Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)
1914-10-06 / 253. szám
•ssrkcsztóség Káróaawatea 8. IddMaiáa: 30S. Egyes cita ára 10 ©Bér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre. K 24'— félévre . . K12-negyedávre K fr— egy hónapra K 2*— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28'— félévre . . K 14.— negyedévte K T— eey hónapra K 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 8. Telefonszám: 81. Egyes száin ára 10 fillér. Szeged, 1914. III. évfoi yam 253. szám. Kedd, október 6. LEGÚJABB. « Höfer vezérkari fönökhelyettes jelentése közli, hogy Oroszlengyelországban, valajnint Keleígaliciában a hadműveletek kedvezően haladnak. Egyesült csapataink az ellenséget Opatovtól és KHmonovtól a Visztula feíé visszavetették. Amsterdamból jelentik: A Telegraph e hó 3-iki kelettel jelenti Antwerpenből: A helyzet rendkiviil kritikus. Hivatalosan jelentik, hogy a külső erődvonal elesett. A hangulat a városban igen nyomott. Ma proklamációt tettek közzé, melyben felhívják a lakosságot, hogy viselkedjék nyugodtan. Attól tartanak, hogy a vízvezetéket az ellenség elpusztítja. Rotterdamból jelentik: Londonban óriási rémületet keltett az, hogy a németek keresztiü törték Antwerpen külső erődvonalát. Az angol lapok titkolják a külső erődök elestét és csak a Nethe folyónál végbement ütközetről számolnak be, mely alkalommal a belgák a német tüzérség ellenállhatatlan támadása után kénytelenek voltak visszavonulni. Az angol fővárosban kitűnően ismerik Antwerpen jelentőségét és joggal félnek tőle, hogy a németek a Schelde torkolatát egy második Wilhelmshavennót (alakítják és a szigetországot a tenger felöl nyugtalanítják. A londoni lapok azzal akarják Hollandiát a semlegességből kiugratni, hogy Antwerpen kapitulációja véget vet a hollandok uralmának az alsó Schelde fölött. Konstantinápolyból jelentik: A kaukázusi hatóságok Balumun, Edjara és Csuruksu környékén lakó muzulmánok ellen, amelyek a katonai szolgálat megtagadásával fellázadtak, muzulmán csapatokat küldtek ki, amelyek azonban most fraternizálnak a föl* i " • kelőkkel. A hatóságok kénytelenek voltak tüzérséget kiküldeni, miáltal némileg elfojtották a komolyabb 1 incidenseket. Vapból távirat jelenti, hogy a perzsa törzsek, amelyek a török határ és az Urmia tavak között laknak, fegyverhez nyúltak, hogy elűzzék az ott levő orosz csapatokat. A perzsák az orosz csapatokat éjszakánként megrohanják, számos oroszt megöltek és megszálltak több területet, amelyeket eddig oroszok tartottak megszállva. (M. T. I.) Krisztiániából jelentik: Az itteni lapok hirt adnak arról, hogy Zeppelin gróf a harctérre utazott és átvette a német légi flotta vezetését. A francia—német ütközet ez idö szerint ötszáz kilométer fronton folyik. A németek végleg átmentek az offenzívába. Bukarestből jelentik: A Vittorul jelenti Konstantinápolyból, hogy a Kandaharban megjelenő afgán hivatalos lap, az Aradjulah-Darufafgán jelentése szerint 400,000 főnyi rendes afgán hadsereg az ernir fivérének vezetése alatt behatolt Indiába és elfoglalta i « ü Pesavar városát. Egy másik hadsereg, mely 300,000 föböl áll, átlépte az orosz határt és Turkesztán felé nyomul előre. A Frankfurter Zeitung jelenti: Az athéni nagykövetség táviratot kapott Pétervárról, amely szerint ott igen valószínűnek tartják, hogy Törökország meg fogja támadni Oroszországot. A távírat egyúttal azt a reményét fejezi ki, hogy a fekete-tengeri flotta meg fog felelni föladatának. az oroszt Eszakmagyarországból Máramarossziget tői északnyugatra, Taracközön