Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-11 / 258. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG , Szeged, 1914. október 11. TISZA GRÓF KÁROLY KIRÁLYRÓL. Budapest, október 10. A nemzeti munka­párti körben igaz részvéttel tárgyalták Károly román király halálát. Tisza István gróf a párt­körben kijelentette, hogy Románia nagy ural­kodót, Európa bölcs államférfiúi, a monarchia hü barátot vesztett Károly királyban. Károly király államférfiúi belátása vetette meg Ro­mánia fejlődésének alapjait. Azon hihetetlen gyarapodásban, melyet e nemzet anyagi erő­ben, politikai súlyban, kulturában felmutathtít, az érdem oroszlánrésze az övé. Oroszország tőszomszédságában, balkáni szláv népek közé ékelve, aközött volt Romániának választása, hogy az orosz protektor mostoha gyermeke­ként a szlávtzmus mellékhajtása legyen vagy pedig értékes tényezőjét alkossa azon közép­európai hatalmi csoportozatnak, mely az orosz hegemónia ellen védi a föld legművel­tebb nemzeteinek önállóságát, kulturáfát és magát a balkáni szláv népek szabad fejlődését is. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy őt ko­ra ifjúságától fogva áthatotta annak tudata, hogy a magyarnak és románnak ez az litóbbi a feladata és hogy ebben a közös misszióban ennek a két népfajnak találkozni kell. Fájdal­mas tehát a gondolat, hogy a román nép ki­próbált vezetőiétől megfosztatott, de a kor­mányelnöknek sokkal nagyobb a bizalma ugy Ferdinánd királynak, mirít Románia vezető államfér fiainak politikai belátásában, semhogy attól tartana, hogy orosz aknamunka által nagyranövelt áramlatok nyomása alatt olyan kalandokba sodorhatnák Romániát, melyek egyaránt kompromittálnák Románia becsüle­tét és létérdekeit és ezt az országot végve­szélybe döntenék. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Gaiicia visszafoglalása. Krakóból jelentik a Budapesti Tudósí­tónak: Északon elért sikerekről a Nova Re­forma a kővetkezőket jelenti: Az orosz of­fenzíva a Rozvadow—Mielec—Otsinov köz­ti vonalon teljesen megtört. Az oroszok a Dunajec folyótól keletre vezető irányban visszavonulnak. OHenzivánk a Visztula bal­partján nagyszerűen alakul. Kielce és Csu­cia között az oroszok majdnem egészen el­tűntek. Pánikszerűen futottak Ivangorod irá­nyában. Hir szerint ezen a vidéken három orosz hadtest és két lovassági hadtest ál­lott. A Visztulán való átkelés utáni harcok két napig tartottak és nagy sikert hoztak számunkra. Megindult a vasúti forgalom Galíciában. Krakó, október 10. A Nova Reforma közlése szerint a krakó—lembergi vonalon a vasúti forgalmat Tarnovig ismét felvették. Számos tarnovi és környékbeli menekült, a kik Krakóban tartózkodtak, visszatért lak­helyére. fiir szerint a legközelebbi napok­ban a vasúti forgalmat Rzeszovig terjesz­tik ki. ÉHÍNSÉG FENYEGETI VARSÓT. Krakó, október 10. Varsó zsúfolásig meg­telt a nyugati kormányzóságoktól ideérke­zett menekülők ezreivel. A nagy élelmiszer­hiány miatt a várost éhínség fenyegeti. Egyes cikkek drágasága óriási, éppen ezért a mun­kások tömegében forradalmi a hangulat. Antwerpen a németeké. Berlin, október 10. A hollandi lapok Antwerpen bombázásáról a következőket írják: Az eísö német gránátok Werchen elővárosba és Suremberg városrészbe estek. A bombázás közben több polgár meg­sebesült és életét vesztette. A né­metek éjjel egy óráig a város déli részét bombázták, azután Antwer­pen északi és északkeleti részére került a sor. A város északkeleti részén vonat állott készen, hogy a tisztviselőket, ha szükséges, Hol­landiába vigye. A németek hatal­mas csapatainak az volt a főtörek­vése, hogy a város birtokukba ke­rüljön. Mindkét részről szinte hihe­tetlen hősiességgel küzdöttek. A me­nekültek beszélik, hogy a gráná­toknak rendkívül erös gyújtó ké­pessége volt, ahol lecsaptak, rögtön tüz támadt. Berlin, október 10. Antwerpen makacs ellentállását egyhangúan Anglia bujtogatásá­nak tulajdonítják. Még a hét elején is érkez­tek angol katonák és ágyuk Antwerpenbe. A