Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-07 / 254. szám

Szeged:, 1914. október 7. DÉLMAG YAROE8ZÁG 7 Vár-osirom. L — Egy szegedi tiizérfcadnagy levele. — Az alábbi tevelet, .amely egy vár,ostro­mot ir l,e a maga borzalimasságában, egy sze­gedi fiatalember kapta barátjától, aki tüzér­hadniagy és szintén, szegedi, ismert úriember: Mar rngrszius hónap 8-án Kezdtem meg az ágyuihareot a montenegróiak ellen, akik kitűnő nehéz ágyúikkal támadták .meg erő­dömet és bombázták állandóan.. A legexpo­náltabb erődben voltam a tüzérség parancs­noka. Augusztus 15-éni, 'Boldogasszony nap­jáíi volt a legnehezebb napom. Három oldal­ról iicvöldözrék a kecskepásztorok tornáz tisztek vannak köztük) az erődömet reggeltől estig. Ugy nézett ki a váram., untat egy rom­halmaz. 15 centiméteres és 18 centi méteres ekrazittal megtöltött .golyóikkal iszonyú pusz­títást okoztak az .embereim között. Egyik káp­Az uzsok •6Saját tudósítónktól.) Az < Uzsoki-szoros 'keskeny hasadéka ia .Kárpátoknak, .nagyobb sereginek, ágyukká!, 'gépfegyverekkel és imu­.niiciós szekerekkel (rajba iképt-c,Lenség ,az át­kelés* Egy .gyalogzászlóalj volt ,a szoros ve­id,eihnére klreindalve, amelynek feladata volt a mármlairoKsmgoti parainosinokságioit értesi­,térni a.z oroszok első csapatainak .láttak,or. Tősgyökeres, bátor vitézein harcoló szé­kely fiuk ezek, ,e sorokban szeretnék' rolnik nagyon érzelmesen, elismerőn megemlékezni De talián mi üdémnél .többéit mond .a; következő kis történet: Mikor ,a szorosnál az első kozák előőrs feltűnt, .az őrködő .gyalogezred egy legénye vette .először észre-őket. A azázadparanes­nokniak elsői .dollgia volt, hogy tábori-tel,efo­non értesítse ,a pótszázadokat. De az oroszok elvágtak minden drót-huzalt, lehetetlen voilt öszaköttetést kapni, magsiaa,kutattak mindéin érintkezést, A következő .percben már fel­ihainigzotit ,a vezényszó: — iScliiinellfeuer! leli belialte da.s Kommandó. Vorwerts! Sturm. ,S a székely fiuk mentek rohanva, tüzel­tek báj/ram. Olyan gyilkos gyorstűz,ölés fo­gadta ,az oroszokat, amelyre nem lehetitek .el­készülve. A bakák nagyszerűen céloztak, smindlen lövés egy treff,er. A kaukázusiak ugy potyogtak le •a lovaikról, mint ,a rothadt gyümölcs a fáiról. Aki pedig .föltápászkodott, kapott még egy lövést, mélly aztán örökre elnémította. A kis csapatunk azonban úgysem hirt volna ,az oroszokkal, 111,a erősítéseket nem kapott volna (hamarosan. Lovas futárt küldtek. A század,paiarmosnok (küldönce vágtatva rohant .lóhátán ,a paranos­osa,l _ ujabb rohamra vezényelték ,a csapa­tot, egy ellenséges .golyó a küldöncöt elta­lálja, iáki gyorsan beköti sebét s vágtat tova. Már-már llarogy, egy közeli őrs-csapatunk észreveszi, Írását kézbesitik, — s .csak .ezután ment Eeldspitalt ikeresni Infamterist B,iró Lázár .a bátor .székely .katona legény, akinek ma már vitézségi érdemrend ékesíti azóta büszke mellét. A .kis magyar csapat sikeres első táma­dásáhoiz hozzájárult, hogy a kozákok lovai ,a. 'váratlan tüzeléstől megvadultaik. Lovasaik­tól megváltak, vad futásban neki vágtak egymásnak, s ezzel az általános .pánikot be­tetézően tökéletessé tették. ] láro.mat mellőlem vitte el egy golyó, ször­nyet halt, úgyszintén, a .másik is, valamint egy népfölkelő köztüzér. Ezenkívül számos sú­lyos és könnyebb sebesülés történt ezeni az egy napon. Ezt a napot soha életemben el nem felejtetni. Amidőn, jobbrói-balról egymás­' után- robbantak fel az erődömbe lőtt ágyú­golyók, de alighogy észrevettem azokat, mert az én, ütegomim.el voltam elfoglalva; nem is .hederitettieim a veszélyre, a halálra. De ami­kor egyiik-unásilk, derék magyar fiút halálra zúzta a golyó és vére, meg húsos cafatok íröcsesemtek felém, ezek már .borzasztó ha­tással: voltak rám: Lehetőleg elfordulva vi­tettem, el őket az utamból egy sarokba. Az augusztus 15-én, lefolyt küzdleUmen tanúsított rnagatarásómért felsőbb helyről parancsban elismerésit és dicséretet kaptam, ugy hírlik hogy valaimii éremfélét is fognak adni. R I J. dr. i betörés. Az orosz tisztek valamennyien a harcolók mögé vonultak mondja ©gy székely .katona, ordítottak, ká­romkodtalk, de szavukra nem .reagált sem ember, sem ló. Érne azután, felhangzott a pa­ran csőrt isiztj ük vezényszava, és vonultak, vágtattak vissza. Betegből és Ungból kiverték a kozáko­kat, ©gy 'visszaszorult, mondhatnám beszo­rult részük varn rnéig Beregiben, melynek csak a. megsemmisítéséről lehet ,katonailag" szó. Hosszumezan a harcvonal rengeteg bos,z­szn. Itt hallom a szegedi hős alezre­des halálát, i kit „oroszlán"-maik