Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-31 / 278. szám

Sz-egsd, 1914. november 1. DÉLMAGYARORSZAG Hajóroncsok és aknák között. Kopenhágából jelentik: A Daily Maii párisi kiadásában közli az alább következő rendkívül érdekes és jellemző tudósítást: Egy norvég hajó kapitánya, aki tegnap érkezett a Norvégia nyugati partjain levő Stavanger neyü 'kikötőbe, különös jelenetről ád számot, amelyet az Északi-tengeren lá­tott. Hatalmas gőzösök haladták igen lassú, óvatos tempóban dél felé, nyomukban pedig husz cirkálóhajó következett. A norvég ka­pitány meglepődve figyelte meg a furcsa lát­ványt és kétségtelenül megállapította, hogy a cirkálók a kereskedelmi gőzösök útját fe­dezték. Az egész hatalmas flotta a legna­gyobb lassúsággal vonult el déli irányban. A norvég hajó egyébként csak nagy ügygyei­bajjal juthatott el céljához és utja mindenütt hajóroncsok és aknák között vezetett. van az érdekes tudósitás. Nyil­vánvaló, hogy az angolok, akik ostoba gőg­gel a tengernek korlátlan urainak hirdették magukat, most már az országukat környe­(Saját tudósitónktól.) Néhány napig jnost ismét Bosznia fővárosa felé fordult az egész monarchia figyelme. Szerajevóban Ítélkeztek afölött a gaz cinkos-szövetkezet fölött, amely a trónörököspárt meggyilkolta. És mialatt a birák összeültek, hogy földi igazságot szolgáltassanak az aljas politikai merényletért, azalatt a Boszniába betört szerb hordák Szerajevó felé tartottak, abban a naiv hitben, hogy megelőzhetik a szerb kül­politika pribék módszerének leleplezését és inegbély-egezését. Ámde Potiorek tábornok vezetésével vi­téz katonáink ismét kiverték győzelmesen a szerbeket és felszabadították Szerajevót még a távoli kombinációkba hozott veszély alól is. ••- • Ebből az alkalomból közöljük az alábbi érdekes cikket, amely nagyszerű külpolitikai beállításban hozza, hogy 1878. augusztus 19-én miként hódítottuk meg a balkáni for­rongások és pánszláv törekvések vágyainak főfészkét, Szerajevót. Phillpovics táborszernagy, ia Boszniát ás Hercegovináit okkupáló haderőnk főv-ezére 36 évvel ezelőtt a király születésnapjára je­lezte Sarajevó bevételét. A kezdet rettenetes nehézségein és kudarcain át tépett presztizs­zse'l .előrenyomuló fővezér, Sarajevó ellen in­r.V'tett kát hadoszlop ; gyifce, gimidyet. Tegett­ítcif tábornok vezényelt, már augusztus tizen­hetedikén oly előnyös pozícióban közélitette még a várest hegy akár aznap is bevonulha­tott volna. A késedehnasfeedő Plhi'tlipovics íKcnlban várakozást parancsolt, A.z. augusztus tíz-ennyofeaidiiki terv iigy sem sikerült. Való­jában csak augusztus liz.enkkencedikén vo­nulhatott a fővezér Savaj-evóba, Mégsem tehet ezt a kétnapos késedelmet a fővezéri hiúság számlájára Írni. Phil.lipovics nem csupán azért tartotta vissza Tagetilhcf-O't,.-hogy a 'fell­pőg születésnapjára a saját nevében jelent­hesse Sarajevó bevételét, hanem katonai szempontok figy elemibe vétellé okából is. Im­ponálólbb erővel! akart ihatni. A külső megje­í?iT.