Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-28 / 275. szám

8zég©d, 1914. október 28. 1) ELM A G Y A R 0 RSZ AG 3 'Nem tehettünk ©gyetJen mozdulatot, hogy az ellenség' tájékozva ne lett volna róla. Valóiban nnár idegeseik lettünk ,a kémek legilellketlemebb jeladásaitól való féltünkben. Egyik délután erős menetelés után egy rutén falut értünk. Járőreink jelentették, hogy nem találtaik egy lelket sem. Bevonulturalk iés elszállásoltuk magunkat. Éjfél tájiban javában aludtam, mikor gyöngén megérint a legényem. — Hadnagy ur... — Né! — Szól .a kalkas... — Miféle ikalkais, te állati — förmedek rá. — Pszt, hadnagy ur, tessék csak hallgatni. Neszelek. Valahonnan a magasból, .mintha a háztetőről jönne, hallok kukorikolást. Az ellső hangra, itisztiáhain voltam véle, hogy nem kakas szól, hanem ember igyekszik utánozni. (Magamra fcaiptam valami ruhát és a legényemmel a lehető legóvatosaibban bujtunk ki a vaksötét udvarra. Ismét hallatszott a kukiorikolás. Most niár tisztán kivehettük, hogy a tőlünk harminc lépésnyire levő templom tornyából jön. Küldöm a legényem, hogy kémlelje 'ki a templomot. Lehúzza a ibakkanosát s elindul mezitláb, marókra szorítva szuronyát. Kincs félórát töltöttem a várakczásban, mig >a fiu visszatért, és jelentette, hegy a templomban négy ember van \elzárkóz va. Hnsz perc múlva a t-einplomnak csak a helye volt meg. Négy dinamitpatrcn elpusztította. a kakasaival együtt. CSATAKÉPEK. Egy tartalékos hadnagy levele a szerb harctér déli részéről. Vlasnieát elhagytuk és .szeptemlber 9-én átkeltünk a Drinán, egyben szerb területre jutottunk. Előző nap miég azt hittük, hoigy fel hadtestünk ott pusztul a Drámában, de simám ment az á'tkdés. A ponton-hidaikat Zvornák alá vitték és a sze.rb atyafiak azon hiszemben, hogy ott jövünk, oda vonultak föl. Mi pedig H. Poiloimhál hasig érő vízben, vígan átgázoltiuník. 10-én egy zászlóalj szerb katonasággal ütköztünk meg a Lipni'k hegyláncon, mélyhez miég a szerbeik egy divíziót küldő t tök mie ge rősátésként. 11-én a szerbek már a Javorniik-hegyláncra vonultak vissza, hol számluk két divízióra szaporodott. Itt is megvertük őket, másnap, 12-én, pedig a Jagodnja-hegylánüon kaptak ki. E halyen 1. ágyúit vett el századunk tőlük 'és 165 löveget, amiit a következő napon felhasználtunk ellenük. Innen, egész Sanác—Krupanjáig üldöztük őket, hol nagyobb ellenséges erőre bukkanva, kénytelenek voltunk megállani. A Kmuipány körüli harciban hasán megsebesült Györgye szíerb herceg is, ámít egy szerb fogoly mondott el. 15-ig már öt szerb divíziót vontunk el az északi harctérről és igy az északi csapataink nyugodtan jötték szintén át, 18., 19., 20-án csak a vléídélhiii vonalon állottunk és parancsunk iszerint be kellett várni, mig egy másiik hadtest csatlakozik hozzánk. Hogy mennyire féltek az atyafiak, bizonyítja az, hogy nem merteik megtámadni, pedig kétszeres erőben voltak. 21-én kaptuk még a parancsot az előnyomluilásra, amit rögtön megkezdettünk, de minden lépést áldozattal váltottunk meg. Jó magamnak keresztül) lőtték a sapkáimat, a Mindenható védett meg, mert ha négy ujjnyival lejebb talál, én is' a többi bajtársaim mellett fekszem. — Közgyűlést előkészítő tanácsülés. Ma délelőtt közgyűlést előkészítő tanácsülés volt a városiháza bizottsági termében. A tanács -két indítványt tárgyalt. Az egyik indítványt Gerle Imre dr. tette, hogy Alsótanyán évenkint egy marhavásárt tartsanak. A tanács pártolói ág .terjeszti