Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)
1914-10-06 / 253. szám
Szeged, 1914. -október 6. Angliát elkészítik Antwerpen elestére. Kopenhága, október 5. <A londoni belga követség a belga külügyminisztertől azt az értesítést kapta Antwerpenből, hogy a belgák kemény ellenállás után kénytelenek voltak a német tüzérség ellenállhatatlan támadásai elöl a Nethe folyó jobbpartjára visszavonulni. Ezt a hirt ugy fogadták Angliában, mint amellyel az angolokat elö akarják készíteni Antwerpen elestére. A FRANCIA FŐHADISZÁLLÁS JELENTÉSE. Páris, október 5. (Rómán át.) A főhadiszállás jelenti október 1-én éjjel: Minden vonalon elkeseredett harcok folynak, amelyek még végleges döntésre egyik helyen sem értek meg. Balszárnyunkon folytatjuk offenzivünkat és némely ponton előrenyomultunk. Az Oise-'től Reimsig terjedő vonalon a porosz gárda heves támadása dúcára az egész centrum helyzete változatlan. Argonnes-nál a németek némikép előnyomultak és mi megfelelő pozíciókba visszahúzódtunk. Jobbszárnyunkon semmi újság. (Pol. Hir.) PETÁR KIRÁLY GÖRÖGORSZÁGBA MENEKÜL. Bécs, október 5. Görög lapjelentések szeriül a szerbek súlyos veszteségei rendkívül lehangoló hatást gyakoroltak Péter királyra, aki az elkövetkezendő eseményektől való állandó rettegésben él. A király most már hívei körében sem érzi imagát biztonságban. Legutóbb merényletet kísérlettek meg ellene. A szerb király szeptember 25-íkén Prizrendbe menekült, de ott is rosszul' érzi magát és most tárgyalásokat indíttatott meg udvara és a görög királyság között, mert azt szeretné, ha a görög kormány megengedné neki, hogy betegsége alatt egy görög helységben vagy valamelyik görög szigeten tartózkodöassék. A szétvert szerb hadsereg. Szófia, október 5. A bolgár lapok Szerbia helyzetét igen kritikusnak jelzik s annak katasztrófáját elhárithatatlannak' tartják. A kormány lapja, a Narodni Prava azt mondja, hogy a krupanji ötnapos csata a szerb hadsereg szellemére gyilkos módon hatott s ez a legkétségbeesettebb erőlködések mellett is aligha juthat abba a helyzetbe, hogy a kikerülhetetlen katasztrófát elhárítsa. A Kambana katonai munkatársa a Sabác—Krupanj védelmi vonal összeomlásáról és katasztrófájáról beszél és közli, hogy a szerbek leveretése pánikszerű meneküléssel végződött. Ezt nagy mértékben a magyar lovasság idézte elő, amely csodálatos bátorsággal és energiával harcolt. A szétvert szerb sereg Valjevó és Kragujevác között a második védelmi pozícióban gyülekezik, előrelátható azonban, hogy a mindinkább terjedő demoralizáció ennek a pozíciónak hosszabb tartását lehetetlenné teszi. Nisi és iiszkiibi menekültek a szerb hadsereg mostani helyzetét igen súlyosnak mondják. DÉLMAGYAEOBSZAG OROSZ FÉLELEM JAPÁNTÓL. Kopenhága, október 5. Az a körülmény, hogy Japán konzulátust állított föl az Amur jobb partján Aigunban és Barga központján Chailarban, nagy aggodalmat kelt Pétervárott, mert fölmerül az a gyanú, hogy az ázsiai szövetséges ország egészen a szibériai határig akar terjeszkedni. Politikai körökben tért hódított az a vélemény, hogy Japán mint barát sokkal veszedelmesebb Oroszország részére, mint mikor ellenség volt. A 42 centiméieres ágyuk Belgiumban. Krisztiánia, október 5. Egy Belgiumbői hazátért norvég ember egy bergeni lapban beszámol a németek negyvenkét centiméteres ágyúinak hatásáról. Egy Antwerpen közelében levő városban lakott, amelyet a németek megszállottak. Az Antwerpennel szemben felállított német tüzérség ütegei között, a magaslatokon több 42 centiméteres ágyútok volt. Tiltva volt ezeket az ágyukat több mint egy kilométernyire megközelíteni. Az egész város megremegett, amikor ezekből az ágyukból félórás időközökben egy-egy löveget kilőttek. Olyan volt, mint egy vulkán kitörése. 