Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-10 / 257. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG , Szeged, 1914. október 11. Tükördarabok a háborús világból. L KENYÉRHARC. .Nein kenyérért folyt ugy a u a harc, hanem kenyér (volt -az öss ze ütközés oka s azért méltán nevezhető .ikenyérlharonlak. Lent történt ,az eset a déli harctéren: honn Szerbiában. Az ellenség előtt álló csapataink kenyeret kapták. Minden rajból egy-egy embert rendeltek vissza, aki a bajtársainak is elhozza a 'kenyeret. Az egyikre már késő este került a sor s visszajövet csak bandukolt, csak bandukolt a sötétben s sehogysem talált vissza bajtársaihoz. Ment-ment a vaksötétben előre. Egyszer csak megbotlott valamiben. A harcban jártas vitéz csakhamar kitapogatta, hogy az drótakadály, amit a szerbek készttettek. Nem val ami kellemesen érezte magát, mert az ellenség közvetlen- közelében v-olt. Ámde az álmukból felriadt szerbek sem tudták mars vélni a dolgot, ijedten felugráltak és hátráltak. Bezzeg, ha tudták volna, hogy kenyér hullott közéjük s csak egyetlen szál magyar baka áll velük szem-ben! Néhány percnyi futás után megállottak s [ elkezdtek (lődözni. A lövés zajára a mieink is figyelmesekké lettek és indultak a. lövöldözés irányába. Tisztjeink te tüzet- vezényeltek és •annak rendje és módja szeriint heves ütközet fejlődött ki, mely kivilágos kivirradtig tartott és a szerbek megfutamodásával végződött, 2. OFFENZÍVA, DEFENZÍVA. A tudományok közül talián iá földrajzi tudománynak basznál a legtöbbet a háború. Ma •mindenki térképet olvas. Olyanok is, akiknek a háború ©lőtt- sejtelmük sem volt róla, mire jó .a .térkép, vagy hogy egyáltalán van térkép a világon. Ismerünk spk cselédséggel rendelkező szegedi, uri asszonyt, aki maga megtanította a térképolvasásra cselédeit, .akik most valóságos1 stratagémákat dolgoznak kii a térképen. A solk furcsa orosz, lengyel, francia, belga, szerb, crnagóc helységnév persze különösen hat idegen ínyelven nem beszélő egyszerű népünkre s csak növelik a zavart az ujságOk, ahol sok harcászati terminus technikus keveredik az újság szövegébe. A minap egy tanyai parasztasszony áliLitptt 'be az ipartestületi Vöröskereszt kórháziba. Azt hallotta a szomszéd üdülésre bazaereáztett katona fiától, akit mint sebesültet .a Nónayné kórházában ápolták előzőleg, hogy ott olyan .aranyos naoeságák vannak, hát bizonyára őt is útbaigazítják. Amint benyitott afc egyik kórterembe, Nagy A'ladárnét találta legelőbb: — Naecsáigos asszony, volna, szépön kérőm, egy ikérósöm, — S mi volna az? kérdezte biztatólag 'az uri asszony. —Hát ikóröm vöttem egy térképet ® mán nagyon jól tudok eligazodni rajta. Mögtanáltam majnem mindön falut mag várost, de azt a kettőt, akit legtöbbet emlögetnek .az újságok, hogy a seregeitek offenzívába meg defmzi vába mentek, azt a .két várost sehogy.se tanúlom. Tessék szivös lön ni nekem ezeket THÖgmutabni. S azzal máj.- elő fet keríti a garabolyából a térképet s kiteríti az asztalra, hogy hát' iNagyné nagyságos asszony (kéréssé ki neki az offenzíva és defenzíva neVúi helységeket. Egazgató: VAS SÁNDOR, "f Telefon: 11-85. Harcféri felvételek I! Tartatom: 1.Pionirek munkában. 2. Pleplar százados vezetése alatt hidat vernek a Drinán, teherautók részére. 3. Szerb foglyok Drinjaczában. 4. Ideiglenes kötözőhely Drinjaczában, a drinjaczai ütközet után. 5. Rögtönzött operátióssátoraharctéren 6. A szerb hadizsákmányokat beraktározzák. 7. A távírász különítmény felállítja a távíró állomásokat. 8. A guczevoi magaslaton srapnelek robbannak, miaiatt katonáink megtámadják Kulistet. Tartaíom: 9. Ferencz József tábornokai körében. 10. Ferencz Ferdinánd érkezése Münchenbe. 