belgák a vár déli részét védelmezték, mig az angolok a keletit. Az angolok igen hő­siesen viselkedtek, még sem tudtak ellení­állni a német rohamoknak, amelyeket Bes­seler tábornok vár-mü-szakértö parancsno­kolt. Tegnapelőtt éjjel 12 órakor kezdték a várost bombázni. Az antwerpeni lapok már azt reggel jelentették, mire a lakosság tö-k megesen elmenekült. A bombázás megkez-" dése után a város több helyen égni kezdett. A középületek nagyon megrongálódtak. Másnap reggel még nagyobb volt a pánik. Mindenki a hollandiai határ felé igyekezett. MIÉRT MENEKÜLT A KIRÁLYI PÁR. Berlin, október 10. Albért király és a fele­sége nem akartak elmenekülni. A miniszterel­nök nézetük megváltoztatására bírta őket a következő érveléssel: — Ha felségtek itt maradnak, ebből az or­szágnak semmi haszna nem lesz. Mert mi tör­ténhetik? Királyunk megsebesül és fogságba jut. Ez a nemzetre és a hadsereg harcké­pességére bénitóbban hdtna, mintha Antwer­pen elesne ... De ha elmenekül, még hasz­nálhat hazájának. A király és a királyné egy szürke auto­mobilba ült. Mikor a tömeg meglátta őket, éljenezni kezdett. A királyné sirt. A király komoran nézett széjjel és némán szalúiált. A szürke automobil a hollandiai határra vitte őket. A király azzal a gondolatiul távozott, hogy Antwerpen még hétekig tarthatja magát. Nem sejtette, hogy néhány óra múlva a bet­gák „nemzeti bástyáján" német lobogó fog lengeni. AZ UTOLSÓ ÓRÁK. Berlin, október 10. Hágából jelentik a Vossische Zeitung-nak: A -belga gépfegyverek erős tüzelése .nagyon megnahezitette volt a németeknek a város bevételét. Ezalatt azon­ban a belgáik is rendkívül sokat szenveditek a németek nehéz ágyúitól. A mérnetek egyes épületekben helyezték el gépfegyvereket -és onnan tüzeltek .a Netee melletti tüzvonalra. Midőn a belgák ezt észrevették, levegőbe rö­pítették a magas épületeiket. A belgák minden törekvése arra irányult, hogy a Gcntte.1 valö összeköttetést déli irányban fentartsák. OROSZORSZÁG TARTALÉK CSAPATAIRÓL. Kopenhágából jelentik: Párisi híradások szerint Oroszország már minden rendelke­zésére álló haderőt a harctérre küldött. A lapok azt irják, hogy Oroszországnak már nincs katonája és ezért nem bírja csapatai hiányát pótolni. Az oroszok Hindenburg ellen A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung" közli a „Nieuwe Rdtterdamische Courant" harctéri tudósítójának leírását, aki a nagy­vezérkar meghívására utazott Kelet-Porosz­országba, hogy megnézze a csatateret. Teg­napelőtt éft az orosz határszélre, ahol ép aj nagy ütközetnek volt a szemtanuja. Erről az ütközetről a következőket irja.\ — Uj orosz haderők közeledtek Kelet­Poroszország felé, melyeket a némát csapatok föltartóztattak. Amennyire a szemem ellát, a csata mindenütt orosz területen folyt. Teg­nap, azaz október 8-án Virballennél délke­letre voltunk, ahol nehéz ütegek harca folyt. Az oroszok nehéz ágyukból lőttek, amelye­ket Kowno várából hoztak, de nem birtdk eltalálni a nagyszerűen eltakart német állá­sokdt, ezért a német részen alig volt valami veszteség. Egy orosz támadás rettenetes eredménnyel végződött az ellenségre nézve: fiatal orosz katonák holttestei halomszámra feküdtek a csdtateréken, még pedig a tűz­vonalban, ugy, hogy el sem lehetett szállítani azokat. Az oroszok rohamot intézitek a néme­tek ellen és kétszáz méternyire közelít éft ék meg őket. Ekkor azonban a német gépfegy­verek utolsó szálig lekaszálták őket. Amikor közben odaérkeztünk, katonákat már nem láttunk, csupán gránátok dördülését hallottuk. Ezután azt láttuk, hogy egymás útán gyu­ladnak ki szénakazlak, majorok és körül fek­vő falvak. oss ÉTTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK SZEGED, DUGONICS-TÉR 11. sz. I „egkellemesebb nagyterasszal Csaiáilofs ás ssaloiaázsiesiioli la'álftozö íielye. m üapl ás haul abonneiasek. Bitan italon. * EipeMiaiFOsínitaoho! • Psoios iszolgis. Naponta ERDÉLYI KALMAN elsőangu zenekara játszik felváltva ! a>

Next

/
Thumbnails
Contents