Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-06 / 253. szám

•ssrkcsztóség Káróaawatea 8. IddMaiáa: 30S. Egyes cita ára 10 ©Bér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre. K 24'— félévre . . K12-­negyedávre K fr— egy hónapra K 2*— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28'— félévre . . K 14.— negyedévte K T— eey hónapra K 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 8. Telefonszám: 81. Egyes száin ára 10 fillér. Szeged, 1914. III. évfoi yam 253. szám. Kedd, október 6. LEGÚJABB. « Höfer vezérkari fönökhelyettes jelentése közli, hogy Oroszlengyelországban, vala­jnint Keleígaliciában a hadműveletek kedve­zően haladnak. Egyesült csapataink az el­lenséget Opatovtól és KHmonovtól a Visz­tula feíé visszavetették. Amsterdamból jelentik: A Telegraph e hó 3-iki kelettel jelenti Antwerpenből: A helyzet rendkiviil kritikus. Hivatalosan je­lentik, hogy a külső erődvonal elesett. A hangulat a városban igen nyomott. Ma prok­lamációt tettek közzé, melyben felhívják a lakosságot, hogy viselkedjék nyugodtan. At­tól tartanak, hogy a vízvezetéket az ellenség elpusztítja. Rotterdamból jelentik: Londonban óriási rémületet keltett az, hogy a németek keresz­tiü törték Antwerpen külső erődvonalát. Az angol lapok titkolják a külső erődök elestét és csak a Nethe folyónál végbement ütkö­zetről számolnak be, mely alkalommal a belgák a német tüzérség ellenállhatatlan tá­madása után kénytelenek voltak visszavo­nulni. Az angol fővárosban kitűnően ismerik Antwerpen jelentőségét és joggal félnek tő­le, hogy a németek a Schelde torkolatát egy második Wilhelmshavennót (alakítják és a szigetországot a tenger felöl nyugtalanít­ják. A londoni lapok azzal akarják Hollan­diát a semlegességből kiugratni, hogy Ant­werpen kapitulációja véget vet a hollandok uralmának az alsó Schelde fölött. Konstantinápolyból jelentik: A kauká­zusi hatóságok Balumun, Edjara és Csuruk­su környékén lakó muzulmánok ellen, ame­lyek a katonai szolgálat megtagadásával fel­lázadtak, muzulmán csapatokat küldtek ki, amelyek azonban most fraternizálnak a föl­* i " • kelőkkel. A hatóságok kénytelenek voltak tüzérséget kiküldeni, miáltal némileg elfoj­tották a komolyabb 1 incidenseket. Vapból távirat jelenti, hogy a perzsa törzsek, ame­lyek a török határ és az Urmia tavak kö­zött laknak, fegyverhez nyúltak, hogy el­űzzék az ott levő orosz csapatokat. A per­zsák az orosz csapatokat éjszakánként meg­rohanják, számos oroszt megöltek és meg­szálltak több területet, amelyeket eddig oro­szok tartottak megszállva. (M. T. I.) Krisztiániából jelentik: Az itteni lapok hirt adnak arról, hogy Zeppelin gróf a harc­térre utazott és átvette a német légi flotta vezetését. A francia—német ütközet ez idö szerint ötszáz kilométer fronton folyik. A németek végleg átmentek az offenzívába. Bukarestből jelentik: A Vittorul jelenti Konstantinápolyból, hogy a Kandaharban megjelenő afgán hivatalos lap, az Aradju­lah-Darufafgán jelentése szerint 400,000 fő­nyi rendes afgán hadsereg az ernir fivérének vezetése alatt behatolt Indiába és elfoglalta i « ü Pesavar városát. Egy másik hadsereg, mely 300,000 föböl áll, átlépte az orosz határt és Turkesztán felé nyomul előre. A Frankfurter Zeitung jelenti: Az athé­ni nagykövetség táviratot kapott Pétervár­ról, amely szerint ott igen valószínűnek tart­ják, hogy Törökország meg fogja támadni Oroszországot. A távírat egyúttal azt a re­ményét fejezi ki, hogy a fekete-tengeri flot­ta meg fog felelni föladatának. az oroszt Eszakmagyarországból Máramarossziget tői északnyugatra, Ta­racközön megkezdődött