Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-06 / 253. szám

4. DÉLM-AGYAROESZÁG Szeged, 1914. október 8. teg kde ragya mis Sántával ér intik ezőket: megfigyelés alá tétette. Még 2 katona betegedett <mieg gyaniusi 'tüneteik 'közjötÉ aikiket 'szintéin megfigyelés alá vettek. — A sebes lábak gyógyítása. Goítfiard Sámuel palán kai nyugalmazott tanító a következő felhívás közlésére kérte föl lapunkat : Felhívás! Vitéz katonáink öMöklő s dúló csatamezőköm átfázás .vagy meghűlés következtében némelyike sebes, folyós lábat kap, mely kórral szemben a gyégytudomány tehetetlenül áll s az illető élőbbül óbb e betegségnek áldozatul esik. Annál örvendetesebb, hogy szerencsés véletlen folytán Herczegovinából oly gyógynövény birtokába jutottam, amely ezt a betegséget. 3 héten belül tel jesen, minden utóhatás nélkül, kigyógyítja. Érdeklődők forduljanak e címre: Goltthard -Sámuel nyugdíjazott tanító Palámlka (Bácskai), akitől •a gyógynövényt ingyen kapják, amig a. kásáiét tart, csak a posta s csomagolási költség — mivel nem lehet kívánni, hogy csekély nyugdijfilléreiből az,t előlegezze — küldendő he előre. — Az atyuska mentéje. Az oroszok kárpáti betörésének Ibire eljutott a Hordán ós vidékén lakó .román nép .közé is, amely most gyakran beszéli az oros-z cár mentéjéről szóüó mondát. — Tudtuk, begy ez lesz a vége, — mondogatják egymás között, — mégis csak be"váltja egykori fenyegetését a cár és ma-holnap idejön! A nép fantáziája szerint a szabadságharc idején az orosz cár személyesen vezette katonáit f Tordán nemcsak a várost, de a monda világban arany ki,öcsiéiről hires tcrd-ai hasadékot, valamint a város határában levő sóbányáikat is hatalmába akarta •keríteni. Sz©-. riu.tüK a cár meg is szerezte .a -kincsesbánya, aranykulcsát és azt mentéjébe' rejtve, büszkén. lovagolt serege éltén Torda vámsán keresztiül]. D© közben .megérkeztek a hires tordai [szabadsághősök, akik heves küzdelem, után alaposan megugrasztották a muszkákat. Maga a cár is eszeveszett futásban keresett menedéket. Lovát megsarkantyúzva, ijedten ugratott neki a megáradt Aranyos folyónak. A habok magasra csapkodtak körülötte s a cár mentéje a folyó közepén lecsúszott a válláról, A folyóba esett az. .aranykuilcsesal együtt. ,A -tordai határon tul, a .történelmi nevezetességű Keres2teisrmiEizőn, ezrével bámulták az orcsack futását. Az orosz cár pedig .sértett ibüszlkiesiéggeil, dühösen kiáltott oda a népnek: — Addig meg nem hálók, ha száz évig is kellene élnem még, miig ,a mentémért viszszia .nem jövök s akikor jaj tesz Tordának! Azt hisszük, a -derék románok félelme telj'esen alaptalan. Az atyuskának aligha lesz mersze az aranykulcs után idejönni, merít biztosan megesnék veié, hogy mentéjét ismét beleveisziitemé a sebesem, folydogáló, hullámos Aranyos folyóba.. — A vidéki pénzintézetek helyzete. A háborús állapotok a vidéki bankok ós- takarékpénztárak tevékenységét mindenesetre korlátozták, szerencsére .azonban nem bénították meg. A vidéki pénzintézetek javarésze szolid üzletpolitikájával olyan tartalékokat tudott gyűjteni, hogy a. rendkívül időket aránylag nyugodtan és zYivartalanv.l viselik. A háború kitörése óta — az első izgalmas napokat leszámítva — a közönség nagyon helyesen — sehol sem eszközölt nagyobb kivételeket, sőt .a, vidéki bankok betétállománya, ép ugy, mint a fővárosiaké, az utolsó hetek során jelentékenyen szaporodott, ép .ezért edclig semmiféle központi akcióra nem volt szükség és a pénzintézetek szerte az országban a maguk erejére és tőkéikre utalva, fennakadás nélkül telj>e®itik hivatásukat. maságban harcolnak. Ha harcosaink közül! valaki bes-zéi, ez lektöbbször a csodálat szava, amelyet benne a német vitézség kelt. Nemi igy a derék ordítozok, akiik mindenkit a harcba ktildének, csak saját beosesi személyiségüket nem. Az ő gusztusuk szerint Anglia ugy harcolna. mint egy részeg -némber a hatos,arnokban, kiabálva, köpdösve és hadon ázva. A NÉMET RÉMTETTEK. ' _ A rémtetteknek fele teljesen koholt dolog. Nincs háború, amelyben mindegyik fél a másik szerint nem űzné azt az ördögi szórakozást, hogy az ellenség kórházára tüzeljen, amelyben — mellékesen mondva — természetesen a saját sebesültjei is fekhetnek. Itt van, -előttem egy belga forrásból származó tudósít ás. Estefelé a .németek sebesültjeiket autókon v itték el a csatatérről. A belga vadászok a szürkületben nem vették ki a vörös'ke'sztes zá.szlct s tüzelni