az indítványt, a 'közgyűlés elé. Egy másik indítvány arról szól, hogy a város többet jótékonykodjék A tanács ezt azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a jótékonysági program elkészítése végett, adija vissza a közgyűlés a-z indítványt a tanácsnak. A színészeik kérelmet nyújtották be a városhoz, hogy a Pester L'loyd alapból 1500 koronával segélyezze a város őket. A tanács a határozat kimondását novemberre javasolja halasztani. — Az amerikai magyarok a Vörös Keresztnek. Newyorkbói jelentik: Az Amerikáiban élő magyarcik elhatározták, hogy a .magyar Vörös Kérészit és egy Newyorikbun i'ébeisitenidő magyar árvaház ©óljaira gyűjtést indítanak. Egy magyar mérnök erre a célra már fel is ajánlotta 'newyorki házát. A jótékonyeálraminden magyar munkás hat hónapon át hetenként 10 centet fog fizetni. A magyarok a Laiborttemptombau gyűlést tartottak, ahol Huwfalvy Hugó magyar ügyvéd tartott, előadásit .a, világháború előzményeiről. A (többi szónok a német szocialisták állásfoglalásáról és az amerikai magyarság szervezkedéséről beszélt. A németek Newycrkban a Vörös Kereszt ós az álltalános német had,segítő .akció céljaira e hónap 7-iíkédg már 263.405 márkát, gyűjtöttek. — Mibe kerül Németországinak a háború? Wolf Gyula hires német memzeitigazdász előadást tartott arról, hogy mennyibe kerül a német birodalomnak a háború. Megállapította az előadó, hoigy a. modern háború kiadásai naponként minden katona után hat márkára 22-én folyt tovább az előnyomulás, célunk a Jagodnjánaik legmagasabb pontját bevenni, alig látszott sikeres vállalkozásnak. E napon' este 6 órakor jött a parancs, hogy roba'mSmal kell bevenni a dombot, mely alig volt 25 méternél magasabb. Eljutottunk az ellenséghez 150 lépésnyire, sőt egyes csapatrészeink 50—80 lépésre voltak. Úgy, hogy csak a fegyver cisöve vo'lt künn és pufíogíat'taik. Éjjel ugy látszik, ők is. fáradtak és csak egy-egy lövés dördült el, amit az, őrszemiek adtak le félelmükben, vagy megnyugtatásukra, mire 4—5 perces pokoli tüzelés kezdődött. 23-án reggel már 5 órakor fölkeltettek ágyaink és serényén lőtték az ellenséges sáncokat, nekünk alig akadt dolgunk, mert nem tehettük ki fejünket sem, mindjárt, gépfegyverrel lőttek ránik. Délután egymásután 3 rohamot intéztünk az ellenséges állásók ellen, 4 óraikor ujabb erősítést kaptunk és negyedik róhamra mentünk. Az öröm és lelkesedés. futotta át az egész csapatot, mert teljes rendetlenségben futott vissza a sok szerb. Csapatunk, mikor látta, hogy futnak a szerbek, mintha vadászaton lettek volna, helyben maradtak és golyózáport zúdítottak az ellenségre. Tüzérségük azonban 200 lépésről 25 lövést adtak le ránk. Katonáink kitartottak, amit az ellenség 6 ágyúval fizetett meg. Két ágyút a mi századunk vett el. Elszédítünk lez alkalommal 2 gépfegyvert, 1 teljesen felszerelt gépfegyverosztályt lovakkal, legalább 30,000 fegyvertöltényt, 400 darab kézibombát, rengeteg fegyvert és más felszerelést. Szép harc vo'lt, borzalmakban gazdag, de láttuk, milyeinj egy csata, hol nagy csapatok küzdenek. 