Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-21 / 299. szám

Szeged, 1914. november 21. délmagyarország 3 A flandriai nagy küzdelem. Berlin, november 20. A nagy főhadi­szállás jelenti: Nyugat-Flandriában és Észak-Franciaországban lényeges változás nem történi. A fölázott, félig megfagyott ta­laj és a hóviharok mozdulatainkat akadá­lyozták. Gombnes mellett Verdimtől délnyu­gatra a franciák támadását visszavertük. (Közli a miniszterein ükség sajtóosztálya.) Genf, november 20. A Maas balpartján vezénylő francia tábornok tegnap délután bá­nni órakor azt a jelentést kapta, hogy a Sí. Michiel melletti Chauvoncourt falu franciá­nak megmaradt része ellen való német táma­dás engedni hit szik. Borzalmas robbanás a íntöárkok alá rakott német aknák következ­ménye, u franciák egész hadállását összerom­bolta. Az áldozatok száma igen jelentékeny. A németek hangos hurrá kiáltásokkal a'Chau­voncourt szomszédságában levő pontokat is megszállották. Többszörösen kivált ezenköz­ben a német gyalogság, különösen a Bix­schoote-i erdőségben. A történelem leghevesebb csatája. Róma, november 20. A Ciornale d'Jialia irja: Most érkeznek részletek azokról a ret­tenetes harcokról, melyek Dixmuideri körül játszódtak le és amelyek azzal végződtek, hogy a németék ezt a várost elfoglalták. Az ütközet a történelem leghevesebb és legelke­seredettebb csatái közé tartozik. A harc par­tokon. mezőkön, csatornákban játszódott le. Az emberek vadállatokká változtak, foglyokat egyik részről sem ejtettek, mert senki nem kért és senki nem adott kegyelmet. A gyors­. tüzelők rémes munkát vittek véghez, szünte­len hullottak el az áldozatok százai. A harc szószoros értelemben a vízben történt, test­test ellen, szuronnyal, püskaagygyal. A szö­vetségeseknek sikerült ugyan előnyomulniok, azonban a németek mégis bevették Dix-müi­deni. Egy francia szemtanú elbeszélése sze­rint Ypresnél a franciák óriási áldozatok árán egy ideig visszaszorították a németeket. Az ágyúdörgés állandó volt, sőt a köd következ­tében a távoli lövések, is közelebbről jötték­nek hallatszottak. A francia osztagok gyakran eltévedtek a ködben. Az emberek egy-mást öl­dösték, legurultak a lejtős utón, belebuktak a csatorna vizébe s ott folytatták a birkózást. francia jelsmíés a német sikerekről. Páris, november 20. (Rómán át.) A fő­hadiszállás jelenti november 16-án: Belgiumban a német támadások szám­beli íuisulyuk segélyével Nieuport ellen irá­nyultak, de ennek a célnak elérésénél uíju­kat áüotiuk, Yperntől délkeletre és keletre ujat1 német támadások voltak. Labasse és Arras között néhány részlet-sikerük volt. Az Ysne-folvó környékén Terry au Bac-ig a né­metek rohamra indultak. Verdiin környékén ép igy egyes helyeken előrehatoltak, de tü­zérségünk megakadályozta, hogy gyalogsá­guk rohamot vezethessen ellenünk. AZ „ÖNZETLEN" ANGOLOK. Berlin, november 20. Antwerpenből je­lentik: A német kormányzó pontos jegyzéket készíttet az angolok antwerpeni kalózkodásá­ról és azokról a károkról, amelyeket magá­nosok tulajdonában okoztak. Az eddigi meg­állapítások szerint egyedül a belga és semle­ges kereskedelmi cégek kára meghaladja a 200 millió frankot. A német cégek kára sok­k1 kisebb. Az angolok vak dühükben kevés­sel a város átadása előtt megsemmisítettek mindent, ami a kezük ügyébe került. Vád a francia