint a nyugat-poroszországi déli határon erőteljes támadást intézni az orosz jobbszárny ellen. Ez utóbbi nemcsak arcéi-ben. volt messzire széthúzva és a Visztula által elválasztva, hanem mélységbe is erősen tagolva, ugy, hogy a németeknek sikerült előbb 13-án Wloc1 a veknél és 14-én Növi Duninovnál (a Visztula mellett) egy előretolt orosz hadtestet megverni és 15-én ugy északon Lipnóoál, mint délen Kutatónál az oroszokat visszavetni. A máig beérkezett jelentésekből kivehető, hogy a rnf seregeink is sikerrel vették tel a harcot az orosz főerőkkel és mivel továbbá ismeretessé lön, hogy a német, a mi északi szárnyunkhoz valószínűleg közvetlenül csati a-t kozó harcéi Czenstochovától Lodzoa át Rlockig terjed,. tehát a Wartá-vonalon ismét tul van, feltehető, hogy az orosz főerő ereje dacára defenzívára szorult, amihez nem járult hozzá lényegtelenül Przemysl erőteljes védelme. A nyugati harcterén a harcok meg ném csökkent makacssággal tovább folynak; a franciák az argonnei-erdőkben, Verdimnél és a Vogézekben való támadásaik által nyilvánvalóan arra törekszenek, . hogy az északi szárnytól német erőket vonjanak el; hogy -ez nem sikerült nekik és a németek most, mini .azelőtt láthatólag arra törekszenek, hogy jobb szárnyukkal keresik a döntést, -azt bizonyítja •x' többek közt az a körülmény, hogy Poroszország elite-csapatát, a gárdát az angoloktól vddig'oly bátran védelmezett Ypern támadására használják. Déli harcterünkön derék csapataink győztes vezérük alatt minden akadály dacára feltartóztathatatlanul nyomulnak előre. A Legyőzendő nehézségekhez most északon és délen egyaránt a tél zor ósága fog csatlakozni. Meleg, jól védett tűzhelyünknél, szivünk minden dobbanásával s mély hálájával kell derék katonáinkra gondolnunk.