330 BELGA ÁGYU. Berlin, október 5. A „B. Z. ain Mittag" jelentése szerint a németek Antwerpen előtt eddig 330 belga ágyút zsákmányoltak. Anglia aknákat rak le az Északi-tengeren. London, október 5. A sajtóiroda Icözli: A tengerészeti államtitkári hivatal a következő kommünikét teszi közzé: A németek által követett aknalerakási politika, kapcsolatban a tengeralattjáró naszádok működésével, az admiralitást katonai okokból ellenintézkedések megtételére kényszeritik. A kormány ezért engedélyt adott, hogy bizonyos területeken aknákat rakjanak le. Az aknamezők rendszerét erre nagy arányban kifejlesztették. A nem hadviselő államok hajói figyelmeztetésére az admiralitás közli, hogy mostantól íkezdve hajókra veszélyes 51 fok 50 perc és 51 fok 40 perc északi szélesség, valamint 1 fok 35 perc és 3 fok keleti hosszúság közé eső tengerfelületet közlekedni. Ezzel kapcsolatban az admiralitás emlékeztet arra, hogy a német aknamezők déli határa 52 fok északi szélesség. Bár a fönt megjelölt adatok körülírják a veszélyes tengerfeliiletet, még sem lehet bizonyossággal föltenni, hogy az emiitett zónától délre és északra a hajózás nem jár veszéllyel. Az angol hajók parancsot kaptak, hogy a kelet felé vitorlázó hajókat figyelmeztessék a most lerakott aknamezökre. A fenti közléssel kapcsolatban a Wolffiigynökség a^-következőkről értesül: Az angol admiralitásnak az az állítása, hogy a német aknamezők 52 fok szélességig terjednek, teljesen alaptalan koholmány. A német aknák csakis az angol partok mentén ieküsznek. Angliának bejelentett eljárása, a mellyel az Északi-tenger nemzetközi déli vizeit aknákkal inficiálja, flagrüns megsértése a nemzétközi jognak. Különben is az említett intézkedés nem Németországot károsítja, hanem a semleges államokat, elsősorban Hollandiát. 3 / Ázsia Anglia és Oroszország ellen. A világháború izgalmas következményei egyre szélesebb köröket hálóznak be. Afrikáoan, Ázsiában és Amierikában sorra ütköznek össze a hadviselő felék gyarmatai és- a« semleges államok is egyre-másra igyekeznék kihasználni azt a kedvező konjunktúrát, amelyet ép a világháború biztosit a számukra. Az egyik exotikus állam, amely sietve megragadja a kínálkozó alkalmat, hogy régi ellenségeivel szembeszálljon: Afganisztán. Egy török lap ugyanis hivatalos afgán jelentést közöl, amely szerint az afganisztáni eniir körülbelül négyszázezer főnyi sereget küldött India ellen. A csapatokat az emlr fivére, Nasr-Ullah khan vezeti azzal az utasítással, hogy szállja meg Pesavart, Élű-India kulcsát. Egyidejűleg egy másik sereget is elindítottak Oroszország ellen, amelyet a trónörökös vezényel. A hir mindenesetre valószínű. Afganisztán fanatikus mohamedán lakossága nem lehet közömbös. Törökország állásfoglalásával szemben, másrészt felhasználja a kínálkozó alkalmat, hogy -a gyűlölt orosz és angollal végre leszámoljon. Anglia és Oroszország egyaránt sokszor megalázta az afgán birodalmat és meg csonkított a területét. Először 1838-ban üzent háborúi Anglia, die véres küzdelem után kénytelen volt csapatait visszavonni. Másodízben, 1878-ban a török-OTO'Sz háború után kísérelte meg Anglia, hogy befészkelje magát Afganisztánba, de ekkor is eredmény nélkül. Később ismét betörtek az angol csapatok és végre sikerült néhány fontos szorost megikapairitani. A revali találkozón: Oroszország és Anglia megegyeztek abban, hogy Anglia nem fog beleavatkozni Afganisztán belső ügyeibe. Oroszország pedig kötelezte magát, liogy Angliával egyetértőleg: fogja afgán érdekeit képviselni. Azóta Afganisztán valóságos puffer a két európai nagyhatalom közt s ebből a kényei-, metlen helyzetből min/dénáron- szabadulni akar. A (hadsereget török tisztek organizálták és tüzérsége majdnem európai színvonalon áll, ugy, hogy az afgán offenzíva Angliának és Oroszországnak egyaránt komoly gondokat okozhat. Ha sikerült az indiai határvárost, Pesavart megszállni és ha az orosz határon Pamir felé előnyomulnak, akkor a két szövetséges állaim, nagyon rá fog fizetni európai fegyverbarátságára. Annyi bizonyos, hogy az afgán készülődés, amelynek első pozitív lépése az orosz hat ár alagút felrobbantása volt, általános érdeklődésre tarihat igényt s az európai helyzetet is lényegesen befolyásolja. Fehér zománcozott föliőkályha teljesen jókarban, féláron eladó. - Cim a kiadóhivatalban. ===== rr Jó megjelenésű, fikj 1/ beszédtehetségü 1 t! Sa egy szépirodalmi lap terjesztésére FELVÉTETNEK = Cim a kiadóhivatalban.