Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-09 / 256. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG , Szeged, 1914. október 11. Zbogom! A rövi d látogatás impresszióinak megörökítése nem volna teljes, iha fed nem emlitenők azokat ia szegedi úrasszonyokat és leányokat, kik a sebesültek körül szorgoskodnak s önkéntes ápolónői tisztét teljesítenék. Ezek Rátkovics Káörllyné, Horváth Lajcsiié, Bnschmann Oszkár né, Éinghoffer Endrémé, SJeoém Dezsőmé, iSchiffer alezredesné és leánya, Bató Istvánné, Sz. Ladányi Mariska, IVéber Ferencné, özv. iSchwarc Istvánná, Kar-giné, Homár Hermán, Hubacsek Rózsi és Vajda Manóné. ••[••••>iaaiiinmiiaa>tn9>aii!inaiia>a>9n»>a>iiii9i< Egy tanácsülés a háborús világból. Az ülés megnyitása. Az őszi hűvös szál, dacára ,a verőifényes napsugárnak nem igen csalogatta a megszokott délelőtti siesta helyökre a szegedi gróf szobra 'körüli Buchwald székeikre a városi ura kait. A városháza 'bizottsági termében vígam pattog a tüz — ma fűtöttek be először — szorosan egymás melle bújnak a tanácsnokok és disputába kezdenek. Természetesen a színház kerül szóba, illetőleg a színészek ügye. lEgy cvikkeres ur, a füle mellett hosszú penna, a „város eszének" nevezik, felüti fejét az irat csomóból: — Nem szabad engedni, hogy Tihaliatemploimát legelőször Szegeden csukják be. A szegedi színház inem egy botrány központja volt már, s nem egyszer vonta magára az ország figyelmei. Nem kellett volna megnyitni... — Ugyan. Már hogy gondolsz ilyet — szól közibe indignálódva a ikuilturtanáesmok. •De jön az elnök, a nagy lármáiban, a nikkel-csengőt csendesen megrázza: — Uraim! Térjünk komolyan a tárgyra. A standepede alakult trikó-bizottságot feloszlatom, s megnyitom a mai ülést! * A gyors elintézés. A zöld asztal körül Bokor Pál polgármester helyettes mellett helyet foglalnak a tanácsnokok, ,s .apróbb adminisztrációs dolgok elintézésével sorra teszi meg referádáát Balogh Károly, Gaál Endre dr. és Koczor János tanácsnok. Garmadával vannak az akták, «a polgármester-helyettes süiriin mártja pennáját a nagy kalamárisba: a .nevét lirja alá, aztán tovább adja az .aktát, egy másik itatja, egy meg ellen jegyzi. Közigazgatási nyelven „gyors elintézésnek" nevezik az ilyen eljárást. S még azt mondják, hogy a városházán megporosodnak az akták"! * Kecskés, a négyfogatos. Negyvenhat városi 'tisztviselő családját kell .segélyeznie a városnak, ment a csailád'föntartkat hadba szólította a kötelesség. A tisztviselők és városi alkalmazottak számát, amennyire csak lehetett, redukálták .Panasz merült fel a városháza házmestere ellen, ki teendőit egy külön szolgával intézteti el. — Hát .ez már micsoda eljárás? — kérdik megdöbbenve a tanácsi urak. — Ugyan — szól közbe Balogh Károly — hát nem tudjátok, hogy a házmester: Kecskés, aki egyúttal a négyfogatos parádés kocsisa, is. + A Koezor-bimság. A rendőrhatósági referádák közt élőfordult egy többszörösen elitélt ember, „akit csendháboritásért ismételten 40 koronára makacsoltak." .Az illető ,a világháború folytán támadt búját keskeny nyakú üvegekből előkerült itallal fojtotta él, s miikor fel akart kelni az „X" ilábu asztal mellől, a koesmárostól .a Janika gurigájával játszó .macskáig mindenki táncot járt .előtte. Hazamenet, közben éktelen lármával felverte az utca lakóit, — Hisz ez egy nótárius .csavargó. .Már a Koczor-bíróság előtt szerepelt. , — No iákkor helyben kell hagyni az átóletet, mert a Koczor-bíróság, ma már történelmi idő — fejezte be a vitát Gaál Endre dr. Igazgató: VAS SÁNDOR. "HJ Teiaíon: ti-85. f nini Harctéri felvétetek! S Tartalom: , 1.Pionirek munkában. 2. Pieplar százados vezetése alatt hidat vernek a Drinán, teherautók részére. 3. Szerb foglyok Drinjaczában. 