Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)
1914-11-20 / 298. szám
Saeged, 1914. november 20. délmag yarország Japán szerepe a világhábos^uban. (Raját tudósítónktól.) 200 millió dollár hadikölcsön, szabad beleszólás Kína ügyeibe s szabad letelepülés a Csendes-Óceán melletti brit birtokokban, — ezek azok' a lealázó föltételek, amelyeik teljesítése esetén a csalárd Japán hajlandó a kelet indiai forradalom leverésére. Mennyi mindennek kellett eddig történnie, hogy Anglia ily föltételek mellett meg tudta szeretni régi riválisát, a.másik tengeri kalózt, Japánt. De. nézzünk végig Japán helyzetén! Az •anyaország területe 417,000 kin., 54 millió lakossal. lEbez ínég hozzá kell számítani, hogy területének 31 %-a, sziklás, lávás talajú, 40%-a pedig erdőség. Még ha olyan modern földgazdálkodás, ipar és kereskedelem ds van, plégisem élhet meg ennyi ember ekkora területen. Igy tehát a szaporulat kénytelen kivándorolni, ki kell vándorolnia évente több mént egy millió „Jap"-naík. De hová vándoroljon e tömeg, mikor Ausztrália területére .színeseknek lépnie még csak ideiglenesen se szabad, az Unió és Ka. nada pedig évente, icisiak bizonyos számú sárgát hajlandó területér© engedni. Szibéria és Mandzsúria pedig nem alkalmasak a bevándorlásra, különösen nem a meleg éghajlathoz szokott japánoknak. Hollandia gyarmatain és Kochnkinában sincs sok keresni valója a japánnak, mert az élelmes és kevéssel beérő kínai mellett nehéz boldogulnia, Most pedig vessünk egy tekintetet Japán újkori történetére! A japán császárság csak azóta kezdett kiemelkedni kelotázslai környezetéből, mikor a sok évszázados belvitlongásek után 1869-ban a mikádó átveszi a tényleges uralmat és megkezdi az cniszág európai •alapon való reform állását, amelynek mint •minden ujitásnalk rendkívül sok ellenzőbe akadt. Kelet-Ázsia nagyhatalmává az 1894—95íki kínai háború után lett, amikor a simonőszeki-i békekötés értelmében Formezát, a Pesoaotores' szigeteket és 200 millió tael (700 millió K') hadikárpótlást kapott. Ezen háború csak természetes következménye volt Japán túlnépesedésének, amelyet azonban a különben is siü'iin lakott (88 lakos 1 km.-en), nem valami nagyon termékeny Formoza nem elégített ki. Tehát a „Felikelő Napországnak" másfelé kellett néznie. Az orosz mandzsúriai terjeszkedése idézte elő a véres orosz-japán háborút (1904— 1905), amelynek eredménye Anglia csalárd viselkedése miatt a, japánokra nézve csak mérsékeltek voltak. A portsmoutbi békében megkapták Szakhalin déli felét, a Liantung félsziget csupán Port-Arturral és Korea japán 'feninhatóiság alá került. Japán nagyhatalmi állását igy fényeim megalapitotta, az orosz terjeszkedésnek Keletázsiában hosszú időre véget vetett és -még a béke évében Angliával, a. világ uysorá-ávail 10 évre szóló véd- és dacszövetséget kötött. (Igazi kalmárszövetség!) De mii: chez képest az óriási pénzes réráldozalok, amelyekbe ezek az eredmények kerültek? A pénzügyi helyzet állandóan rosszabbodott, a vámokat fölemelték, ugy hogy a japán kormány kénytelen volt elősegíteni a kivándorlást, ami viszont, az Unió féltékenységét ébresztette föl, mivel az apró sárgák ellepték egész <Kaliforniát és az Egyesült Jüantól: csendes-óceáni birtokait. Hawa.it és a Pbilippini szigeteket. 