24-én halottak eltakarításán, sebesültek elszállitásán és az elszedett hadi felszerelések összegyűjtésén fáradoztunk. Közben 9 nap után először elfogyasztottuk baka-kosztunkat, helyet nemi válogatva, ott, ahol vol' tünk. ruignak. A most folyó háborúban azonban a leggazdaságosabb számítás szerint- is minimum hét márka esik minden emberre. A háborúban résztvevő 'egész hadsereget számítva, száznegyven, talán százötven millió márka a kiadás naponta. Németország negyed vi háborús kiadása körülbelül három és fél milliárd márka, tehát a négy és fél milliárdos •hadiikölesön körülbelül újévig födözi a kiadásokat. — Hadi sarc, amelyben nincs köszönet. A Nova Reforma irja Sanokból: Amikor az oroszok megszállották a várost, Chitrow orosz generális 20.000 korona hadi sarcot rétit •ki a- városra és annak lefizetéséig öt túszt tartott, fogva. Még aznap 13.000 korona folyt, be, de orosz utalványokban. Ezen a vitéz tábornok annyira felháborodott, hogy bombázással fenyegette meg a várost. Közben azonban megjelent a város fölött egy osztrákmagyar repülőgép, moly röpcédulákat dobott le azzal a biztatással: „Nemsokára jövünk!'" Ez uj (bátorságot öntött a talkósságiba. Az •oroszok pedig hamarosan kivonták a vári sból csapataikat év csakhamar magyar huszárok vonuttik be iSanoikba, ahol kitörő lelki sertéssel fogadták őket. A lakosság közölte velük, hová rejtőztek az oroszok. Egy lengyel vadászfegyverével kilenc oroszt öH meg. Az oroszok erre egy közeli magaslatról bombázni akarták .a várost. íMielőtit azonban e szándékukat (keresztülvihették volna, nagyobb osztrák-magyar csapatok jelentek meg, amelyek az oroszokat kivetették állásaikból és San k meg volt mentve. — A vasutas szövetség jótékonysága. Az országos-' vasutas szövetség szegedi kerülete ujabb szép jelét, adta áldozatkész sí gének. A szövetség kőszegi árvab áréban ápolt 100 sebesült katona ellátási ós ápolási költségeihez ugyanis' 150 koronával járult, moly 24-ilke óta pihenjük fáradalmainkat egy és ugyanazon helyen. Ezt nem jósziántünkből tesszük, de beállott az eisűs, idő és ágyúinkat nem lehet1 előbbre hozni, az ellenség pedig isimét Krupúnyig húzódott vissza, igy niem esik már lőtávolságban. Most már négy napja havazik és fagy. Ugy látjiuk, rövid ősz után be fog állani a tél. Mi, tiszteik földalatti odúikban lakiunk, ahol a hideg ellen némileg védve vagyunk, d'e az eső cseppekbeini itt is beesik, ami észrevehető levelemen, .illetve a tent a-ceruzán. Mindenképen ímeg volnánk, csak a tisztaság dolgában álunk nagyon gyöngén. Megesett, hogy 3 hétig nem mosdottunk és most is csak arra szorítkozunk, hogy 3—4 napom egyszer arcunkat, kezünket tiszitits.uk meg és fésülködjünk. Ruhánkról jobb nem írni, az sár, piszok egész nyakig. Élelmezésünk dicséretére válik a hadvezetőségnek, rnikior nem, állun'k harcban, nr:nt most is„ bőségesen el vagyunk látva mindennel. A legénység az ebéd, reggeli és vacsorán. kívül kap szalonnát, szalámit vagy sajtot 2—3 .naponkint. Mi, tiszitek kapunk naponkint 25 cigarettát, ,vagy 5 szivart, 7 dec;literes üvegben leányka-bort, ruimot, konyakot, csokoládét, teát, cukrot. Annyi ilyen, dologgal latnak ell, hogy ailig tudjuk elfogyasztani. Különösen most, ahogy a zászlóaljban a 30 tiszt közül már csak 12-en vagyunk, azok részét is. kikapjuk. Amint előbb is emlitém, az eső, sár és ,hideg ellen még mi csak hoztunk magunkkal meleg ruhát, a legénység talán rövidesen szintén megkapja. Egy érdiekes epizódot is idejegyzek; Egy századi után egy imifanteriszta egy ökröt vezetett, amit az uton fogott el. A generális elé énve, az megállítja az infanterisztát és mérgesen rászól; miiért van az ökör a század végén? Az íhfianiteirifezta gond kozás nélkül rávágta: „Her.r Generalmajor meilde gelboirsamist, dier Ocihs hat sich am d e Compagnie amgeschlossen!" A generális nevetett egyet és nem szólt semmit.