megkezdődött a Márarnarosba benyomult orosz csapatok visszavetése. Husztrói érkezett jelentések szerint katonáink Taracközön véresen visszaverték az oroszokat. Ez a sikeres támadás tegnap délelőtt történt. A közeli környékről küldött osztrákmagyar és német csapatok igen kedvező pozícióban helyezkedtek el. Máramaros és Bereg veszélyeztetett részeit csapataink erős gyűrűje veszi körül. Az oroszok Polena és Ákos között súlyos vereséget szenvedve takarodtak ki Beregmegyéből. Munkácsi jelentések szerint a Beregmegyébe nyomult orosz csapatok utolsó töredéke is elhagyta a megye teriiletét. Az alispáni hivatal közlése szerint Polena és Aklos mellett 'próbálta meg utoljára az ellenség, hogy csapatainkon rést üssön és tovább hatoljon, de a mieink hősies küzdelem után visszaverték a támadást. A visszavonult ellenséget katonáink szívósan üldözték, sok foglyot és hadizsákmányt ejtettek. Hivatalos körökben biztosra i veszik, hogy az oroszok északmagyarországi hadjárata teljes kudarccal végződik s erről rövidesen maga a közönség is meggyőződhet. Különböző helyekről eredő hirek szerint az oroszok Bukovinában, a Szeret folyón felül visszavonulóban vannak. Mláramarossziget környékén eddig nem voltak jelentékeny harcok. Máramárosszigetet — Szatmárra érkezett menekülők előadása szerint — csak kisebb orosz csapatok tartják megszállva. A katonák nem 'bántanak senkit. Az ellenség főereje a város körül foglal állást. Pénteken Nagybocskó felől érkezett oda egy szotnya ,kozák. Este hét órakor lovagoltak be á városba. A mi csapataink Máramarosszigettől tizenegy kilométerre, Hosszumezőn állanak. Igen erős pozíciókat foglalunk el. Ha innét megtámadjuk az oroszt, ami minden jel szerint már be is következett, terep és a mi túlsúlyunk miatt az egész orosz csapatok teljes megsemmisülését eredményezheti. Ujj ®jf@iiziváok Galíciában. A „Berliner Tageiblatt' a galíciai sajtóhadiszállásra küldött tudósítója a következő tudósítást küldte a harctérről lapjának: — Galíciai földön kezdetét vette a küzdelem harmadik része. Az utóbbi két hétben az osztrák és magyar hadseregnek a San-vonal mögött, erős uj pozícióinak védelme alatt sikerült a legnagyobb nyugalomban alaposan ellátnia magát munícióval és élelmiszerekkel. Ezzel egyidejűleg a csapatok állományát nagy tartalékkal is növelték. Az oroszok, kimerültségük és munició-pazarlásuk folytán, nem jöttek át Galiciának önként átengedett területeiről. Ezenkívül a hetek óta tartó esö, amely az orosz hadsereg had-tápkeretét, Siedlicet és Podoliát, valóságos mocsárrá változtatta át, megnehezítette az orosz hadsereg élelmezését. Ennek következtében az oroszok, a német csapatok fölvonulásával szemben, későn kezdték meg operációikat és igy ezek hatástalanok maradtak. Most már a német hadsereg kezet nyújtott az osztrák és magyar hadseregnek, amely ebben a reménységben tartotta föl egy hónapon keresztül az ellene koncentrált s számbelileg is sokkal nagyobb orosz főerőnek lökését és kétszer hiúsította meg annak tervbe vett keresztül vitelét. Az oroszok, minthogy képtelenek voltak megakadályozni a rájuk nézve végzetes egyesülést, megkísérelték stratégiailag eddig teljesen jelentéktelen betörésekkel nyugtalanítani Magyarország északkeleti vidékeit a Kárpátok szorosain keresztül, hogy szerteforgácsolják ezzel az osztrák-magyar haderőt. Miután ez is balul ütött ki, a most megkezdett osztrák és magyar és német offenzíva folytán kényszerítve vannak a harcot a szövetségesek által kiválasztott és előkészített határok között fölvenni.