Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-20 / 298. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Szegedi katonák énektik a Himnuszt. Egy haditudósító írja, aki 'hajón utazott Sabácba: a Száván vígan pöfögnek el a feketesárga zászlós motorcsónakok. Utásztisztek ülnek bennük, még tovább utászok váltanak éljent a szerb partról az uszályokon nótázó katonákkal. Hrtkovci község az ágyutüzben csak kisebb kárt szenvedett. A .falu népes és az asszonyok zsebkendőkel integetnek a Saláéba menő katonáknak. A szerb parton, egy erdő mögött feltűnik Drenovác. Köraiaku templomából komitácsik lövöldöztek nemrég a mi katonáinkra s ezért félig romba döntötték ütegeink a templomot. A távolban halványan épületek tűnnek fel. A hajó fedélzetén illő tisztek lekapják sapkáikat és a mögöttük uszó sleppekre kiáltják: — Sabác! Fiuk, látni már Sabácot! Kétezer torokból tör ki erre az éljenzés és a következő percben levett sapkával éneklik .a szegedi és pozsonyi bakák: — Isten áldd meg a magyart! A part a csatatér rémes képét mutatja. Itt nyomult elő Tabanovics felől dicsőséges seregünk, lövészárkok lövészárkok mellett, egyes helyeken a sáncok közt nincs husz méternyi terület, olyan közel volt egymáshoz a kát sereg. Ahol a föld nyugat felé volt feltúrva, az szerb fedezék volt ,s a távolból egy iíyen fedezékbe bepillantani, borzalmas látványt nyújt. Törött fegyverek, véres ruhafoszlányok hevernek egymás mellett, a sánsok mögött pedig sir sirt követ. li Berlin, november 19. A nagy főhad!- | szállás jelenti: November tizenhetedikén ,ke- J íeti tengeri haderőnk egyes részei a libaui j kikötő bejáratait hajók elsiilyesztésével el- j zárták és katonailag fontos építményeket J bombáztak. Torpedónaszádok a kikötő bel- t sejébe bevonultak és megállapították, hogy ellenséges hadihajók nem voltak a kikötőbe !J. Behneke, a tengerészeti vezérkar főnök-helyettese. Berlin, november 19.. A nagyfőhadiszálíás jelenti: A keleti hadszíntéren az újból megkezdett harcok még folyamatban vannak. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) OROSZOK ÉS NÉMETEK TENGERI ÜTKÖZETE. A Daily Mail közli Stockholmból: A Naráén nevű gőzös kapitánya jelentette, hogy a mikor a Balti-tengeren a Gjedser világítótorony mellett haladt, egy német cirkálóval találkozott. A cirkáló megparancsolta, hogy gyorsan távozzék el arról a vidékről, mert a közelben orosz és német hadihajók ütköznek meg. A Norden hajón egész tisztán lehetett hallani a folytonos ágyudörgést. OROSZ VÉLEMÉNY A HÁBORÚRÓL. Bukarestből jelentik: A Nisnij Novgorocíban megjelenő Volgar cirrtii lapnak egy politikusa a következőket irja: Legfőbb ideje, hogy miként Anglia, fölismerjük a helyzet komolyságát és félre tegyünk minden optimizmust. Hadműveleteinknél elkövettük azt a súlyos hibát, hogy csakis a számokkal törődtünk, nem pedig, miként Németország, a lélekkel is. Most azonban éppen ezekkel van dolgunk, mei t uj, söha sem sejtett tömegeket teremtenek elő és pedig mi ellenünk. Az angol recept, amely hosszú háborút javasol. Se bog) sincs ínyünkre, mert sem pénzügyileg, sem katonailag nem birnók azt el. sff $ro©fisr©?. — Kik s hadsereg-vezérek? — Az ellenünk közdö orosz seregek vezérei a következők: Az első hadsereg vezére Rennekamp tábornok, lovassági generális. Született 