1908-ban megkötik a japán -.amerikai szövetséget, ;; mely megvédi Kinn integritását, 1910-ben pedig véglegesen bekebelezik a lázongásra hajló Kúriát (nem Kór: át) és sz oroszokkal együtt kezelésükbe veszik m mandzsúriai vaui tat. Kórió bekebelezése Japán gyarmátiigyi poíitükájábam lényeges változást idéz elő. A japán kormány minden erejével, mindenféle fogásial a mindnagyobb arányokat öltő kivándorlást ide igyekszik terelni, annál is inkább, mivel Kórió az anyaországhoz közel van s termékeny földjén megteremnek az anyaország főtér mén yei, tea, rizs stíb. s lakossága amúgy is gyér. Mert hisz maga. a japán kormány is belátja, hogy az Amerikába való vándorlásnak nincs jövője, mert a meleg éghajlathoz szokott „Jap" ép az ellenkezőjét találja. Kaliforniában (eltekintve déli részétől), vagy Kanadában. Tehát igy a japáni kivándorlásnak másfelé kell gravitálni, elsősorban Korióba, majd a Csendes-óceáni szeigetekre, Indiába, vagy Mezopotámiába. Ezért lépett Japán (színleg a gyönge alapokon nyugvó angoljapán szerződés miatt) az entente rabló államának, Angliának oldalára, mert az ő szövetségében véli régi óhaját, a termékeny holland Nagy-Szunda szigeteket elnyerni, valamint nyugaton tovább terjeszkedni. Mert azt tudja mindenki, hogy ha Japán leveri az indiai fáradalmat, (amit kötve hiszek) nem elégszik meg csupán az erkölcsi sikerrel, hanem gyarmatokai, vagy legalább is gazdasági előnyöket fog kapni, amelyek bázisai lesznek Japán nyugatra irányuló terjeszkedésének. Törökországnál: a kettes szövetség hűséges segítőtársának ás még az orosz-török háború kitörése előtt azt üzente, hogy Törökország tartózkodjék minden lépéstől, amely a kettes szövetségbe vezet, mert különben ő vele gyűlik meg a baja. Ugy látszik Japán nyugatra irányuló terjeszkedési vágyában oly fontos területnek akar ura lenni, mint a. termékeny Mezopotámia, ahol a németek már jóval a háború előtt megvetették lábukat. Ily előzmények után érthető, hogy Japán az entente mellé állt, ahol azonban -zerene hos-zu ideig csak másodrendű lett. Japán, .különben sem Anglia kedvéért I állt a.z : ntente hatalmai közé, hanem saját jól felfogott érdekében. Már a műit század végén felállították ezt a tételt „Ázsia oz Igazgató : VAS SÁNDOR O R ^ O IV! Telefon : 11-85. Pereteken, szombaton és vasárnap üzvonalban eszközölt eredeti harctéri felvételek w # Csapataink tüzvonalba fejlődnek fel a Mencu l hegy lábán. Katonáink a Kevete-völgyében, az élén a 2. sz. huszárezreddel, amelyet a hadvezetőség a kőrösmezői ütközetre való tekintettel rendelt ki gróf Attems altábornagy seregéhez. A felrobbantott szurdoki vasúti hid, a melyről egy kalauz-kocsi is lezuhant a Tisza vizébe. Rajvonal Sirdovecben, Kőrösmező alatt. Csapataink a vezérkarral az élén elérik a kőrösmezői Tisza-hidat és megkezdődik a visszahódított helyiségekbe való bevonulás. Tábori csendőrjeink. A sajtóhadiszállás. II. 1. Kórházhajók menete az Oder-folyón, Berlinből. 2. Francia és angol hadifoglyok tábora Padebornnái. 3. Skót felföldiek, akiket rövid szoknyájuk miatt „ballet patkányoknak" csúfolnak. 4. Oroszok által felrobbantott vasúti hid Constochau mellett. 5. Csapataink által őrzött szökevények. 6. A tűzvonal mögött 7. Hidászaink által felállított uszó-hidak. Belgium elöntött területein. 8. Nehéz tüzérség menetelése az északi tenger partján. 9. Képek Constochauból. 10. A légionista mesél. 11. Az ifjú lövészek menetelése. 12. Tábori istentisztelet. 13. Tengerészkatonák fegyverben. 14. Más vidék, más lányok . . . iii. 1. Gyalogság jó fedezékben egy az oroszok által felgyújtott város előtt. 2. Csapataink megkísérlik a tüzet oltani. 3. Egy gránát hatása. 4. Égő major. 5. Fontos jelentéssel a rajvonalban. 6. A reggeli köd védelme alatt gyalogság és egy gépfegyverosztag egy ugrással az ellenség felé halad. 7. Egy 30.5 cm-es ágyú beásása. 8. Jól elhelyezett 15 cm-es ágyúink a Magiéra magaslatán álló oroszokhoz küldenek vaskos üdvözleteket. 9. Tábori ágyuk a nyilt mezőn. 10. Egy aviatikus tiszt parancsot kap ellenséges földön felderitő repülésre indulni. 11. Start. 12. Nehéz viharfelhők között. 13. Szerencsés visszaérkezés fontos jelentésekkel. A gépet egynehány lövés érte. ? 1 A nordask gyár legújabb 2 felvonásos drámája a 2 érás uj mguutss* iiüiydraK^ Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap délután 2 órától éjjel 12 óráig A