11. A trónörökös érkezése a hetzendorfi pályaudvarra. 12. Vilmos császár szemlét tart. 13. A hadsereg felvonulása. 14. Újoncok eskütétele. 15. Tüntetés Berlinben az osztrák-magyar monarchia mellett, 16. Tüntetés Párisban a háború ellen. Sláger! Szenzációs dráma 2 felvonásban »« ii. E'őadások 5, 7 és 9 órakor, vasárnap délután 2 órától éjjel 12 éráiig folytatólagosan 3. AMI SÜRGŐSEBB. Egy azok közül, aki -mindjárt, a háború .kezdetén részt vett abban az önkéntes vállalkczásvan, hogy éjjel átcsapnak iK'evevárából Szemendriába, ahol aztán órási károkat okoztak a szerbeknek, szóval egy azok .közül sebesülten került vissza — Galíciából. Ö vele történt, hogy mikor százada elfogott 82 oroszt, őt rendelte ki a század parancsnoka a foglyok mellé kísérő altisztnek. !E)gy darabig mentek, amikor szembe jő velük egy csapatától elmaradt szakaszvezető. íEei volt törve a lába szegénynek ® csak ugy (bicegett. Ahogy az említett altiszt a szakaszvezetőt meglátta és szóba elegyedett -vele, mindjárt (kész. volt a haditervvel: — Nézd pajtás, ineked a tűzvonalban most ugy ®sm vehetnék hasznát. Ha előre keld törni, nem hünteí a lábadtól. Aztán ezeknek a nyomorultaknak — közben .az elfogott oroszokra, mutatott — sem olyan sürgő® (az utjuk. Nekem sókkal sürgősebb, hogy ílŐhessem ae ellenséget. Kisérd te a legénységgel a. foglyokat, én meg visszamegyek a tűzvonal ba, hadd lőjjek, mert az sürgősebb. S aimiint mooidá, ugy cselekedett. KBBBaanavnnciiBaaBnBSBBaaBiiQnKaaBBBaurxiiKnaacaaaisaa OOOO Dobay Sándor. (Saját tudósítónktól.) Nem tudom, orosz nyelven mondta-e Dobog Sándor máramarosszigeti városi tanácsos- azt a beszédet, melyJyel átadta az oroszoknak ezt az ősrégi városunkat, amelyet még Nagy Lajos királyunk 1382-ben a koronavárosok jogaiban részesített. Mondom, nem tudom, orosz nyelven tartotta-© beszédét, -mert Dcbay Sándortól, aki évtizedeken át volt .a .máramarosszigeti refoxmátus főgimnázium tanára és igazgatója, bizonyára kitelt egy orosz beszéd te; Mert aki olyan lelkes pedagógus veit, mint ő, aki száz m.eg száz kis rutén diákhói faragott, az ő .nagyhírű iskolájában nagy magyart, ő bizonyára megtanult még professzor korában az ő kis diákjai kedvéért .ruténül is. De ha oro-z nyelven is hangzott ez a beszéd, magyar beszéd volt az. Mert Dobay Sándor aiz. eresz generálisnak: Hazafiúi fájdalommal adom át a megye székhelyét és megmondta neki azt isi, hogy hős katonáink tudni fogják kötelességüket n harctéren, (Büsák-e magyar beszéd volt ez, bármilyen nyelven hangzott is el. S előttem áll Dobay .Sándor diszt ing váltan neme® .alakja s elképzelem, mint égett lázban az arca a belső izgalomtól, mint csordult ki szeméből az ő hótiszta, fehér szakállára a honfiúi bánat könnye, mire 'beszéde végére ért. S eszembe jut, néhány évvel azelőtt a hoszszu mezei paroöhiián milyen jó kedvvel itta a tejet, mig mi többiek, nálánál fiatalabbak tüzes .beregi bor mellett mulattunk, .de kitartott velünk reggeliig, mig a nap aranykoronája fel nem ragyogott a máramarosi havasok fölött. A világnak mely fordulása, a sorsnak mely szeszélye, amely jó Dobay Sándort eb.be a mostani helyzetbe juttatta! Ö, az aranykedélyű ember, aiki egész életét MáraTn.arosszi.get erkölcsi, szellemi és anyagi föllendítésére szentelte, (kénytelen átadni a szeretett, a szivéhez nőtt várost a. kozák bordának. S elképzelem, mint ujjongott, mint reszketett Dobay (Sándornak, anyak .a .büszke magyarnak a szive, amikor az oroszok rövid dicsőség után hosszú orrai voltak kénytelenek kitakarodni az ősi magyar városból. S amint millió meg millió magyar busult Dobay Sándorral Máramarosszigiet eleet'én, ázunk óöen millió meg millió magyar örven-