Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-23 / 270. szám

4 DELMAGY ARORSZÁ G Szeged, 1914. október 24. Nagy sikerek az orosz felett. Róma, október 22. Az osztrák­magyar cs. és kir. nagykövetséghez Berchtold Lipót gróf külügyminisz­ter következő távirata érkezett: Csapataink elfoglalták már a Starazoi megerősített magaslatait és területeket nyertek Stary-Sambor irányában, Strwiaztól északra. A magaslatok hosszú láncolatát tart­juk kezeinkben egészen Przemysl északkeleti oldaláig. Ütközetek vol­tak a San folyónál is, az erődítések aljában. Az osztrák-magyar csapa­tok már a Kárpátokon tul üldözik az ellenséget és már elfoglalták Wys­kowot és Skolcit. LŐSZERHIÁNY AZ OROSZOKNÁL. Bécs, október 22. Az OesterMchische Volkszeitung közli.- Beavatott orosz részről jelentik, hogy az orosz hadvezetésnek nagy nehézségei vannak a fegyver- és lőszerhiány miatt. A háború kezdetén az oroszországi fegyver-, ágyú- és lőszergyárak német alkal­mazottai, tanult munkások és műszaki hiva­talnokok természetszerűleg siétve elhagyták Oroszországot s nem sikerült helyettük meg­felelően képezett munkásokra szert tenni. Szereth, október 22. Október 20-án éj­jel tizenegy órakor vonult be az osztrák­magyar katonaság Csernovitzba. Leírhatat­lan volt az öröm a városban. A késő esti órák ellenére a város apraja-nagyja az ut­cákon hullámzott. Virágokkal szórta tele az érkező katonák útját és mindegyik boldog volt, ha italt vagy ételt adhatott a legények­nek. Valóságos lidércnyomás alól szabadult fel Csernovicz, amelyet szeptember hó 2-ika óta oroszok tartottak megszállva. Az orosz hadvezetőség, ugy látszik, nem gondolta, hogy ilyen rövid idö alatt ki keli takarodnia a városból, mert a mint tudvalevő, orosz közigazgatást szervezett és polgári kor­mányzót is neveztek ki a város élére. Ér­dekes, hogy a Gerovszky-testvérek még ok­tóber 18-án, tehát két nappal csapataink be­vonulása előtt eltűntek a városból. Nyilván hírét vették annak, hogy közeleg az osz­trák-magyar fölmentő sereg. Bécs, október 22. Csernoviczi küldöttség tisztelgett ma báró Hcinold belügyminiszter előtt és segítséget kért a csernoviczi mene­kültek számára. Nagy volt a meglepetésük, amikor a belügyminiszter azt felelte nekik, hogy Csernoviczban ma-holnap helyreáll a rend, a város már a mi kezünkben van és az osztrák közigazgatási hivatalok már a leg­közelebbi órákban elfoglalják helyüket. Varsót a végietekig védik. .Pétervár, október 22. (Rómán át.) Var­só katonai kormányzója a főparancsnokság rendeletéből proklamációt bocsátott ki, a melyben inti a lakosságot, hogy vigyázzon a város nyugalmára és megjegyzi, hogy a várost a katonaság a végietekig fogja vé­delmezni. Féltik az ©jászok Lembergef. Krakkó, október 22. Lemberíben a lakos­ságot az orosz katonai parancsnokság föld­munkákra használja föl, sáncokat építtet ve­lük. Egytuttal a 'lembergi orosz helyőrség, szá­mát 80,000 főre emelte és 'hangsúlyozza, hogy az oroszok örökké Lembergben maradnak. Bécs, október 22. A lembergi vasúti hi­vatalnokokhoz ma az osztrák vasutügyi mi­nisztérium távirati körrendeletet intézett, hogy Galíciának egy bizonyos állomásán gyülekezzenek és várják meg, amig visz­szaíérhetnek állomáshelyükre. A francia szélső balszárny visszavonult. Berlin, október 22. A nagy főhadiszál­lásról október 22-én délelőtt a kővetkezőket jelentik: A harcok Yser csatorna mentén még folynak. 11 angol hadihajó támogatta az ellenséges tüzérséget. Dikmundentöl ke­letre az ellenséget visszavertük. Ypres irá­nyában is csapataink eredményesen nyomul­tak előre. Liliétől északnyugatra és nyu­gatra a harcok nagyon elkeseredettek vol­tak, az ellenség azonban az egész vonalon lassan visszavonult. A Thieucourtól délre le­vő magaslatok ellen Tóul irányában inté­zett heves támadásokat a franciáknak rend­kivül súlyos veszteségeket okozva vissza­vertük. (Közli a miniszterelnökség sajtóosz­tálya.) v : j rr PLAKÁTOKON CÁFOL NÉMETORSZÁG. Berlin, október 22. Azoknak a hazug, hí­reknek, amelyeket az entente-párti sajtó ten­denciózusan terjeszt a délamerikai államok­ban, Németország délameri'kai konzulátusai és a Deutsche Überseeiscihe Bank ottani fiók­intézetei utján plakátokat ragasztatott ki a détamieritoai államokban, amielveken a való tényállást közlik a publikummal. DOnkircbe^bői menekülnek. Berlin, október 22. Rotterdamból jelen­tik: A németek Antwerpen elfoglalása óta több vonalon közelednek Dünkirchen felé. In­nen délre Antwerpen belga védőinek töredé­ke áll. Dünkirchen helyzete végzetes, mert semmi