1854ben. evangélikus vallású, 1870-ben belépett az 5. iilánus-ezredbe, mint vezérkari tiszt feje volt a 14. lovassági hadosztálynak, a tranzbajkáli csapatoknak, továbbá parancsnoka az 1. önálló lovasbrigádnak, a tranzbajkáli kozák-hadosztálynak a japáni háborúban, vezérlő .generálisa a 7. szibériai hadtestnek és később a 3. szibériai hadtestnek s 1913. óta főparancsnoka a viinai katonai kerületnek. A második hadsereg vezére Szuchomlinov lovassági tábornok, görög-katholikus. Született 1848-ban. 1865-ben belépett a testőr-ulánusezredbe, az 1877—78-iki hadjáratban a főparancsnok vezérkaránál működött, azután parancsnoka volt a 10. lovashadosztály lovasiskolájának, majd a kievi katonai kerület vezérkari főnöke, a japáni háborúban a kievi Kerület főparancsnoka, azután 1909-ig a vezérkar feje, végül hadügyminiszter. A harmadik hadsereg vezére Ruszki gyalogsági tábornok, görög-katholikus. Született 1854-ben s 1870-ben kezdte meg szolgálatát a testor-gránátosezredben. Az 1877— 78-iki hadjáratban megsebesült, azután a 11. lovashadosztály és a vilnai katonai kerület vezérkari főnöke volt. A japáni habomban a második operáló hadsereg vezérkari főnöke, azután a XXI. hadtest parancsnoka s utoljára a kievi katonai kerület főparancsnoka. A negyedik hadsereg vezére Szalza báró gyalogsági tábornok, görög-katholikus. Született i 843-ban s szolgálatát megkezdette 1862-ben a 4. testőr vadászzászlóaljnál. Részt vett a kaukázusi harcokban 1863-ban, az 1877 -78. török hadjáratban s korábban Turkesztán meghódításában is. Parancsnoka volt az 1. kaukázusi vadászdandárnak, a 24. gyalogsági dandárnak és a keletázsiai hadjárat közben az ). pétervári gárdagyalogsági hadosztálynak, azután a XXII. hadtest parancsnoka, a kievi főparancsnok helyettese s végül a kazáni katonai kerület főparancsnoka lett. Az ötödik hadsereg vezére Plehve, evangélikus vallású. Született 1850-ban s 1868ban belépett a testörulánusezredbe. Parancsnoka volt a lovasiskolájának, a 2. lovassági hadosztálynak, a doni kerület csapatainak, majd varsói parancsnok, a XIII. hadtest parancsnoka, helyettese a vilnai kerület főparancsnokának, végül a moszkvai katonai kerület főparancsnoka. Részt vett az 1877— 78. török náboruban, de a japáni hadjáratban nem. A hatodik hadsereg vezére Brusszilov lovassági tábornok, görög-katholikus. Született 1853-ban s 1871-ben a 15. dragonyos ezredben kezdte pályáját, sokáig tanító volt a lovasiskolátiál; majd parancsnoka lett a 2. lovas gárdahadosztálynak, a XIV. s később a XII. hadtest parancsnoka. Részt vett a török hadjáratban. A hetedik hadsereg vezére Lecsiszky gyalogsági tábornok, görög-katholikus. Született ~1856~ban s 1877-ben belépett a 39. tartrlékkeretzász'ióaljba s csaknem kizáróan szibériai csapatoknál teljesített szolgálatot. Mint az első szibériai vadászezred parancsnoka részt vett az 1900—1901-iki kinai hadjáratban s mint a 6. szibériai vadászhadosztály parancsnoka a japáni háborúban, majd parancsnoka ennek a hadosztálynak, utóbb az 1. gvlogsági gárdahadosztálynak parancsnoka és főhadsegédje lett. továbbá a XVIII. hadtest parancsnoka. Végül a priamuri katonai kerület parancsnoka. . A nyolcadik hadser'eg vezére Sievers gyalogsági tábornok, evangélikus vallású. Született 1853-ban s 1871-ben belépett