ne­veztek el katonái. Szivy Sándort jólelkű, nemesen érző em­bernek ismerték odahaza Szegeden — s .a há­ború hogyan megváltoztatja ez embereket. Harcolt, mint- .egy hős* igazi katona, ,s le­íróim e isaót: mint egy közlegény, mert a kö­zönség egy részének hite iszianint csak azok harcolnak igazi hősiességgel. Mikor golyó találta, fel sem .vette, vezényelt tovább, .ka­tonái hozzárohantak és tiszttársai, hogy el­vigyék a tűzvonalból. Mit isem .használt, A háború zaja .valiami különös, extázisba hozza az lembeerket, lázas öntudattal rohannak — nem egyszer ,a 'tiszta veszedelembe. De katonáink nagy részét nem sebesülés teszi harcképtelenné, hanem a. lövészárkok­ban váló hideg, fagyos éjjelezés, a. sok eső, mely reumássá teszi őket, A (kidőlt,eket, uj­jakkal pótolják,, a kimerültek helyébe uj ed­zett katona,-.anyag, ibizó erő lép. Nikolranara orosz tisztet 150 emberével együtt foglyul ejtették, megadták magukat. összekötözik ,az önmagát megadó kozák­ba,dalt s szállítják j,Komáromba. A kozák­tiszt nyilatkozik: — 'Az uzsoki .szorols .számunkra majdnem nyíltan álllótt, de mi gondolni sem mertük, hogy ,a magyar katonák ilyen hősiesen: har­colnak. — A mi badvezetőségünk azt hitte, hogy a.z u.t szabad lesz számunkra, de keservesen csalódott, HaJilottam azt is,, hogy nem ma­gyarok azok, akik felvették velünk a. küz­delmet, — Talán székelyek.. .1 — Az, igen, igen, székely mondja orosz akcentussal. .Részletesen leírja ezután aiz .oro­szok és a magyarok harcmodorát, — Fent Galíciában sokat szenvedtünk a „vörös ördögöktől" hisz' ezek .az emberek ös'szevan.nak nőve a lovukkal. A mi katonáink egyéni .bátorságáról ma­gam sem beszélhetek. Gyávák, s ezt, nem unint fogoly mondom, hanem mint olyan, aki ösmeri .a. hadvezetőségünket. Osak sokaság, sokaság és semmi más. Túlerő — ami ellen, az ügyes ellenfél könnyen manövrtirozhatik. Mosolyogva jegyzi meg, hogy ,a fogságba ke­rült kozákokkal elegáns utiböröndök estek a magyar katonák zsákmányául. OROSZLENGYELORSZÁG HIVATALOS NYELVE. Berlin, október 6. Az oroszlsnigyélorszá­gi porosz 'közigazgatási kerületekből jelen-Lik, hogy az ott szervezett némiet hatóságoknál hivatalos nyelvül a némiet és a len,gyei nyelv van elfogadva. Olaszország magatartása. Egy magyar újságírónak alkalma volt Olaszország magatartásáról és az idézett új­ságcikkekről egy magasrangu német diplo­matával beszélgetési folytatni. A diplomata, aki egyike a német 'külpolitika 'irányítóinak, a következőket volt szíves, elmondani: — Ugy látszik, Oroszországnak már nagy érdeke a mihamarabbi békekötés, ha az irányadó orosz lapok oly sürün emlékez­nek meg róla. A birodalmi kancellár isme­retes nyilatkozata után nem kell megismé­telnem, liogy Németország és természetesen a vele szövetséges Ausztria-Magyarország még csak nem is gondolnak a békekötés es­hetőségére, amig nem biztosithatják meg­felelő garanciákkal azt, hogy a három or­szág zavartalan fejlődését beláthatatlan idő­kig nem fogják ujabb támadással megzavar­ni. Ezeket a garanciákat pedig nem látjuk másban, inint az entente hatalmának teljes és végleges megtörésében. Mi tehát addig álljuk a máris diadalmas harcot, amig ellen­ségeinkre olyan döntő csapást nem mértünk, amely erejük teljességének végpusztulását nem jelenti. Csakis ez fogja megalapítani a végleges európai békét. Aligha szükséges a „Novoje Vremja"-nak azt a fejtegetését is teljesen alaptalannak nyilvánítanom, hogy Olaszország a háború befejezése után izolált helyzetbe fog kerülni. Olaszország semleges magatartásának okait mi jól ismerjük; és ép­pen a legszigorúbb semlegesség teszi Vik­tor Emánuel király országát számunkra a háború után is értékes és becses szövetsé­gessé, akárhogy végződjék is ez a küzde­lem, Olaszország azt teszi, mikor a semle­gesség álláspontjára helyezkedik, ainit ten­nie kell és amit minden állam megtenne, a mely a fennálló szerződések rendelkezéseit lojálisán és minden körülmények között res­pektálni kivánja. Olaszország és kormánya a legteljesebb bizalmat érdemli a mi ré­szünkről és meg vagyok róla, győződve, hogy ellenségeinknek minden kisérlete hiá­bavaló erőlködés marad. ANATOLE FRANCÉ KATONA. Páris, október 6. A „Tribuna" jelenti pá­risi hírforrásból: A 70 éves Anatol Francé Toursból következő levelet intézte a hadügy­miniszterhez : „Sokan ugy találják, hogy stilusom mit sam ér ily háborús időkben. Minthogy attól tartok, hogy igazuk van, felhagyok az Írás­sal. Nem vagyok már ifja, de még erős és, egészséges vagyok. Csináljatok katonát be­lőlem."

Next

/
Thumbnails
Contents