összeköttetést nem találhat a szövet­ségesek főseregével. A város polgári lakos­sága menekül Boulogne és Havre felé. Előre haladunk Szerbiában. Bukarestből jelentik: A Mali Journal ma ideérkezett számában több panaszos levelet közöl Belgrádból. A szerb főváros lakossága a miatt panaszkodik, hogy Belgrád most már el van vágva Szerbiától, mert az ország bel­sejébe megszüntették a távirdai és távbeszélő szolgálatot. A lap azonkívül vezércikkben ke­sereg azon, hogy a belgrádi lakosság élel­mezése igen rossz. A kenyér, amit most Bel­grádban árusítanak, fekete mint a föld, ke­serű, mint az epe és ugy van megsütve, hogy a lakosság százszámra gyomorbetegséget kap tőle. A Mali Journal és a többi szerb lap ki­tartásra buzdítja az ország lakosságát és az­zal a hazug hirrel vigasztalja, hogy az orosz sereg már a nagy magyar Alföldön portyá­zik és hogy a németek hivatalos jelentések szerint egy millió embert vesztettek. Szarajevóból jelentik: Egy Szerbiában harcoló katonatiszt hosszabb leveléből kitű­nik, hogy offenzivánk Szerbiában állandóan előre halad. Csapataink az utóbbi napokban ujabb fontos pozíciókat foglaltak el, több ágyút zsákmányoltak és számos foglyot ej­tettek. A hangulat katonáink körében jó és bizakodó. A szerbek hihetetlen makacssággal védekeznek és egyes pozíciókat néhol utolsó emberükig védelmezik, AZ IZOLÁLT SZERBIA. Konstantinápolyból jelentik: A török la­pok megállapítják, hogy Oroszországban egy­re növekvő izgalommal beszélnek a Darda­nellák elzárásáról, ami különösen most na­gyon sutja Oroszországot, mert nem tud érintkezni Szalonikin át Szerbiával és mert fontos kereskedelmi és tengeri utjai el vau­nak zárva. Minthogy az entente minden eről­ködése, ihogy a portát a Dardanellák megnyi­tására bírja, sikertelen volt, az orosz kormány Bulgárián át igyekszik uj közlekedési vonalat létesíteni Szaloniki és Deáeagacs kikötöihöz. Az Osmanseíher Lloyd jelentése szerint Savinsky szófiai orosz követ e célból a bol­gár kormánytól Várna és Burgas kikötőjének átengedését közöltie. Savinsky valósággal megfenyegette a bolgár kormányt és retor­ziókat helyezett kilátásba, ha Bulgária a ké­rés teljesítését megtagadná. Fel lehet tenni, irja az emiitett lap, hogy Bulgária a fenye­getések dacára sem fogja Oroszország ké­rését teljesíteni. Magyar* levél - Pefárrsak. A Karagyorgyevicsek száműzetésük alatt Magyarországon találtak egy,ideig menedék­helyet és 'a jelenlegi szerb kiráíly atyja annak idején az arad/megyei fíokszegen vásárolt ki­sebb birtokot és ugyanott postamester is lett. I. Péter szerb király itt töltötte gy rrmekéveirt. Kövesdy Lajos- kralsznai postaimester, akinek atyja, mint postamester kollegája és barátja, veit a szerb király atyjának s ő is a szerb királlyal együtt töltötte gyermekéveit, érde­kes levelet 'küldött eigy bolgár kertésszel Pé­ter királyinak. A bolgár kertész hazautazott Bulgáriába és ott adta fel a szerb király ei­mér-e címzett következő sorokat: Felséges uram! 'Amikor az ön édesatyja Bokiszegen magyar, illetve császári postames­ter volt, kollegája volt a® én néhai édesatya!in­nak, az én hivatali elődömnek. Mint posta­mester gyermeke, ön is a csomagok közt ját­szadozott, én is. Ön Bokszegen, ón Krasznán. ön igen sokat tanult, tudom az öreg Abonyi bácsitól, aki rovancsolni járt az ön édesaty­>hoz, még az abszolutizmus ideje alatt. Az a jó magyar úriember, kit ön mint gyermek min­dig ezzel fogadott: „Mit hozott nekem édes Abonyi bácsi?" iBizonyára megtanította önt isi erre a imagyur köztmond áisra: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Ön, sajnos, nem követte ezt a közmondást. Lássa Felséged, bár a magyar hazát, a,mely önnek ós családjának. kenyeret adott, amikor mindenünnen kiűzték és nem volt kenyerük sehölsem ^megtagadta ön, gaz tanácsadóitól és gyilkos bandába valló tisztjeitől merített impressziók hatása alatt hűtlen lett hozzá s most ősz fejjel, megtört testtel tapasztalja, hoigy az a magyar köz­mondás valóra válik önnel szemben s bele­fullad abba a verembe, amelyet ön saját voüt hazájának ásott. Csak arra figyelmeztetem Felségedet, hogyha .majd megint kiűzik szét­dúlt. országából s nem lesz hazája, sem ke­nyere, nehogy még egyszer Bokszegre mene­küljön, nehogy megint ezzel a föld dél akarja, eltiartatni magát, amely inár önt egyszer el­tartotta, mert ez a föld, amelyet ön gyermek­éveiben szeretett, de még nem becsült vén fej­jel, ki fogja önt vetni még haló porában is. Krasizua, 1914. okt, 19-én. Kövesdy Lajos, m. kir. postamester.

Next

/
Thumbnails
Contents