4. Ideiglenes kötözőhely Drinjaczában, a drinjaczai ütközet után. 5. Rögtönzöttoperátióssátoraharctéren 6. A szerb hadizsákmányokat beraktározzák. 7. A távírász különítmény felállítja a távíró állomásokat. 8. A guezevoi magaslaton srapnelek robbannak, mialatt katonáink megtámadják Kulistet. Tartalom: 9. Ferencz József tábornokai körében. 10. Ferencz Ferdinánd érkezése Münchenbe. 11. A trónörökös érkezése a hetzendorfi pályaudvarra. 12. Vilmos császár szemlét tart. 13. A hadsereg felvonulása. 14. Újoncok eskütétele. 15. Tüntetés Berlinben az osztrák-magyar monarchia mellett, 16. Tüntetés Párisban a háború ellen. SSáger! Szenzációs dráma 2 felvonásban Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12 óráig ReocSes heiyárak Pénteken délután 3-tól 5-Bg sngyen ©lőadás a Szegeden •trj«awanwCTiw«wj:ajMnariK>wntaca"•—————- m Hév© sebesültek részére A sorozó bizottságtól jön Tóth Mihály dr. tanácsnok. .Ahogy benyit az ülésterembe, hangosan újságolja: — Tudjátok-e, ma 300 közül 180-at bernire tartottak. — Mennék hazát védeni derék fiaink — mondja az agglegény főjiegyző. iA katenaügyi tanácsos pedig folytatja: — Az együk legény, miikor lelépett a mércéről, s (kimondták reá az „untauglich" minősítést, nagyot lélegzett: .Végre, három napig koplaltam, nyúztam magam, legalább most elmehetek .a Kasába, jól megebédelni. Ha kell megeszem egy szerbet rostélyosnak, HÍREK oooo „Hoch Ungarn!" Egy csehországi lap mlrólunk. A „Prager Tagblatt", Csehország régi ós legnagyobb napilapja a fenti cimmeil Vezetőcikket közöl. A .mindenképen jellemző és érdekes' cikk, amely 'testvéri hálát érdemlően •hajt zászlót a magyarság .előtt, szó szerint igy hangzik: — .A komotaui háziezred hazatért sebesültjei, a vitéz kilencvenkettesek újra meg újra hálásan említik fel a szeretet tel jé® fogadtatást -és gondoskodást', amelyben >Ma»gyarerszágen átutazás közben részük ivo.lt és igyekeznek hálájukat, köszönetüket látható formában ds Lefejezni. A magyar sajtó nyugtázza ezt a köszönetet és örül, hegy a cselinérnet katonák Magyarországról ilyen mély és jóleső .emlékekkel tértek haza. — Ez csak egy kis epizód ia nagy események között, .amelyeik ma országunkban, hazánkban lejátszódnak, de nem az egyetlen megindítóan. szép hiir Magyarországból. Miniden cseh-német katona, aki magyar .földön keresztül ment a harctérre és sebesülten vagy betegen hazaérkezik, rajongva beszél a. testvér magyarok lángoló, tiszta hazaszeretetéről, amelyet minden magyar város s falu népe mutat. — Mint a különálló egyénéknek, a népeknek iis vannak jó és rossz tulajdonságaik; de most eljött az a na.p, .amely minden nemes, nagy indulatot kivált a nemzetekből ós egy csodálatos képpé egyesíti. Minden kicsinyesség. gyűlölködés elnémul és a népek valódi arca tűnik elő. A háború letép minden fátyolt, minden álarcot és nemzetek sziivétlelkét .a maga. valójában mutatja meg. Mi .osztrákok a magyar határ szams zédiságáhaíL lakunk, de a béke éveiben minket a testvér.országtól politikai és gazdasági érdekek, eltérések mély szakadékai választanak el. Minden, szépet és miaudén csúnyát, amely onnan átjutott mihozzánk, elfogult pártszempontok hatása alatt vettünk tudomásul és az a. vélemény alakult ki bennünk, hogy Magyarország .nem 'egyéb, mint lármás, politikai debatterek küzdőtere. Egy nép nemzeti élete, természete részben kifejlődik a politikai életében is, hanem ez a rész csak elenyészően csekély ia nép életének előttünk eddig ismeretlen mészével szemben. A magyar parasztot, aki ,a város óiktól távol, nyugodtan éldegél falujában, csak most ismerjük meg, amikor ha.Llj.uk, hogy ez «a földművelő munkás paraszt a csatatéren vitézségével valósággal csodákat művel! — Most értjük meg a történelmi hivatásinak azt az erejét, amelyet a magyar nép év-