Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)
1914-11-03 / 281. szám
rrzxíxx.v tw.rx.r, Szeged, 19X4. ndveanibeá' Egy csésze meleg tejet. Vasárnapi számiunkban' 'közöltük a „Feministák Szegedi Egyesülete" lelkes 'hangú felhívását, amellyel az ingyentej akciót bevejzeti. Ismertettük a nemes mozgalom nagy célját és ma, amikor az első adományokat nyugtázzuk, szükségesnek tartjuk újból if el hívni a közönség legszélesebb rétegeinek figyelmét erre az akcióra. Mindenki adakozzék a „Tlélmagyarország" kiadóhivatalában (Vár•uay L. kony vkeres'kedése, Kárász-u.), amely a -pénzt* nyilvánosan is nyugtázza és rendelDÉLMAGYAEOESZÁG tetési helyére juttatja. Ha ránk köszönt a hideg tél, ne legyen- egyetlen szegény gyerek se, akinek ne jutna reggelenként egy falat kenyér és egy csésze meleg tej. Az eddigi adakozók: Központi Bizottság 300, Feministák Szegedi Egyesülete 200, Szegedi Kenderfonógyár 100, Szegedi Csongrádi Takarékpénztár 50, Back Bernát fiai 50, Winkler Testvérek 20, Lőwy Adolf és társai 10, Milkó Vilmos és fiai 10, Szegedi Kézmüvesbank 20, Szegedi Hitelbank 20, N. N. 4, N. N. 2, Iván- 2 korona. Mayyarleány a szerbek fogságában, — Öí hét tapasztalatai. — (Saját tudósítónktól.) Nagy és fontos szolgálatot tett a hadvezetőségnek egy ziknionyi leány, Vilovácz ¡Mária, aki szerb fogságban töltött öt ihetet és aki ¡megtudta a szerb katonáktól, hogy a dél-vidéik tele van ¡kémekkel, akik állandó összeköttetésben vannak Szerbiáival. -Megtudta és elárulta a hadvezetőségnek, hű'gy a ziiim-oinyi szerb templom oltára mögött ¡rejtett helyen telefonkészülék van .elhelyezve, ahonnan Belgrádba bemondják csapataink elhelyezkedését és állását. Vilováicz ¡Mária, aki jelenleg Szabadlkán van alkalmazásban, fogságáról, szökéséről és sikerült akaratlan kémkedéséről a következőket mondotta el: -A ¡háború kitörés-e előtt látogatóba mentem Saháera unoka-nővéreimhez, ¡akiegy budapesti >zánm.azá(su, -aháci tr-afikcsnaik, GyurJeovics rÁllajcisinak a ifeks-égie. Alig töltöttem néhány napot iSalbáccn, táviratot kaptáim édes anyámtól Ziknonybcl, ihogy jöjjek azonnal haza, imént háború ¡van késziülőibtn. A távirat vétele után azonnal utn-aik. •iniduiltam, hogy Belgrádcn keresztül Zümonyba utazzam. Belgrádban tudtam -esalk ímeg, llioigy a háború ¡már kitört és hogy árán vonat, s-eim hajó -Boligrád és Zimcny ik-özött nem közlekedik. Est« lévén, a legközelebbi szállbdában, a „Cár Ni'k-ot-áhan" -megszálltam. A szálló közel volt a Káli meg dán h oz. ¡Aliig flteigy -elszainditottam, rettenetes ágyúdörgés remegtette meg a diaiakat. A 'Szálloda mii-nld-en -vendége félig öltözve kirohant a -szabók-bál f -e l pakkal tmvk és- éj.sz'aka egy a, városban beljebb levő szállóiba vándoroltunk . — Reggel egy katona zörgetett -az aj'tósioii. Felikelteim, felöltöztem, azután ¡minden szó -nélkül megkötözött és elvitt. Egy 'ki® zárkáiban helyeztek el. Itt tartottak öt hétig, mert kémnek gondoltak. 