és tatásával akarta .par-ri-ro-ani a további ellientálHást. Sarajeivo 'bevétellé előtt agyain is az okku­páció hadművelete sekkül komplikáltabb veit, semmint eleinte hitték volna. Az irtó­zatos hőség, az alföldi magyar fiuk lelkének és kedvének idegen, vad, sziklás világ, a ké­sedelmek által lehetővé vált titkos banda­fegyverkezés a magláji kelepce rettenetesae­géb-e sodorta a hadműveletet és csak éppen Sarajevó felé operállvia lelhetett kenieefftrál­tabb erővel fellépni, a csorbát kiissé kiköszö­rülni. Vér nélkül tovább nyomullhii. Amint bent üllt a haderő Sarajevóban és az okkupáció nyomán támadt felkelés levere­tésóről volt szó, Andrássy Gyula gróf az ak­kori külügyminiszter is tul volt azon az állás­ponton, hogy az okkupációnak békés badmíi­ző tengerre sem mernek kihajózni. Számuk­ra a bünhödésnek ez már mindenképen je­lentős mértéke. TITOKZATOS BOMBAROBBANÁS MONTREÁLBAN. Montrealitól jelentik: A kanadai rend­őrséget egy bombarobbanás foglalkoztatja, a melynek titka még nincs felderítve. A háboru kitörése óta az itt élő külföldiek között gya­kori volt az összeütközés. A montreali Times szerint két osztrák október 20-án egy épü­lettömb közepén bombát hajitott a földre és az exploziónak mindketten áldozatai lettek. Azonkívül még egy asszony is meghalt és egy ismeretlen férfi életveszélyesen megse­besült. Az anyagi kár is nagy. A BELGA FOSZTOGATÁS. A Reichspost jelenti Kölnből: A háboru elején a belgák fosztogatásai által német ja­vakban tett károk címén eddig 450,000 ko­rona kártalanítási igényt jelentettek be. vetetnek kall lennie. Ám hogy a bevonulás­nem az ő általa diktált időpontban történt, hegy később juthattunk cl ;az okkupáció ki­hirdetésének földrajzi -szószékébe, ez a törté­neti tény, augusztus/ tiz-eukülcimoediike után, már esak ,a historikusnak való adat volt, a diplomatának előre kellett néznie, a zűrza­varból kivezető pontot ktűlett megjelölnie. Augusztus íizenkiiknicediike után egy minden rejtelmeiben, felfedezett e-1 Lentáillás­sál állt szemben :a haderő és tóppon az -elllant­áílllás rugói diktálták most már a diplomácia uj sekkkuzásaá-t is, Sarajevó birtoklálsálval el­jutott Andráíssy a terllsca kcngressizus .meg­bizatásániak egyik fixpontjához, itt már ügy keltett cselekednie, mint. -a birtokban ülő té­nyezőnek kell csetekednie, liánt játban akadá­ly-okba ütközik. Lényegesen megkönnyítette a helyzetet, hogy a lfellkieláslse.1 nem ugy ki-il­lett számolnia, mint a hivatalos Törökország akciójával; annál kevésbé, mivel a legbizal­masabb adatok az orosz kéz nyomaihoz ve­zettek, a sa.n-stefanói kudarc keserűségeiben intriká'ló k-eiz-ek nyomaira. Tisza Kálmán miniszterelnök, a közvéle­mény nyomálsa alatt szintén súlyt helyezett arra, hogy az clkkupáció ne Török-crosá-g el­len irányuló rendszabálynak, hanem olyatén vállalkozásnak tá-ssék, amely Szerbia és Mon­tenegró túlkapásainak- és ezzel közre ive Oroszország hatalmi köre kitágításának vet gátat, Sarajiavó bírásának első napján -kitűnt már, hegy ez a feltevés igen pozitív •táimpan­t- kon nyugszik: a moham-eidárbok nyíltabb és őszintébb, t-eihá't ikeael-hctőibb eűleutállásával szemben, amelynek különben is inkább val­lási motívumai voltak, a sapajevói -szláivok visel kecjóae volt az :allati-om.osaíb:b és veszélye­sebb. Ezért sem tetszett- Andráésynak, h gy Phillipovies ikeatyüs'eíbb kézzel kezelte a su­nyi szlávokat, mint az ősi földért aggódó uiKr­.hamodánok.at. A -város .bevétele napján és ;a közivellenül nyomában következő henyötíiuteis idegében Andrássy diptemácia.i érzéke teljes önural­mával, a katonai -szempontok figyelembe-vót-e­lévél -mérlegelte a idcilgokaít. Minden, 'gondját