Vöröskereszt elten. Páris, november 20. (Rómán át.) Burrés Muurice beadványt intézett a hadügyminisz­terhez, amelyben figyelmébe ajánlja a kato­nai vöröskereszt intézményt. Kifejti, hogy a vöröskereszt nem működik ugy, mint kelle­ne. A sebesültekről nem gondoskodnak eléggé, a kórházvonatok még nem közlekednek. A tetanus-esetek ijesztő arányokat öltenek. Egyáltalán a francia vöröskeresztnél sok hiány és visszaélés nyomára jöttek. Pedig szükség volna arra, hogy a sebesültek tízez­reiről jobban gondoskodjanak. Az orvosok száma igen kevés. A sebesültek ijesztő álla­potban kerülnek a kórházakba. Öt-hat héten át árokban, sárban és vízben fekszenek az elesettek holttestein, anélkül, hogy fehérne­műt válthatnának, majd megsebesülve egy­néhány napig még ott hevernek a piszokban. Nem csoda, hogy a tetanus-esetek száma ro­hamosan növekszik, az amputálások aránya pedig egyenesen ijesztő. JOFERE A MARSALL-BOTTAL. Genfből jelentik: Poincaré abból a cél­ból, hogy nap-nap után hanyatló tekintélyét a hadseregben és a politikai körökben növelje, Jofíre tábornoknak a marsaili méltóságot adományozta. Jofíre visszautasította ezt a méltóságot, szószerint a következő megoko­lással: Még nem vagyok győző, tehát nem fogódhatom el a legnagyobb katonai méltó­ságot. A SZUEZI-CSATORNÁT PORTUGÁL CSAPATOK VÉDIK. Frankfurt, november 20. Athénből érke­zett távirat jelenti a Frankfurter Zeitung­nak, hogy az ott megjelenő Embros chuii iap szerint portugáliai csapatok érkeztek Alek­szandriába, hogy a Szuez-csatornát védel­mezzék. A Eegujabb nagy csatahajók ágyuk Az angol, francia, orosz és japán flotta fölszerelése. (Saját tudósítónktól.)^ A tengeri csaták­ban, amely-eket ebben a háborúban már meg­vívtak és még ezután vívni fognak, a hajótü­zérségünk szerepe is döntő. A hajótüzérség fejlődésére már régi Idők óta nagy gondot fordítottak a nagyhatalmak vezető tengerész­körei és'a háborúikban és ?. békeidőben tar­tott gyakorlatokon gyűjtött tapasztalatok és tanulságuk alapján mindig nehezebb lövegek­kel- szerelték föl- hajóikat, hegy azok tüzelő erejét -és hatását fokozzák. Most leginkább -az érdek-ól bennünket, ho­gyan vannak fölszerelve ellenségeink nagy csatahajói. Ezek között a brit flotta áll az •?Lö helyen ..Ennek a flottának 30.50 ©entinié­teres ágyúval fölszerelt, legutóbbi két s..r­hajója Vz 1910-bon vizrebacsátott Colossus ós a Hercules. 1911-ben a tengerészei: vezetőség v a 34.3 centiméteres kalibert kezdte alkalmazni amelyekkel legelőször az OHon-tipusu négy hajót szereitek föl . Ezeknek a hajóknak mindegyikéi 10 -ilyen ágyúval látták el. A többi fegyverzet ezeken a hajókon- ti­zenhat 10.2 t-e úrimét eres és négy 4. 7 centimé­teres. ágyúból áll. Az uj 34.3 centiméteres ágyukkal szerzett, első tapasztalatok után föl­merült az a kérdés, vájjon a kaliber minden I követelménynek megfelel-e, vagy pedig .még nagyobb kalibert kell alkalmazni. Ennek a mérlegelésnek .a; IfjgeJső következménye «z volt, hagy „javított" 34.3 centiméteres ágyu­kat szerkesztettek az Ajaxtipusn négy sor­hajó számára, amelyeket csak a múlt évben bocsátottak vízre. Az ezután következő Iron Duke-tiptisu négy hajód is ugyanezekkel az ágyukkal látták el. Ezeket ez év tavaszán vették szolgálatba. A négy legmodernebb Lion-tipusu hajót, nevezetesen a Lion-X, a Prinzess Royal-i, a Queen Mary-t és -a Tiger-1 a hajóközépen négy kettős toronyban elhe­lyezett 8, javított 34.S centiméteres ágyúval szerelték föl. Az admiralitás csak tavaly szánta el ma­gát arra, hogy a kalibert fokozza és 38.1 cen­timéteres ágyukat építtetett. A négy első ha­jót, amelyet ezekkel szándékozza! fölszerelni, 1912-ben szavazták meg és valamennyinek 1915. februárjáig kellene elkészülnie. Való­színű azonban, hogy hamarabb készülnek el, mert a háború kitörése óta a brit hajógyá­rakban a legnagyobb sietséggel dolgozna1;. Az uj hajókat hajóközépen kettős toronyban helyezett nyolc uj ágyúval, -azonkívül tizen­hat 15.2 centiméteres és tizenkét 7.8 centimé­teres ágyúval szerelik föl. A 38.1 centiméteres ágyuk előnyeiről Churhül tengerészeti miniszter ugy nyilat­kozott, hogy amennyiben -a csövet a puska­por nyomása sc-hasem erőlteti meg a teljes cllentállóképe-sségig, kivételesen sokáig el­tart; a lövedék súlya közel egy tonna, az ágyú hordképesség© pedig 12 mért-föld. Az uj ágyuk állítólag kitűnő tulajdon­ságai ellenére azonban, ugyJátszi.k, véle­ménykülönbségek merültek föl azok kifogás­talan -használhatóságát illetően. Ujabban ugyanis megint arról van szó, hogy a legújabb tipusu sorhajókat mégis csak 38.1 centiméteres ágyukkal látják el. A francia flottánál -még nem érték el az angc-i .hajók 38.1 centi méteres havibérét, 1912­ig nem mentek tul a 30.5 centiméteren. A Jetin Bart-tipusu hajód; a legutóbbiak, ame­lyeket ezzel a kaliberrel szerelté'-: föl. Tavaly a Bretagne-tipusv hajóknál kezdték meg a 38 centi méteres ágyu-k alkalmazását. Ezt a tí­pusai négy hajót 10 ilyen kaliberű, a hajóko­zépen 5 kettős toronyban elhelyezett ágyúval szerelték föl. Azonkívül e hajók mindegyi­kére huszonkét 14 centiméteres és négy 4.7 centiméteres ágyút szereltek. A Bretagnehoz hasonló kaliberrel látják el a Nornuindie-ti­piisu öt hajót is, amelyeknek 1918-ban kell elkészülniük. A különbség csak az, hogy tíz 24 centiméteres ágyú helyett tizenkettőt sze­relnek rájuk, a hajóközépen 3 négyes torony­ban. Az orosz flottánál azt a némileg föltűnő körülményt tapasztalhatjuk, hegy ugy a Ke­leti-tengeri, valamint a Fekete-tengeri flotta legújabb tipusu hajóinak, nevezetesen a Gan­gut-tipusu -négy hajónak ós az í>nyeratrica Maria-tipusu három hajónak a főfegyverzete a régi tipusu hajókhoz hasonlóan csak 80.5 centiméteres ágyukból áll. A hasonló tipusu, későbbre tervezett hajóknál sem szándékoz­nak nagyobb kalibert alkalmazni, bár bizo­nyos, hegy a Navarin-tipusu legújabb négy páncélos cirkálót tizenkét 35.6 centiméteres ágyúval fogják fölfegyverezni. Japóin, amely szintén ellenségeink közé tartozik, az eddig elkészült hajóin nem ment tul a 30.5 centimétere? kaliberen. Legalább ­a Szett szú és a Karacsi legutóbb vizrebeesá­tott csatahajókat is csak négy-négy 30.5 cen­U méteres ágyúval fegyverezték föl. Japán­ra ost é: R négy Fuzó-tipvsy hadihajót: Rgjük fórrá- szerint ezeket tizenkét. 85.6 centiméte­re-- ágyuk 1 •;] fogják fölszerelni. Amellett a titkolózás mellett, amellyel Japán a katonai Ügyeket ke: -U, nem e oda, ha az adat-ok nem pontosak. A japán páncélos cirkálókról be­vezették már a. 35.6 centiméterei kalibert, mert a Kongó cirkálónak 6 ilyen ágyúja van és további három hasonló típusa cirkálót ugyanilyen fegyverzettel szándékoznak -el­látni.

Next

/
Thumbnails
Contents