'Keserves öt hetet töltöttem -a fogságban. ¡Minden második ma pon kaptam egy darab korpákénye-ret, -a közbenső napon "egy kancsó v-iz-et, ez, vcilt 'az állandó táplálékom. ¡Egy jószivü -fogházőr szívességéből egy csomó s-z állmát kaptáim a .zárkába, ez volt fekvőhelyem. A takaróim a nálam hagyott esőköpenyem volt. — Ez a fogházőr juttatott néhányszor újsághoz! ¡Nevetséges és hazug tiiireik -voltak a lapokban. Hosszú cikkeiket -olvastam a monarchia hadseregének vereségeiről, a eperbe,k Hugy győzelmeiről, a rengeteg fogolyról és zsákmánytói. — Egy iszéP napom bejön zárkámba az őr megszól it: — Kisasszony, holnap jó, ünnepi kosztot kap, De ne örüljön neki nagyon, mert ez azt jelenti, hogy magát holnapután kivégzik. — Nagyon «megijedtem, ¡sírtam, sajnáltaim fiatal életemet. A jólelkű fcigiházőr, aiki meg volt • győződve ártatlanságomtól, adott egy Véső formájú vasdarabot, ezzel a falat kivéstem, a vasrácsot sikerült kiemelnem és este 8 órakor kimásztam az ablakon, két méter magas kerítést nagynehezen átmásztam és igy végre szabad voltam, ismét. — .Futottam) ¡a városon ¡keresztül, sírva. Egy őrjárat ¡megállito-tt és kérdezte, hová ¡megyek. Jól beszélek szerbül, nem is fogtak gyanút, amikor azt mondtam: .— Katonák mesélték, hogy a szegény uram megsebesült; ,megyek -megkeresem valahol. — Tovább engedtek. Reggel öt órára Reszmk n-evii községibe jiutcttfeim. I-tt sikerült -egy katona vonat c-n elbúj nem, amely -elvi t-t egész Nisig. Az állomáson ép akkor érkezett egy sebesülteket és foglyokat szállító vonat. Ott álltam "a szerb katonák között és néztem, visszatartva könnyeimet, a mi sebesült katonáinkat, akik között sok cseh katona és néhány tiszt volt. Egy fiatal magyar huszártiszt nagyon meg v-olt sebesülve, áz-t hordágyra fektették, ugy ¡tették k-i m -állomáson. — .Megismerteim .a foglyok között egy kar-lovicai fiatal embert. Oda mentem »nellé. Ö is megismert. ¡Megmondtam -neki, begy ¡szököm haza. Ö és még több fogoly levelinket adtak át, hogy .azokat hozzaim haza. Nevetve mentem aztán ,a szerb ¡katonákhoz és kérdeztem tőlük: mik azok a sáros kocsik a vonaton. — Svába ágyuk — dicsekedtek — 200 ilyen ágyút foglaltunk el. — Nisbcll aztán Pirotra mentém a vasúton a katonákkal, alkilk vigasztaltak: nem fog meghálni a,z urain. — Pirotou a vasúti állomáson a rendőrség isimét feltartóztatott, kérdezte hova utazok. ¡Sírva mondtam, hogy az uraim megsebesült, gyerekeit akarja látni, Caribtódba — Bulgáriába. Itt aztán már szabadnak éreztem magarm. Elmicuidtem kiáll várta-játráis-cé mat. Sürgönyöztem Szófiáiba konzuil-unlkhoz és este féíl 10-kcr már utaztam Szófiába. Ott a vasúti állomáson mán* fiakker várt rám ós azo-n mentem ¡konzulunkhoz, aki enni és inni adc-tt és -akiinek kegyessége folytán egy szállodában meg is pihenteim. — Másnap ¡már útleveleim vcilt, útiköltségem -is éfei mentem -a konzul levelével Ruszcsnkon keresztüli Bukarestbe. Ott megint kaptam útlevelei és pénzt, hogy Predeálig utazhassak és Predeálon a konzuli levele ingyen jegyhez juttatott és én bot heti szenvedés és izgalnia.s utazások után hazaérkeztem. De csak In-diáig jutottam vonaton. Onnan már gyalog mentem Ziimony-ba. — Zim-onyban -felkerestem -a katonai pa i-ancsnekisáigot és átadtam ¡a magammal hozott szerbiai újságokat. Ezek igyikélbem meg volt. írva, hogy Györgye herceg .a háború 14-lik napján Belgrádban, a nagy ligetnél megsebesült .a hal arcán, de -már harmadnap kis autóján kiment a csapatokhoz. — Eümondtaim, hogy miikeit tudtam meg szerb őreimtől, aztá-n azt mondtam a parancsnoknak, adjon mellém hat katonát. — Minek a hat katona? — kérdezte a liszt tőlem. — A szerb templomban akarok valamit megmutatni. — Eljött -aztán égy hadnagy és llnat katona velem a szerh templomba. Ott aztán onltár mögött megmutattam a telefon-készüléket. Nagyon megdicsértek a