az akció tehető gyors ós vérnélküli lefolyása képezte. A Sarajevó bcivéteie körüli tanúsí­tott helyesebb katonai érzék elismerésével is a gyors tempó ügyét-.akarta 'elősegítem: a gyors és vérnéilkülli cperáoió eSéllyei't biztosí­tani. Azonban ezt is kellő tar-tázfcodáigsa!l tette Előre látta azt is Amdrassy Gyula, hogy az annexló ügyének éril élődnie kell: az „-ok­kupáció ás adminisztráció" természetes fo­lyományaként kell kifejlődnie: mint érett gyümölcsnek ölbe hullnia. — Ma még zöld a gyümölcs — mondta — és félő, liogy nem esteik a fogunk érezné meg a fanyarságát, hanem a gyomrunk i-s. Szomorú napok Portugáliában. Berlinből jelentik: Egy Portugáliában tartózkodó német ember hazairt leveléből va­lók a következő sorok: „Az itteni állapotok igen szomorúak, mert Portugália politikai és pénzügyi tekintetben Londontól és Paris­tól függ. Minket németeket állandóan sérte­get a csőcselék. Börtönnel és várfogsággal fenyegetnek bennünket." A Kölnische Zeitung-nak jelentik Bada­jozból, hogy a lisszaboni pestisről terjesztett hírek megfelelnek a valóságnak. A badajozi kormányzó kijelentette, hogy a pestisjárvány igen komoly. A spanyol határon megkettőz­tették az egészségügyi őrséget. ÖNKÉNTESEKET KERES A BELGA KIRÁLY. Bordeaux, október 30. (Rómán át.) A belga kormány és főként Albert király a je­lek szerint nem nyugszik addig, amig az utolsó belga férfit is le nem mészároltatta a reménytelen háborúban. A németek már egész Belgiumból -kisöpörték a belga haderőt, ennek ellenére is Albert király elhatározta, hogy az idén is fegyverbe hivja azokat az ifjakat, akiket 1914-ben besoroztak. Talán ] még ennél az intézkedésnél is érdekesebb ugyancsak a belga kormánynak az a másik felhívása, .amelyben belga önkénteseket ke­res. Szinte megborzadunk, amikor azt ol­vassuk, hogy önkéntesnek jeientkezbetik minden belga fiatalember, aki elérte a tizen­hatodik évét. Tizenhat éves gyerekek szem­ben a mindent elsöprő német óriásokkal! Még gondolatnak is borzasztó és tűrhetet­len. Szerencse, hogy a belga kormánynak és királynak ezt az embertelen kívánságát nem kell túlságosan komolyan venni, mert hiszen valami nehéz dolog most — nemcsak Bel­giumból távozni — de Franciaországban je­lentkezni si. SONNÍNO NEM LESZ KÜLÜGY­MINISZTER. Á Frankfurter Zeitung jelenti Rómából: Sonnino hir szerint nem fogadta el a neki fölajánlott külügyi tárcát. A BOLGÁR KORMÁNY MAGYAR TÁVIRATA. Kassáról jelentik: Tegnap volt egy éve, hogy Ferdinánd bolgár király Kassán járt Fischer Colbrie Ágost dr. megyéspüspök lá­togatására. A király megemlékezett a kelle­mesen eltöltött napra és az alábbi táviratot küldötte a püspöknek: „A mai évfordulón lélekben ott vagyok és hálásan gondolok az emlékezetes napra. A mostani válságos időben szentmiséibe ajánlom magamat. Murány." Fischer Colbrie Ágost dr. püspök a kö­vetkező távirattal válaszolt: „Hálásan emlékezem meg látogatásának évfordulójáról és hódolatteljes köszönetet mondok a mai legkegyelmesebb megemlé­kezésért. Ágoston püspök." TIZENNÉGY ANGOL ÖNKÉNTES. Berlinből jelentik: Anglia nemrég felhí­vást intézett a Kelet-Ázsiában lakó angolok­hoz, hogy jelentkezzenek önkéntesen Hon­kong védelmére és Csingtau ostromára. Húromezer önkéntesre számítottak, azonban a fölhívásra mindössze tizennégyen jelent­keztek.

Next

/
Thumbnails
Contents