kezdtek. Több sebesültet uegöite. Ha a németek követték volna el ezt a tévedést, Anglia bizonyára isimét szörnyű erkölcsi íölháborodiásba esett volna „a németek -ujabb gonosz eljárása" miatt. Más rémmesék szerint a németek, amikor előnyomulnak. egész csapat nőt és gyermeket hajtanak maguk előtt. A valóság természetesen1 az, hogy -egy pár megijedt teremtés az előnyomuló ellenség elől megfutamodik és igy két tiiz közé kerül. A golyók, amelyek e szánalomra méltó embereket találták, ugy az egyik, mint a másik tűzvonalból, jöttek. Újságírók és kluibpoLi.tiiku.sok már évek óta ordítoznak ezért a háborúiért, ük ugy .beszéltek erről, mint valami libasorban való bevonulásról — katonazenével. A valóság, elég rossz. Ki tudja, mi lesz .a vége? De nincs semmi értelme annak, hogy még borzasztóbbra fessük a helyzetet. Ha a háború elmúlik el kell azt felejtenünk, ide hazugságok szövedékével gyermekeink és .ellenségünk gyermekei közé a gyűlölet mesterséges korlátját állítani.: ez bün a jövő ellen. Azután halljuk a törteneteiket, hogy német tengerésztisztek -nszás közben saját matrózaikra lőttek, akik sebesülten estek a vízbe s A sc-k hazugság, amit s-aját lapjainkban föltálalunk, megsértése 'Saját értellimiségüntortek. Löwenben ötven lakót .agyonlőttek. A következő reggelre a lapok már 500-at csináltak az ötvenből. Természetesein mind a két számra voltak szemtanuk. „Hollandok, akiknek pedig semmi érdekük sincs" stb. s-tb., amint már ismerjük ezeket a frázisokat. Hála az égnek, más történetek is jutnak hozzánk. Egy halálosan megsebesült ulánus karjára vesz egy gyermeket és csókolgatja. Mielőtt meghal, szerette volna saját gyermekét ímegcsők'olinii, de minthogy ezt nem -tehette ... hiszem minden gyermekben, van valami közös: a szem, amely mélyen, csodálkozva tekint a világba... Ha a kormos romok fölött az első gyönge fii ismét kisarjad, akkor gondóljumk a haldokló ulámusra, aki saját gyermeke helyett a francia gyermeket vette karjára. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: KEDDEN harmadszor: Ferenc József azt üzente. SZERDÁN először: Mindnyájunknak el kell menni. CSÜTÖRTÖKÖN másodszor: Mindnyájunknak el kell menni PÉNTEKEN harmadszor: M'mdnyájun knak el kell menni. SZOMBATON először: Üsd, magyar! VASÁRNAP .délután,: Akik itthon maradtak, Riadó, Nincs még veszve Lengyelország. VASÁRNAP est© másodszor: Üsd, magyar Mindnyájunknak el kell menni. A színházi iroda jelenti: Szerdán leisz ia bemutatója a Hegedűs Gyula és Faragó Jenő darabjának, mely a Vigszánházban osztatlan sikerrel került bemutatóra. Ez a kitűnő újdonság egyike a legsikerültebb produktuma az uj hazafias .irodalom szült© műsornak. Valaniint az 1848-iki szabadságharc emlékére az Aranylakodalom az alkalmi darabeik e ki,aszszikug remeke, mindig örökbecsű marad, ép ugy évtizedeik miulva a Mindnyájunknak cl kell menni lesz, ami mindig .emlékeztetni fogja aktualitásánál fogva .a világháború tragédiáját. Óriási előnye az újdonságnak, hogy felvon,ásról-feilvonásra emelkedik. Csupa fordulat, eleven és uj ötlet. (Megrázó drámai jelenetek és kacagtató mókák .villámgyorsan váltak,óznak és erénye a darabnak, begy sohasem keresi az olcsó hatás banális eszközeit, hanem komoly, tartalmas, tömör egységével akar hatást kellemi. Az újdonságban a társulat egész személyzete játszik, élén Almáeísy Endrével, aki .ez estén lép fel először a klenaki pópa cimü képben a darab egyik erős drámai alakját: Gyúrót személyesítve. Megrázó ikép a III. a zsidók temetés utáni gyásza a (sirve), mert a pogrom majd mindegyiknek elvitte egy kedves hozzátartozóját. A főszerepeket a nagysikerű újdonságban Bánky J., Nagy E„ Kolháxi Klára, Giazdy Aranka, Miklósi Margit, Hilhert Janka (egy menekülő liengara. rokoniszemves .szerepében), Körmendi, Szegő, Gailetta, Ocskay, Matány, Szilágyi, Ungvári, Sümegi és Sclymosi játszák. Ez utóbbi Reicb mépfölkelő szerepében jutott hálás jóizü szerephez. Ez előadás iránt máris rendkívüli érdeklődés mutatkozik. cipész g'j őrlőid SZEGED, jőkai-utca. ¥ BCW Mérték utáni megrendelések a leg- sy* jobb anyagoól, kizárólagosan a láb V1 fekvése szerint jutányosán készülnek. !>* — A vadász urak figyelmét felhívom A yy vízhatlan cipőimre és csizmáimra. $ Hmerihei [IpDK spoíiálisfa HÉszitdje! g Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN fsszerkcmkedé^ss Ü MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN Cseroggeflzietben |J |J ÓVAKODJÉK