katonai parancsnokságon és- még azt is megiigé-rtók — mondotta nevetve a barna szemit Vilovácz Mária — hogy a. háború után egy tiszt férjet szereznek nekem. Tizedes üs*! ftlegfoalf két gyermekem! Győrből Írják a következő érdekes. esétet: A priboji hegyeken t-ul bömbölnek már a 24 -ás 30 centiméteres ágyúink. Az ágyúdörgés meg-megreszketteti a vályogépület laza ablakait, ik i-k ¡tekintek Jo-van-cvics pópa házára, aki most T-uzfálban várja az Ítéletét bátyjával -együtt: az egyik főcin-ko-ssaí. A verandán katona orvos-ok ülnek. U-jságot olvasnak. Közben szomorú kocsisor vonul le a h-epe-'hiu-pás- -ut-on az ¡iskolából átalakított ¡kórházba. Ujabb 'sebes-ülteik érkeztek T-uzlába igyekvő t rém-szer ekereken. öreg n-épíölkelőink körülveszik az érkező ko-csikat s részvéttel segédkeznek a sebesültek -kiemelésénél. Egyegy tus magyar, amikor -meglát -egy súlyosabban sebesült bajtársát? kegyetlenül eikáromkodja magát s öklével megfenyegeti a priboji hegyeken t-ul levő ellenséget .... Halk kopogtatás az ajtón. „Szabad" —kiáltom-. Hátoim mögött összecsapja - a bokáját valaki. -Hátra nézek. Népfölkelő Puzsér Dávid nem-esócsai illetőségű, a 3-i'k szakaszból. Kisirt szemekkel áll vi-gyázban az öreg bajtárs. Részvéttel ío-rdiulok feléje, ő katonásan tiszteleg, majd- reszkető hangon jelenti: — Tizedes urnák alása-n jelentem, két gyerekeim ¡meghalt. Bele sajgott a szi-vem. uép-fölkelő Puzsér Dávid' jelentése leadásába. Nekem- is van odahaza, a .györujvárosi kis polgári otthonomban három fiacskáim, akikért y-cbotcsa vagyok az életnek. Édes istenem: mit érezhet most népfölkelő Puzsér Dávid? Észreveszem', ih-ogy valamit szorongat a bal kezében. Megkérdezem-, ih-o-gy mit akar. — Negyven koronát gyűjtöttem- össze a zsoldból — jelentem alássan — koporsókra szeretném hazaküldeni — mondotta nép fölkelő Puzsér Dávid. Könnyeitől nedves volt a 4 darab tiz koronás gyűrött, eddig féltve őrzött bankjegy. Elmondotta nópifölkelő Puzsér Dávid, hogy téli c&izmácskríra gyűjtötte a pénzt, amely most jó lesz koporsókra .... Halrnay Emil századparancsnokna-k meghatottan jelentettem ,népfölkelő Puzsér Dávid „esetét". A 40 koronához a századparancsnok 30 korona adománnyal járult. A szomorú -pénz jmiegy hazafelé! Viszi népifölkelő Puzsér Dávid könnyeit a járványos -betegség által elragadott kis fiacskája s leánykája siriialmára. •.-•£i!j£BBSiS3SBSss»n!«ea«anaBS3B»SBKaanaaaaB3Ka Hogyan helyezzük el katonáinkat. Állandó bajok vannak az iskoláztatás körül. Jelenleg: 7000 -elemei iskolai tanuló jár az utcán, nem ika-phat oktatást és nem történhet /gondoskodás- róluk, im-ert az iskdlák ¡legnagyobb részét az ujonc-ck részére kaszárnya -gyanánt vagy a sebesültek részére kórháznak foglalta le -a hadvezetőség. * Szó sincs róla, első sorban jön a katonaság. A haza védelme érdekében neun szabad visszariadni semmiféle áldozattól s-etm. De_ azért az iskolás gyermekek érdeke eilóg f ntos, hogy egy ki-ssé gondolkozzunk fölött0. Az -az eszme ¡merült fel, hogy ,az elemi oktatás egyes üres helyiségekben történjék, de mivel városunkban olyan üres bolthelyiségek vagy lakások -alig -volnának találhatók, amelyekben egy egész osztály -vagy épen egy egész iskola elhelyezhető lenne, -már pedig az ilyen széjjelt-agclás- ¡súlyos hátrányokkal járna, érdemes vcln-a talán egy más megoldást keresni v-a-gy legalább is a kérdés fölött egy kicsit elmélkedni. 1