a pétervári testőrezredbe. Mint vezérkari tiszt vezérkari főnöke volt a kaukázusi gránátoshadosztálynak, a V1L, majd pedig a XVIII. hadtestnek. Utóbb parancsnoka a 27. gyalogsági hadosztálynak, a vilnai kerület vezérkari főnöke, a XVI. és X. hadtest parancsnoka lett. Részt vett a török és a japáni hadjáratokbari. A listából hiányzik Nikolajevics Miklós fővezér, valamint Januschkewitsch vezérkari főnek neve. Hiányzik aztán Dimitriew Ratkó neve, aki állítólag a törökök ellen vezér ujabban. Az utolsó nagy magaslatért. A „Bosnische Fost" egyik utolsó számában olvastuk az alábbi levelet. Egy horvát főhadnagy irta néhány órával halála előtt. Meghatóan szép a levél és különösen érdekes azért, mert a levélből megtudjuk, hogy a guesevói hegy elfoglalása után, ahol annyi magyar fiu esett el és sebesült meg, még egy nagy magaslatot kellett elfoglalni katonáinknak, hogy megindulhasson hadseregünk Szerbia végleges meghódítására. Megtudjuk, hogy a -november 5-ikén megkezdett véres harcol egy önkéntes század csodás hőstette vezette be. Ennek az önkéntes századnak volt egyik hőse az a horvát főhadnagy: Matisevics Szlavkó, aki az éjszakai roham előtt néhány órával irta meg következő levelét: 1914. november 4, este 7 órakor. Kedves jó szüleim! Életemnek komoly, talán a legkomolyabb pillanatában irom e sorokat. Már a legközelebbi jövőben nehéz feladattal fogok szemben állani, amely arra kényszerit, hogy a sorsnak minden eshetőségét figyelembe vegyem. Nem- aggódom magamért, erről ti meg lehettek győződve, hiszen ez a háború. A háború, amely már annyi áldozatba került. Egy jó, igazságos dologért történik, amelyért minden erőt fel kell áldozni. Azonban meg keli mondanom: Ha ti, jó szüleim ezen levelet kezeitekhez kapjátok, akkor tudhatjátok, hogy nem vagyok többé az élők között. Nem szabad a fájdalomnak és a könnyeknek erőt venni rajtatok, mert bátran és önként mentem a nehéz küzdelembe. Ha meg is halok, mindig büszkén gondolhattok a fiatokra. Most pedig röviden vázolom a feladatot. Már hét hét óta időzünk a guesevói magaslaton és sok hiábavaló áldozattal járt támadást intéztünk a meredek 708-as magassági pontra, amelyet a szerbek rendkívül megerősítettek. Mint mondják, egy nagy része hadseregünknek ezen magaslat miatt nem mehet már hét hét óta előre. Egy kapitány a saját kezdeményezésére egy önkéntes századot gyűjtött, amely éjjel a szerbekhez fog hozzálopózni s a íödözéket az utolsó pillanatban fogja megrohanni. Ezen századhoz önkéntesen jelentkeztem. Miért tettem ezt? Dicsőségvágyból is, hogy rám, mint bátor fiúra gondoljatok, de azt is gondoltam: Istennel és a hazáért jöjjön, a minek jönni kell. Végrendeletemet már korábban elkészítettem és hozzá csak azt teszem: Adjátok, kérlek, megtakarított pénzem felét horvát hazánk szegény rokkantjainak. És ti, édes szüleim! Tudjátok, hogy mindig hálás fiatok voltam, ezzel az érzésre! megyek a halálba is. Fizesse vissza nektek a jó Isten! Minden szereltemnek. Micimnék, Rudinak, Ferinek és kedves gyermekeknek egy édes Isten hozzád. Ti pedig szüleim, édes egyetlen jó anyám és apám, ne szomorkodjatok. Gondoljatok arra, hogy áldozatot hoztam a hazáin, az én szűkebb hazámért, Horvátországért. — Kao Hrvat castan svoje doniovi ne sara umro. Fiatok — Slavko. k.i. . lük .. "