a Márarnarosba be­nyomult orosz csapatok visszavetése. Huszt­rói érkezett jelentések szerint katonáink Ta­racközön véresen visszaverték az oroszo­kat. Ez a sikeres támadás tegnap délelőtt történt. A közeli környékről küldött osztrák­magyar és német csapatok igen kedvező po­zícióban helyezkedtek el. Máramaros és Be­reg veszélyeztetett részeit csapataink erős gyűrűje veszi körül. Az oroszok Polena és Ákos között sú­lyos vereséget szenvedve takarodtak ki Be­regmegyéből. Munkácsi jelentések szerint a Beregmegyébe nyomult orosz csapatok utol­só töredéke is elhagyta a megye teriiletét. Az alispáni hivatal közlése szerint Polena és Aklos mellett 'próbálta meg utoljára az ellenség, hogy csapatainkon rést üssön és tovább hatoljon, de a mieink hősies küzde­lem után visszaverték a támadást. A vissza­vonult ellenséget katonáink szívósan üldöz­ték, sok foglyot és hadizsákmányt ejtettek. Hivatalos körökben biztosra i veszik, hogy az oroszok északmagyarországi had­járata teljes kudarccal végződik s erről rö­videsen maga a közönség is meggyőződhet. Különböző helyekről eredő hirek szerint az oroszok Bukovinában, a Szeret folyón felül visszavonulóban vannak. Mláramarossziget környékén eddig nem voltak jelentékeny harcok. Máramárosszigetet — Szatmárra érke­zett menekülők előadása szerint — csak ki­sebb orosz csapatok tartják megszállva. A katonák nem 'bántanak senkit. Az ellenség főereje a város körül foglal állást. Pénteken Nagybocskó felől érkezett oda egy szotnya ,kozák. Este hét órakor lovagoltak be á vá­rosba. A mi csapataink Máramarosszigettől tizenegy kilométerre, Hosszumezőn állanak. Igen erős pozíciókat foglalunk el. Ha innét megtámadjuk az oroszt, ami minden jel szerint már be is következett, terep és a mi túlsúlyunk miatt az egész orosz csapatok teljes megsemmisülését eredmé­nyezheti. Ujj ®jf@iiziváok Galíciában. A „Berliner Tageiblatt' a galíciai sajtó­hadiszállásra küldött tudósítója a következő tudósítást küldte a harctérről lapjának: — Galíciai földön kezdetét vette a küz­delem harmadik része. Az utóbbi két hét­ben az osztrák és magyar hadseregnek a San-vonal mögött, erős uj pozícióinak vé­delme alatt sikerült a legnagyobb nyugalom­ban alaposan ellátnia magát munícióval és élelmiszerekkel. Ezzel egyidejűleg a csapa­tok állományát nagy tartalékkal is növelték. Az oroszok, kimerültségük és munició-pa­zarlásuk folytán, nem jöttek át Galiciának önként átengedett területeiről. Ezenkívül a hetek óta tartó esö, amely az orosz hadse­reg had-tápkeretét, Siedlicet és Podoliát, valóságos mocsárrá változtatta át, megne­hezítette az orosz hadsereg élelmezését. En­nek következtében az oroszok, a német csa­patok fölvonulásával szemben, későn kezd­ték meg operációikat és igy ezek hatástala­nok maradtak. Most már a német hadsereg kezet nyújtott az osztrák és magyar had­seregnek, amely ebben a reménységben tartotta föl egy hónapon keresztül az ellene koncentrált s számbelileg is sokkal nagyobb orosz főerőnek lökését és kétszer hiúsította meg annak tervbe vett keresztül vitelét. Az oroszok, minthogy képtelenek voltak meg­akadályozni a rájuk nézve végzetes egyesü­lést, megkísérelték stratégiailag eddig telje­sen jelentéktelen betörésekkel nyugtalaníta­ni Magyarország északkeleti vidékeit a Kár­pátok szorosain keresztül, hogy szertefor­gácsolják ezzel az osztrák-magyar haderőt. Miután ez is balul ütött ki, a most megkez­dett osztrák és magyar és német offenzíva folytán kényszerítve vannak a harcot a szö­vetségesek által kiválasztott és előkészített határok között fölvenni.

Next

/
Thumbnails
Contents